Ősmagyar szófejtő – Drakula

Vlad Tepes (Cepes) havasalföldi vajda, Segesváron született 1431. november 8-án, felcseperedve Havasalföld uralkodója lett. Hírhedtté vált kegyetlenségéről, kedvenc kivégzési módjáról, a karóba húzásról. Mintául szolgált a Drakula regényeknek is filmeknek. Újabban brit tudományos-ismeretterjesztő műsorok – horribile dictu – mint Erdély királyát emlegetik.

Történt pedig az Úrnap 1431. évében, hogy egy havasalföldi oláh uraság, Vlad nevű az ortodox kereszténységben, kinek a családja Havasalföldön uralkodott, – már amikor az ellenlábasokat épp’ sikerült karóba tudta húzatni, – sarokházat vásárolt Segesváron. Merthogy nem csak a hegyek, hanem a hegyeken inneni, erdélyi életmód, kultúra és gazdaság is toronymagasabban állott az ő hazája fölött. A közbiztonság meg, kiváltképp’ jobb volt a Kárpátokon innen.

Ennek az oláh vajdának a felesége, bizonyos Cnejna moldáviai hercegnő épp’ áldott állapotban volt, amikor a városba költöztek. Látta is a kíváncsi szomszédság, jobbára szász polgárok, hogy az oláhok megszaporodnak majd. (Azt persze még nem sejthették, hogy pár évszázaddal később mennyire.)

Eltelt így egy pár hét, s egyszer csak, amikor már nagyjából eljött a szülés ideje, egy utcabeli kalmár, bizonyos Herrmann úr, megállította az utcán, épp’ a háza előtt az öreg Vladot.

– Adjon Isten, oláh szomszéd! – köszöntötte illendően.

– Kegyelmednek is – adta vissza a szót gyanakodva és eléggé foghegyről az öreg Vlad. A szász városi polgárság nem szívesen állt szóba idegenekkel, még a magyar nagyurakkal sem, nemhogy  betelepülő oláhokkal, a kölcsönkenyér pedig visszajárt.

– Láttam ám, amikor költöztek, hogy áldott állapotban volt az asszonyka!

– Úgy a’ – bólintott az oláh. – Már meg is szült!

– Mikor? – E hó nyolcadikán!

– S mi lett?

– Fiúcska!

– Isten éltesse! – vágta rá a kalmár, ahogyan a székelyektől tanulta volt, még a tökfedőjét is megemelte a köszöntésre.

Az öreg Vlad erre bólogatott egy kicsit és ment volna, de Herrmann úr nem engedte el csak úgy.

– Aztán hogy hívják a fiúcskát?

– Vlad lészen ő is a keresztségben, amint találunk oláh papot – válaszolta kelletlenül. Nem állt szokásban az idő tájt elárulni a gyerek nevét, amíg meg nem keresztelték, valami oláhos babonaság okán.

– No, akkor már csak egy valamit mondanék – húzta a szót Herrmann úr.

– Mit?

– Gratulálok!

Azzal Herrmann úr biccentett egy aprót és ment a dolga után. Az öreg Vlad nem válaszolt erre, nem is köszönt, de furcsán nézett utána, még a fejét is megcsóválta. Nem jól értette a németes beszédet, a szokások meg kiváltképp’ idegenek voltak neki.

Amint felment az emeletre, a felesége a gyermekágy mellett üldögélve fogadta.

– Mit beszélt a szomszéddal, édes uram? – kérdezte rögtön, merthogy leskelődött az utcai ablakon. – A gyerekről érdeklődött – vont vállat a férje.

– Mit mondott kend neki? – Csak az igazat. Megszületett, s Vlad leszen a neve, ha oláh pap is kerül a keresztelőhöz.

– Mást nem mondott?

– Dehogynem… Valami olyat, hogy drakulál…

– Mit csinál?

– Drakulál. Pár héttel később a fiatalasszony – mégiscsak asszonyság volt ugye, nem lehetett meg pletykálkodás nélkül –, összeismerkedett a környékbeli fehérnépekkel. Nekik is elmondta, hogy a szomszéd a gyerekére valami olyat mondott, hogy „drakulál”. Megmozgatta ezzel a polgár asszonyságok és a cselédleányok fantáziáját, a kisgyereket csak Drakulálnak hívták eztán, az oláhos babonaság okán is, hogy ne tudja akárki az igazi nevét. Később aztán, az évek során, a végéről elkopott egy l-betű, s Drakula lett belőle, jobbára így hívták a kegyetlenségéről hírhedt történelmi személyiséget élete végéig, meg mind a mai napig.

Csak éppen a név eredetéhez kerítettek az idők során valami mondvacsinált magyarázatokat sárkányról, ördögről.

Szeptember - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Mezei poszméh - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Kereklevelű harangvirág - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Alkonyattájt az erdőszélen - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Szarvasbőgés Somogy megyében (MTI)

                    Gímbika bőg a SEFAG Zrt. Barcsi Erdészetének területén, Csokonyavisonta közelében - MTI Fotó: Kovács Attila

          Gímszarvas (Cervus elaphus) bika a teheneivel a Somogy megyei Csokonyavisonta közelében - MTI Fotó: Kovács Attila

Hétezer kilométeres utazás a Bewick-hattyúkkal (MTI)

Az orosz sarkvidéki területektől Nagy-Britanniáig, több mint hétezer kilométeren át követi a hattyúk vándorlását egy speciális motoros siklóernyővel egy brit állatvédő, hogy kiderítse, mitől csappant meg az utóbbi húsz évben a Bewick-hattyúk száma.

A 41 éves Sacha Dench hétfő reggel indult útnak az észak-oroszországi Pecsorából. Az állatvédő 11 országot fog átszelni a hattyúk 7200 kilométeres vándorlását követve - írta a The Guardian című brit lap internetes oldala. "Két éve tervezem ezt az expedíciót. Ez egy igazi kaland lesz számomra. Szeretek repülni és megszállottja vagyok a vadvilágnak" - mondta Dench, hozzátéve, hogy végig filmezni fog, és alig várja, hogy megmutassa a világnak a hattyúk repülését a tundrától Nagy-Britanniáig.

A környezetvédő a hattyúk vándorútján élő közösségek tagjaival, állattenyésztőkkel, gazdálkodókkal és vadászokkal beszélgetve próbálja majd kideríteni, hogy az elmúlt húsz évben miért tér vissza egyre kevesebb madár az őszi vándorútról. Az adatok szerint 1995-ben nagyjából 29 ezer Bewick-hattyú volt Európában, 2010-re azonban 18 100-ra csökkent a számuk, amely azóta is hanyatlik.

A szakértők szerint a háttérben álló okok egyike az illegális vadászat, de a madarak számára pihenőhelyként szolgáló vizenyős területek elvesztése, a sarkiróka-támadások és a villamos vezetékek megszaporodása, valamint a klímaváltozás is közrejátszik a jelenségben.

A Flight of the Swans (A hattyúk repülése) elnevezésű tízhetes expedíció támogatói között van az Oscar-díjas Judi Dench színésznő, aki távoli rokonságban áll a környezetvédővel, valamint Sir Ranulph Fiennes brit felfedező és Sir David Attenborough is.

Dench naponta több órát fog repülni a speciális motoros siklóernyővel, amely nagyjából 56 kilométeres óránkénti sebességgel halad a mínusz 9 Celsius-fokos hőmérsékletben. A szabad ég alatt fog aludni, vagy a helyi nomád népektől kér menedéket éjszakára.

Útját műholddal követik nyomon és hetente kétszer videonaplóban fog beszámolni az élményeiről. A tervek szerint október végén érkezik meg Franciaországba, ahol megvárja a megfelelő időjárási feltételeket a csatornán való átkeléshez, majd London délnyugati része felé veszi az irányt.

Nagy-Britanniában hagyományosan a Bewick-hattyúk megérkezése jelzi a tél kezdetét.

Gyöngybagolyfióka a Hortobágyi Madárparkban (MTI)

          Egy gyöngybagoly (Tyto alba) és háromhetes fiókája a Hortobágyi Madárparkban 2016. szeptember 9-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

       Konyhás István igazgatóhelyettes élősködők elleni szerrel permetezi a fiókát

          A Hortobágyi Madárparkban három hete született gyöngybagolyfióka

Szeptember - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Alkonyatkor a Kercseg-völgyben: suta a gidájával - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Félholdfénynél - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Virágzik még a héjakút mácsonya - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     Sőt, olyan példány is van, amelyik még ki sem virított... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Láttam mindezt alkonyatkor, amikor a hold még csak kerekedni kezdett - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Szeptember - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      A repülőgép a félhold felé tartott... A földről nézve úgy látszott, hogy mindjárt összeütköznek! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      A hold azonban résen volt, az utolsó pillanatban félreugrott... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Így sikerült elkerülnie, hogy a repülőgép nekicsapódjon! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Vadgazdálkodási tanösvény etetőkkel, lesekkel (MTI)

Elkészült a Soproni Parkerdő másfél kilométer hosszú Vadgazdálkodási és Vadászati Tanösvénye, amely interaktív információs táblákkal, kipróbálható vadgazdálkodási berendezésekkel várja a közönséget - mondta a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG Zrt.) parkerdei és kommunikációs igazgatója az MTI-nek 2016. szeptember 9-én.

Bánáti László kifejtette: a hat állomásból álló tanösvény kiindulási pontja (Sopron) Brennbergbánya-Ritzing (Récény) határátkelőnél van, nyomvonala pedig követi a magyar-osztrák határszakaszt, érintve a Soproni-hegység legmagasabb pontját a Magas-bércet (557m). Mindegyik állomásnál, az út mentén elhelyeztek egy interaktív, információs táblát, ahonnan egy ösvény vezet a megnézhető és kipróbálható vadászati berendezésekhez.

A táblák egy-egy fontos vadászati, vagy vadgazdálkodási témát dolgoznak fel, továbbá bemutatnak egy-egy állatfajt - említette a parkerdei és kommunikációs igazgató. A tanösvény célja az oktatás, illetve a vadgazdálkodás és a vadászat feladatainak megismertetése a közönséggel, hogy változtasson például a szakma sokszor téves és negatív megítélésén - tette hozzá Bánáti László.

A Vadgazdálkodási és Vadászati Tanösvény kialakítása három millió forintba került, amit a TAEG Zrt. saját forrásból fedezett. A kiegészítő eszközöket, berendezéseket ugyanakkor a Nyugat-magyarországi Egyetem vadgazdamérnök-hallgatói építették meg. Sopronban található az ország első tanösvénye is, a Ciklámen Tanösvény, amit 1971-ben hoztak létre.

Fokgazdálkodással növelik a tiszai halállományt (MTI)

Idén indult a fokgazdálkodás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva határában, amelynek köszönhetően hosszú távon jelentősen gyarapodhat a tiszai halállomány. Az eddigi eredmények biztatóak, a szaporulat többségét pontyok és ezüstkárászok alkotják. Előbbiek szelektálás után a Tiszában találnak új otthonra, a tájidegen kárászokat pedig elszállítják vagy megsemmisítik - írja 2016. szeptember 12-én az MTI.

A fokgazdálkodás lényege, hogy tavaszi áradás alkalmával a folyó vizét átengedik az árterületekre, amivel ívóhelyet biztosítanak a halaknak, így horgászati lehetőséget, a szárazabb időszakra öntözővizet is nyernek. Az ár levonulása után a víz az ártérben tartható, de vissza is vezethető a folyóba és a területen legeltetés folyhat.

A 2009-es árvízvédelmi beruházás után mintegy 500 hektárral nőtt a Tisza hullámtere, és a töltés építéséhez felhasznált agyag gödreiben felgyűlt a víz. Ezen a mintegy 50 hektáros területen alakult ki a Bivalytavi öblözet.

Szöllősi Béla, a Horgászegyesületek a Tiszáért társulás elnöke az MTI-nek elmondta: a természetes vízi halgazdálkodás indítására 2013-ban megállapodást kötött a Debreceni Egyetem, a Hortobágyi Nemzeti Park, a rákóczifalvai önkormányzat, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) és az akkor halászati jogot gyakorló Halász Kft. A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségnek, amely az év elejétől a Tisza alhaszonbérlője, évente 30-35 millió forint értékben kell halat telepítenie a Tiszába a halgazdálkodási törvény szerint.

Fokgazdálkodás bevezetésével ennek többszörösét, akár 50-100 millió forint értékű ivadék is előállítható - vetítette előre. A társulás elnöke elmondta: a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének kötelezettsége az árterületeken maradt halak visszajuttatása a mederbe. Tavasszal, az áprilisi ívást követő ötödik-hatodik héten lenne célszerű visszaengedni a halakat a Tiszába.

Idén, a környezetvédelmi szempontokat, illetve azt figyelembe véve, hogy Rákóczifalván sok védett madárfaj él, szeptember elejéig vártak ezzel a munkával. A tápláléklánc-vizsgálat alapján ősz elejére azonban már olyan mértékben kiürült a víz, hogy a halaknak nem maradt táplálék.

A jövőben már nem szabad ilyen későig várni - hangsúlyozta. Hozzátette: körülbelül egy mázsa kárászt becsültek fel a szövetség munkatársai a napokban. A pontyok mennyiségéről még nem tudott pontos adatot mondani, mivel azok csak később kerülnek sorra. Szöllősi Béla hozzátette, a pontyok immár harmadik éve nem tudtak ívni a mederben.

Az áradás idején árterekre kijutott pontyok viszont sikeresen szaporodtak. A tapasztalatok szerint a természetes vizekben, árterületeken született ivadékok életképesebbek, mint a mesterséges körülmények között élők utódai. A négy-öt centiméteres öthetes pontyokat már bele lehet engedni a mederbe.