Májusi madarásznapló

Meglehetősen eredménytelen volt az elmúlt időszak madármegfigyelés szempontjából. (Mármint nekem. Sajnos nem értem rá hosszabb sétákra…)

A lényeg, hogy az idei első fürjet május 13-án hallottam a Medves-fennsíkon, egyetlen hím mondott pittypalattyot a régi skeet-lőtér közelében. Nem sokat szólt, vagy kettőt. Éppen a legnagyobb, már hetek óta tartó szárazság volt a környéken, de aztán Istennek hála, megérkeztek az esők erre a vidékre is. Május 20-án már legalább hat fürjkakast hallottam, öt különböző kaszálón. Meglátni persze nem sikerült egyiket sem.


         Fűben szól a fürj, csak legyen ember, aki meg is pillantja... – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A fürjeken kívül – mindkét sétán – citromsármányok, egy nagy hangú, de rejtekét elárulni sehogyan sem akaró nyaktekercs, tövisszúró gébicsek, kakukkok, énes és feketerigók, tengelicek, zöldikék mutatkoztak.


          Itt szól a nyaktekercs. Odúja helyét nem árulta el, de ezen a részen áll több idős, fává nőtt rekettyefűz. Puhafa, kiválóan alkalmas odú ácsolására, de a nyaktekercs az irodalom szerint nem nagyon vállalkozik ilyenre. Persze a környék harkályfajainak odúit is elfoglalhatja – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Szólt a csilpcsalp füzike, az örvös galamb, a sárgarigó, a zöld küllő. Május 20-án a Medves-magosa felé egy kék galamb öblös búgását is visszhangozta a bükkös szálerdő, de sajnos nem mutatta meg magát. Fácán kakatolását is hallottam mindkét alkalommal.


           Nyári vargánya tavasszal – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Megfigyeltem még a szokásos fajok közül szajkókat, egerész ölyveket, nagy fakopáncsokat. Megnéztem egy régen látott erdőrészt, ahol hosszú évek óta áll egy bükkfa csonkja.


          Bükkfa csonkja. A fekete harkályok már hatalmas odúkat véstek bele – Fotó: A.-Faragó Zoltán

Kosárlabdányi lyukakat véstek már bele a fekete harkályok, de most velük nem volt szerencsém, egyet sem láttam-hallottam.


           Madárfészek kosbor. Az esők után tömegesen virított ki – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Egy pár fehér madársisak és madárfészek kosbor képviselte az orchideákat, nagy örömömre akadt pár nyári vargánya, aminek a palóc vidéken igazi gomba a becsületes neve.

Akármilyen fura, az erkélyről több érdekesség mutatkozott az elmúlt időszakban, mint a természetben… Legalábbis nekem. Amint említettem volt, a szabadba nem nagyon jutottam ki, de kora reggelente az erkélyre még ki tudok menni ettől függetlenül…

Az első sarlós fecskéket a salgótarjáni Vásártér környékén május 6-án észleltem. Ezután már rendszeresen láttam őket másfelé is. Általában három példány mutatkozott, május 23-án viszont négy repült együtt. Ez reményt ad arra, hogy esetleg növekedett a költőpárok száma – egyről kettőre. Nem tűnik soknak, de ez már éppen száz százalékos emelkedés.

A molnárfecskéket rendszeresen próbálom megszámolni, amikor alkalmas időben éppen előttem röpködnek: 25 körüli az eredmény rendszeresen, tehát a Vásártér északi részén 12 – 13 pár költhet. (Szerencsére időközben az ablakunk sarkában lévő fészket is elfoglalta egy pár, már le is mondtam róluk, olyan későn telepedtek meg, május 10-e táján.)

A fecskék hangjelzései gyakran elárulják a közeledő ragadozót: május 18-án egy kaba sólyom röppent el a ház sarkánál. A korábbi években is többször láttam már itt, valószínűleg a Karancs lábánál fészkelő példányok tesznek egy-egy kört errefelé.

A karvalyokat, héjákat is szépen jelzik, nagy ribillióval követik őket. A napokban bekörözött ide egy egerész ölyv is, ő azonban semmiféle riadalmat nem okozott a fecskenép körében.
Május 26.


          Rajzottak a napokban a galagonya lepkék. Számos példányt megfigyeltem, utoljára 1983-ban emlékszem, hogy ilyen nagy számban mutatkoztak – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Vadásztárs halálát okozta a lövés

Vadászatot tartottak Bokod (Komárom-Esztergom megye) külterületén 2018. május 24-én – írja a police.hu. –  A vadászaton résztvevő 44 éves férfi 21 óra 30 perc körül a fegyveréből leadott lövéssel eltalálta egyik társát, aki a helyszínen életét vesztette.

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást a 44 éves bokodi lakos ellen. A nyomozók a férfit az Oroszlányi Rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként hallgatták ki.

Májusi Medves – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Zengőlégy – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Réti kakukkszegfű – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Rekettye – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Natura 2000 díjat nyert a parlagi sasok védelme (MTI)

Az Európai Unió Natura 2000 díjának idei hat nyertese közül a természetvédelem kategóriában a parlagi sasokat sújtó mérgezések megszüntetését célzó magyarországi partnerséget díjazták – írja 2018. május 17-én az MTI.

Karmenu Vella környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért felelős uniós biztos a díjazottak kihirdetésekor elmondta, hogy a BirdLife Hungary által szervezett, a parlagi sasokat érintő mérgezések ügyében létrejött partnerség résztvevői húsz magyarországi Natura 2000 területen és azok közelében lévő élőhelyeken szerveztek akciókat a jogellenes tevékenységek nyomon követésére.

A természetvédők nyilvántartották az elpusztult példányokat, biztosították a fészkek háborítatlanságát és a bűncselekmények elleni sikeres összefogást szerveztek a vadászok, a rendőrség és az állatorvosok bevonásával.

A projekt elindítása óta a mérgezéses esetek száma jelentősen csökkent, a projekt utolsó két évében a parlagi sasok költőállománya 36 százalékkal nőtt. Az egész Európára kiterjedő Natura 2000 hálózat 27 ezer 500 védett helyszínből áll, melyek együttvéve az EU szárazföldi területeinek 18 százalékát, tengeri területeinek pedig 7 százalékát teszik ki.

A természet védelmét a fenntartható földhasználattal és gazdasági tevékenységgel ötvöző kezdeményezés célja Európa természeti örökségének védelme és megerősítése, biztosítva a legértékesebb és legveszélyeztetettebb európai fajok hosszú távú túlélését.

A Natura 2000 díj sikeres európai természetmegőrzési kezdeményezéseket jutalmaz. A 25 döntős közül kiválasztott hat díjazott a magyar mellett Bulgária, Észtország, Görögország, Portugália és Spanyolország egy-egy projektje lett.

Virágzik a pókbangó Heves megyében (MTI)


           Virágzik a pókbangó (Ophrys sphegodes) Eger közelében – MTI Fotó: Komka Péter

Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllőn (MTI)

Többek között a brit David Attenborough is nevezte három alkotását a IV. Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra, amelyet számos kísérőprogrammal együtt május 25. és 27. között tartanak meg Gödöllőn – írja az MTI 2018. május 11-én.

A fesztivál három napja alatt a fő vetítési helyszíneken: a gödöllői királyi kastély lovardájában és az Alsóparkban ingyenesen látogatható valamennyi program. Öt helyszínen várják a nézőket párhuzamos vetítésekkel, lesznek angol nyelvű vetítések és kifejezetten a diákoknak összeállított tematikus filmcsomagok is - tájékoztatták az MTI-t pénteken a szervezők.

Egyértelmű elismerés, hogy Magyarország legnagyobb természet- és környezetvédelmi rendezvényére immár a legnagyobb nemzetközi filmstúdiók is nevezik filmjeiket, de természetesen számos alkotás látható Kárpát-medencei filmesektől is - idézi a közlemény Székelyhidi Tamást, a fesztivál főszervezőjét.

A Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV), valamint a Heineken Hungária támogatásával létrejövő Trash Art Magyarország kültéri szoborpályázat és -kiállítás keretén belül idén már középiskolások, amatőrök és művészek is megmutathatják gondolataikat az aktuális Biodiverzitás témakörben.

A szobrok először a gödöllői fesztiválon, majd május 28. és június 30. között a királyi kastély parkjában tekinthetők meg, ezt követően pedig megjelennek többek között a Művészetek Völgyében és a Sziget Fesztiválon is.

Ismét megrendezik a Varázslatos Magyarország szabadtéri fotókiállítást, amely idén többek között a nemzeti parkok mellett az erdészetek természetmegőrző szerepének bemutatását tűzte ki célul. A fesztivál zenei programokban is bővelkedni fog: a Jam for Nature zenei tehetségkutató verseny fiatal együtteseknek nyújt bemutatkozási lehetőséget az első két estén a nagyszínpadon, a zárónap délelőttjén pedig Gödöllő kórusai ismert zenészek részvételével adnak elő két dalt a Természet- és Környezetvédelem Gálájának megnyitójaként.

A vasárnapi gálát az M5 csatorna nézői is élőben követhetik, így több százezer ember számára válik lehetővé, hogy találkozzon a természet- és környezetvédelem üzeneteivel, az alkotókkal és mindazon elhivatott szakemberrel, akik nap mint nap erőfeszítéseket tesznek világunk élhetőbbé tételére - idézi a közlemény az M5 csatorna igazgatóját.

Dér Ágnes hangsúlyozta: az M5 elkötelezett a magyar természetfilmek támogatása mellett, ezért folyamatos lehetőséget és teret ad a magyar alkotóknak filmjeik bemutatására. Idén is átadják továbbá az M5 különdíjat, melyet minden évben egy kivételes magyar alkotónak ítél oda a csatorna. Az elismerést 2017-ben Olma Frigyes Gemenc, árterek világa című filmje kapja.

A napközbeni filmvetítések mellett előadások és fotókiállítások, szabadtéri filmvetítések is várják az érdeklődőket. A természet- és környezetvédelem jegyében az alsóparkban a fesztivál szakmai partnerei, kiállítói szórakoztató és ismeretterjesztő programokon keresztül adnak betekintést tevékenységükbe. Bemutatkoznak a nemzeti parkok, az erdészetek, kiállítanak egy 23 ezer literes óriás akváriumot, melyben Magyarország vízi élővilágát ismerhetik meg a látogatók, lesz Állati jó bemutató a Budakeszi Vadaspark jóvoltából, valamint erdészeti játszótér is.

Akik nem tudnak Gödöllőre ellátogatni, azoknak a szervezők figyelmükbe ajánlják az Országos Természet- és Környezetvédelmi Filmnapokat, amely csaknem harminc helyszínen, vidéki mozikban és a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban ingyenes filmvetítésekkel, kiállításokkal és szemléletformáló programokkal várja az érdeklődőket ugyancsak május 25. és 27. között.

Délvidéki földikutya Albertirsánál (MTI)

             Délvidéki földikutya (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis) Albertirsa határában 2018. május 12-én. Az állatnak a Pest megyei település környéke az eddig ismert legészakibb előfordulási helye. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Fülemülék éjszakája: május végéig, országszerte (MTI)

A fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva idén is meghirdeti a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Fülemülék éjszakája programsorozatot, amelynek keretében esti madárlesre várják az érdeklődőket országszerte.

Az április végén kezdett sorozat május végéig tart, országszerte több mint ötven helyszínen, többnyire lakott területeken vagy ezek határában várják a szakemberek a madarak iránt érdeklődőket, hogy késő délutáni, kora esti séta keretében hallgassák a fülemülék koncertjét.

A rendezvényhelyszíneken nem csak hallani, de gyakran kézben is látni lehet majd a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés is zajlik - áll az egyesület szerdai közleményében. Magyarországon a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara a fülemüle.

Ez a verébméretű, egyszínű, barnás felsőtestű és vöröses farkú madár nem csak kilométernyi távolságra is elhallatszó hangereje és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek. A faj hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Az első madarak már április első felében, a többség azonban április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni kezdenek.

A fülemüle hangja évezredek óta megigézi az embereket és megihleti a művészeket: Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak, de szerepelt a madár Oscar Wilde, Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats műveiben is.

Érdekesség továbbá, hogy 1924 májusában, Angliában, a BBC közvetítette Beatrice Harrison csellóművész szabadtéri koncertjét, amely során a művész duettet játszott a kertjében éneklő fülemülékkel. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.

Május – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

              Bujdosó mák – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Hétpettyes katicabogás – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Közönséges gyöngyházlepke – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            Boglárka – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Kísérleti erdőkezelés a tölgyesek állapotának javítására (MTI)

Magyarországon ma már nincs természetes állapotban lévő tölgyerdő, ezért a Természetvédelmi Világalap (WWF) és partnerei kísérletbe kezdtek a tölgyesek eredeti állapotainak visszaállítására. A Life4Oak Forests program Magyarországon 1500 hektárt érint - közölte a WWF a madarak és fák napja alkalmából az MTI-vel 2018. május 10-én.


     Bódis Pál előadása a helyszínen. A háttérben láthatók a természetvédelmi okokból a kitermelés helyszínén hagyott fa- és gallyrakások. Utóbbiak hosszú távon hangyabollyá alakulhatnak: ezeknek a rovaroknak szintén fontos szerepük van az erdő életében – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A sík- és dombvidéki tölgyerdők könnyen elérhető, nagy értékű faanyagot biztosítottak, amelyet az emberiség úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel - írja a közlemény. A tölgyesek az erdőgazdálkodás következtében ma egykorúak, ezért állatviláguk is elszegényedett.


     Terepbejárás a sajtó munkatársainak a Garáb határában fekvő Varjú-bérc 25 hektáros mintaterületén, 2018. május 9-én – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Bár ezek az erdők a kívülálló szemében rendezettnek tűnnek, a természetes, egészséges erdő nem ilyen. A biológiai sokszínűséghez szükség van a fiatal, az öreg és a holt fára, a megfelelő cserjeszintre, a gyökértányérokra, az odúkra, az erdei tócsákra. Ezek együtt értékes állat- és növényfajoknak nyújtanak menedéket.

A WWF Magyarország most ezen állapotok visszaállítására tesz kísérletet a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken, összesen 1500 hektáron. A húsz mintaterület a Bükki, a Balaton-felvidéki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park működési területén található.


      Ősz Gábor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa egy kikorható ágcsonkot mutat. A harkályok ennek helyén sokkal könnyebben ácsolnak odút – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A kezelés során az erdőkben fák kivágásával vagy kiszárításával "lékeket" alakítanak ki, hogy a fény érje a talajszintet, így felnőhetnek a csemeték és kialakulhat a cserjeszint.

A holt fára is nagy szükség van: az erdei madárfajok kétharmada odúhoz kötött, ezeket a harkályfajok többnyire letört ágak helyén ácsolják. Az ugyancsak a holt fában fejlődő ragadozó rovarfajok képesek az erdészeti kártevők túlszaporodásának megállítására is.

Egyes fajok a levált kéreg mögött költenek, ugyanott élőhelyet találnak denevérfajok is.


       Fidlóczky József, a program vezetője a garábi helyszíni bejáráson 2018. május 9-én – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője elmondta, hogy a Life4Oak Forests programban a mintaterületeken olyan erdőművelési és élőhelykezelési eljárásokat alkalmaznak, amelyek elősegítik az erdők szerkezetének összetettebbé válását és a fajgazdagság gyarapodását.


     Dr. Koncz Péter a Duna-Ipoly Nemzeti Park képviseletében tartott helyszíni előadást. Utóbbi nemzeti park 600 hektárnyi területtel vesz részt a programban – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Hozzátette: egyes területeken az idegenhonos, intenzíven terjedő növényfajokat, az akácot, a bálvány- és az ostorfát is visszaszorítják. Bódis Pál kifejtette: a cél a tapasztalatok alapján kiindulási alap teremtése ahhoz, hogy tölgyerdeink természetesebbé váljanak.

A Life4Oak Forests című projekt tíz évig tart, a LIFE Nature programban, az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg.