Medvesi marhaság - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        A villanypásztoron túli világ - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            A háttérben Salgó vára - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Portré - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         A téli takarmány már bebálázva - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Tehén a borjával. A legelőn tartott húsmarhákat nem fejik.- Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Tehenek ellenfényben, a háttérben Salgó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

              Miután a nap lement, rózsaszínre festette az égboltot. Tudom, hogy giccses, a valóságban nem is teljesen ilyen volt, hanem fakóbb. Viszont itt adtam a képre egy kis kontrasztot, hogy a horizonton legelő tehén körvonalai erőteljesebbek legyenek. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Tejtolvaj üsző: kihasználva, amíg az ez évi borjú szopik, egy kis csemegével egészíti ki az ez idő tájt főleg fűből álló marha menüt - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Egy szép leány visszanéz... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Virágfürdő - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Figyelgettem egy kicsit a gyalogbodza virágain táplálkozó aranyos rózsabogarakat. Jöttek-mentek, néha nagy zúgással elrepültek, majd visszatértek - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Leginkább azonban szinte fürödtek a fehér virágokban! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Teljes szépségében is megmutatta azért magát egy példány - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Virágporban és virágokban lubickoló aranyos rózsabogár - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Szajkó a kerítésen - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Mai nézelődés - A szemem láttára a kapura röppent ez a szajkó; fiatal, ez évi példány, a fényképezőgéptől egyáltalán nem félt. A felnőtt madarak, - bár nincs mitől tartaniuk, - rendszerint menekülnek, ha optikát látnak. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           A szajkó a kapuról áttelepedett a kerítésre, ott észrevett valami a szögesdrót tartóvasa mögött. Rovarok szívesen bábozódnak be ilyen helyeken, vagy hernyók, lárvák is meghúzzák magukat a biztonságosnak tűnő rejteken. Azt sajnos nem láttam, mit vett ki onnan.- Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Azért dolgozott egy ideig, mire hozzáfért - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Végül visszaült a kapura, majd elrepült - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Június - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Sakktábla lepke vörösherén. A kép Salgótarján és Újlakpuszta között, a Kökényes-völgyben készült. Kora délután már olyan forró és fülledt volt az idő, hogy még a természetjárástól is elment a kedvem, pedig ilyen nem szokott előfordulni... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Sakktábla lepkék párban: egy partihoz legalább ketten kellenek... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Egy fotón hat lepkefaj - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Virít a gyalogbodza, szép palócföldi nevén borzag. A rovarok, különösen a lepkék és a rózsabogarak, valóságos találkozókat rendeznek a nektárban gazdag virágokon. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Júniusi naplemente - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Nyári naplemente Salgó vára mögött - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Kaszálás előtt a Medves-fennsík - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           A távolban Salgó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Fekete gólyákat gyűrűztek Tiszapüspöki térségében (MTI)

          Feketególya-fiókák (Ciconia nigra) Tiszapüspöki térségében 2017. június 23-án. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai és civil segítőik idén tizenhat fokozottan védett feketególya-fiókát gyűrűznek meg a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzetben.

          Monoki Ákos tájegységvezető (középen) feketególya-fiókákat gyűrűz munkatársaival és segítőivel - MTI Fotó: Bugány János

Kormányzati kiadvány horgászoknak (MTI)

Júliusban tájékoztató kiadványt juttatnak el a több mint 400 ezer horgászhoz a Magyar Horgász című újságon keresztül - mondta el Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott egy gyáli horgásztónál tartott sajtótájékoztatón, 2017. június 23-án.

A tájékoztató a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiadásában, a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz) együttműködve készült. A Miniszterelnöki Kabinetiroda MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta, a Mohosz az ország egyik legnagyobb civil szervezete, és az elmúlt években komoly közös eredményeket értek el.

Nyitrai Zsolt ezek között említette az új halgazdálkodási törvényt, valamint azt, hogy a természetes vizek túlnyomó részben horgászegyesületi kezelésbe kerültek.

A tájékoztató füzet egyebek mellett bemutatja, hogy a horgászsportban milyen fontos nemzetközi eredményeket értek el a magyar horgászok, szó esik arról, hogy hungarikum lett a bajai és a tiszai halászlé. Szerepel a kiadványban a halhús általános forgalmi adójának (áfa) 27-ről 5 százalékra csökkentése jövő év január 1-jétől, amitől a hazai halfogyasztás növekedését várja a kormányzat - jelezte a miniszterelnöki megbízott.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda azt tervezi, hogy a következő időszakban több ilyen tájékoztató kiadványt ad majd ki, például a nyudíjasoknak és a gazdáknak - mondta Nyitrai Zsolt. Szűcs Lajos, a Mohosz elnöke a Miniszterelnöki Kabinetiroda tájékoztatása szerint a többi között kiemelte: a horgászjegy-bevételt az állam minden évben visszaadja, a horgászat céljaira lehet használni.

Ebben az évben például 20 kisteherautót vettek, mintegy 400 halőri egyenruhát, csaknem 20 motorcsónakot és felszereléseket adnak át a halőrzésben részt vevőknek. A szervezet elnöke kiemelte, tavaly arról is döntött a kormány, hogy 13 milliárd forintos keretösszegű horgász-turisztikai fejlesztéseket lehet majd megvalósítani.

A kiadvány elérhető a kormány.hu oldalon is.(http://www.kormany.hu/download/9/0a/11000/ME_Horgasz_kiadvany.pdf#!DocumentBrowse)

Júniusban - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Nógrádmegyerben tudnak valamit - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Új hungarikumok: magyar huszár és tanya, Torockó (MTI)

A magyar huszár, a magyar tanya és az erdélyi Torockó épített öröksége is bekerült a hungarikumok gyűjteményébe a Hungarikum bizottság döntése értelmében; emellett a Magyar értéktár is bővült, öt tétellel - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter 2017. június 20-án Kecskeméten, a bizottság ülését követően.

Az egykori ferences kolostor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetében megtartott sajtótájékoztatón Fazekas Sándor azt mondta, hogy a gyűjteménybe és az értéktárba kerülő tételeket a csúcsteljesítmény, a magyar életérzés köti össze. Bács-Kiskun hungarikumokban gazdag megye, az értékőrzés egyik kiindulópontja, példa más városok és megyék előtt is, ezért is ülésezett a bizottság ezúttal Kecskeméten - tette hozzá.

Mint mondta: a magyar huszár a világon mindenhol ismert, egyedülálló fegyvernem, amely a hagyományőrzés, a nemzeti büszkeség és a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi. A jövőben a gyűjteményt gazdagítja az Európában egyedülálló települési gazdálkodási forma, a magyar tanya is - tette hozzá.

Megjegyezte, a tanyai életmód újra egyre népszerűbb, a változó feltételek között is megtalálta a helyét.

A tárcavezető méltatta Erdély történelmi városának, Torockónak "ízig-vérig" magyar épített örökségét is.

        Torockó festői magyar települé Erdélyben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A Magyar értéktárba vette a Hungarikum bizottság az egyetlen magyar alapítású, középkori eredetű szerzetesrendet, a pálos rendet és a pásztorkultúra elengedhetetlen részét képező ősi magyar eszközt és fegyvert a hortobágyi karikás ostort.

Az értéktárba került továbbá az egyik legsikeresebb magyar sportág egyike, a magyar vízilabdázás, a világszerte ismert, klasszikus magyar szablyavívás és a mintegy 250 éves múltra visszatekintő Hollóházi porcelán. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum bizottság tagja kiemelte: az idei kettős évforduló, hiszen 25 évvel ezelőtt volt az első Hungarikum Konferencia a Lakitelek Népfőiskolán, ahol a gyógyvízről volt szó, a magyar értékekről, a magyar hungarikumokról szóló törvény előkészítése pedig éppen 10 évvel ezelőtt kezdődött el, amit az akkori tíz kistérségben a témában megtartott bemutatóval egybekötött találkozók előztek meg.

Beszélt arról is, hogy 2018. október 22-én, a magyar kultúra napján a Parlamentbe találkozóra hívják valamennyi, a Nemzeti értéktárba tartozó tétel tulajdonosát vagy képviselőjét.