Medvenyomon: hétfőn döntenek Robi sorsáról

Az alföldön kóborló medvét Sándorfalva közelében péntek éjjel sikeresen befogták, jelenleg a Szegedi Vadasparkban várja a döntést további sorsáról – írja közleményében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Hozzáteszik: a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben az elengedésről még nem született döntés. A továbbiakról hétfőn, egy minden érintett szerv képviselőiből álló bizottság fog dönteni, így a szabadon engedés idejéről és helyszínéről is.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – amely nem összekeverendő a Bükki Nemzeti Parkkal – éppolyan fontosnak tartja a működési területén, illetve az ország egyéb területein élő lakosság biztonságát és jogait, mint a természet védelmét.

A bizottság döntéséről szóló sajtóközlemény megjelenéséig minden, az elengedéssel kapcsolatos információ nem megalapozott. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Június – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

              Egy kis "bogarászás" nyár elején: bogáncslepke. Már nyílik számos olyan faj, amelyik két-három héttel is később szokott, közöttük az egynyári seprence, a parlagfű is. A napokban a pocsolyák környékén, az erdei utakon nagyon sok lepkefajt láthatott az ember, jelentős egyedszámban – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Május – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Nagy tűzlepke – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Búzavirág. Pár éve művelték azt a részt a Medvesen, ahol még nyílik néhány tő a földutak szélén és a vaddisznótúrásokban. A terület ma legelő – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Májusi felhők a Medves-fennsík felett. Ez a rész nagyjából 550 méteres tengerszint feletti magasságban van. A háttérben balra a Karancs tömbje és Salgó vára, jobbra a Sátor-hegy látszik. Ezen a helyen láttam a két fenti szépséget – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Májusi madarásznapló

Meglehetősen eredménytelen volt az elmúlt időszak madármegfigyelés szempontjából. (Mármint nekem. Sajnos nem értem rá hosszabb sétákra…)

A lényeg: az idei első fürjet május 13-án hallottam a Medves-fennsíkon, egyetlen hím mondott pittypalattyot a régi skeet-lőtér közelében. Nem sokat szólt, vagy kettőt. Éppen a legnagyobb, már hetek óta tartó szárazság volt a környéken, de aztán Istennek hála, megérkeztek az esők.

Május 20-án már legalább hat fürjkakast hallottam, öt különböző kaszálón. Meglátni persze nem sikerült egyiket sem. A május 27-i sétán, ami sokkal rövidebb volt a két előzőnél, meg már késő délelőttre esett, megint csak egy példány szólt.


         Fűben szól a fürj, csak legyen ember, aki meg is pillantja... – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A fürjeken kívül – mindhárom sétán – citromsármányok, egy nagy hangú, de rejtekét elárulni sehogyan sem akaró nyaktekercs, tövisszúró gébicsek, kakukkok, énes és feketerigók, tengelicek, zöldikék mutatkoztak. Az erdős részeken kék- és széncinegéket, csuszkákat láttam-hallottam.


          Itt szól a nyaktekercs. Odúja helyét nem árulta el, de ezen a részen áll több idős, fává nőtt rekettyefűz. Puhafa, kiválóan alkalmas odú ácsolására, de a nyaktekercs az irodalom szerint nem nagyon vállalkozik ilyenre. Persze a környék harkályfajainak odúit is elfoglalhatja – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Szólt a csilpcsalp füzike, az örvös galamb, a sárgarigó, a zöld küllő. Május 20-án a Medves-magosa felé egy kék galamb öblös búgását is visszhangozta a bükkös szálerdő, de sajnos nem mutatta meg magát. Fácán kakatolását is hallottam mindhárom alkalommal.

A titkos gombázóhelyem környékén hegyi fakúsz is szólt, mind a háromszor.

Május 27-én egy cigánycsuk párt is megfigyeltem: a villanypásztor karóin üldögéltek a Szarufa-bérc felett. Ugyanitt volt négy mezei veréb, óriási mennyiségű, már fiókáit nevelő seregély mellett. Zárójelben: május végén felbukkant többfelé is Nógrádban a pásztormadár; a Medves-fennsíkon is lehetnek, de én sajnos még sosem láttam ezt a másik nevén rózsás seregélynek is nevezett fajt.


           Nyári vargánya tavasszal – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Megfigyeltem még a szokásos fajok közül szajkókat, egerész ölyveket, nagy fakopáncsokat. Megnéztem egy régen látott erdőrészt, ahol hosszú évek óta áll egy bükkfa csonkja:


          Bükkfa csonkja. A fekete harkályok már hatalmas odúkat véstek bele – Fotó: A.-Faragó Zoltán

Kosárlabdányi lyukakat véstek már bele a fekete harkályok, de velük sem volt szerencsém, egyet sem láttam-hallottam.


           Madárfészek kosbor. Az esők után tömegesen virított ki – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Ami a növényvilágot illeti, egy pár fehér madársisak és madárfészek kosbor képviselte az orchideákat. Utóbbiak május második felére már tömegesen virítottak. A fennsík kaszálói is mutatták a szokásos fajgazdagságot, a réti kakukkszegfűtől a festő rekettyéig, a margitvirágtól a harangvirágfajokig.

Nagy örömömre akadt pár nyári vargánya, aminek a palóc vidéken igazi gomba a becsületes neve.

Akármilyen fura, az erkélyről több érdekesség mutatkozott az elmúlt időszakban, mint a természetben… Legalábbis nekem. Amint említettem volt, a szabadba nem nagyon jutottam ki, de kora reggelente az erkélyre még ki tudok menni ettől függetlenül…

Az első sarlós fecskéket a salgótarjáni Vásártér környékén május 6-án észleltem. Ezután már rendszeresen láttam őket másfelé is. Általában három példány mutatkozott, május 23-án viszont négy repült együtt, 27-én pedig öt. Ez reményt ad arra, hogy esetleg növekedett a költőpárok száma – egyről kettőre. Nem tűnik soknak, de ez már éppen száz százalékos emelkedés.

A molnárfecskéket rendszeresen próbálom megszámolni, amikor alkalmas időben éppen előttem röpködnek: 25 körüli az eredmény rendszeresen, tehát a Vásártér északi részén 12 – 13 pár költhet. (Szerencsére időközben az ablakunk sarkában lévő fészket is elfoglalta egy pár, már le is mondtam róluk, olyan későn telepedtek meg, május 10-e táján.)

A fecskék hangjelzései gyakran elárulják a közeledő ragadozót: május 18-án egy kaba sólyom röppent el a ház sarkánál. A korábbi években is többször láttam már itt, valószínűleg a Karancs lábánál fészkelő példányok tesznek néha egy-egy kört errefelé.

A karvalyokat, héjákat is szépen jelzik, nagy ribillióval követik őket. A napokban bekörözött ide egy egerész ölyv is, ő azonban semmiféle ijedelmet nem okozott a fecskenép körében.

Bizonytalan megfigyeléseket nem szokás számon tartani, de nem is tudományos céllal vezetem a madarásznaplómat, hanem csak úgy hobbiból, a mások és a magam örömére. A lényeg: május 28-án hajnalban egy sólyomféle ragadozót üldözött öt sarlósfecske az erkélyünk előtt. Arra a másodpercnyi időre, amíg láttam, nekem kerecsennek tűnt; örülnék is neki, de mivel ez egyáltalán nem biztos, a madarásznaplóba sem írtam be a fajt. Ami külön kis érdekesség: a molnárfecskéket egyáltalán nem izgatta a termetes ragadozó felbukkanása.

Május 31.


          Rajzottak a napokban a galagonya lepkék. Számos példányt megfigyeltem, utoljára 1983-ban emlékszem, hogy ilyen nagy számban mutatkoztak – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Vadásztárs halálát okozta a lövés

Vadászatot tartottak Bokod (Komárom-Esztergom megye) külterületén 2018. május 24-én – írja a police.hu. –  A vadászaton résztvevő 44 éves férfi 21 óra 30 perc körül a fegyveréből leadott lövéssel eltalálta egyik társát, aki a helyszínen életét vesztette.

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást a 44 éves bokodi lakos ellen. A nyomozók a férfit az Oroszlányi Rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként hallgatták ki.

Májusi Medves – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Zengőlégy – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Réti kakukkszegfű – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Rekettye – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Natura 2000 díjat nyert a parlagi sasok védelme (MTI)

Az Európai Unió Natura 2000 díjának idei hat nyertese közül a természetvédelem kategóriában a parlagi sasokat sújtó mérgezések megszüntetését célzó magyarországi partnerséget díjazták – írja 2018. május 17-én az MTI.

Karmenu Vella környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért felelős uniós biztos a díjazottak kihirdetésekor elmondta, hogy a BirdLife Hungary által szervezett, a parlagi sasokat érintő mérgezések ügyében létrejött partnerség résztvevői húsz magyarországi Natura 2000 területen és azok közelében lévő élőhelyeken szerveztek akciókat a jogellenes tevékenységek nyomon követésére.

A természetvédők nyilvántartották az elpusztult példányokat, biztosították a fészkek háborítatlanságát és a bűncselekmények elleni sikeres összefogást szerveztek a vadászok, a rendőrség és az állatorvosok bevonásával.

A projekt elindítása óta a mérgezéses esetek száma jelentősen csökkent, a projekt utolsó két évében a parlagi sasok költőállománya 36 százalékkal nőtt. Az egész Európára kiterjedő Natura 2000 hálózat 27 ezer 500 védett helyszínből áll, melyek együttvéve az EU szárazföldi területeinek 18 százalékát, tengeri területeinek pedig 7 százalékát teszik ki.

A természet védelmét a fenntartható földhasználattal és gazdasági tevékenységgel ötvöző kezdeményezés célja Európa természeti örökségének védelme és megerősítése, biztosítva a legértékesebb és legveszélyeztetettebb európai fajok hosszú távú túlélését.

A Natura 2000 díj sikeres európai természetmegőrzési kezdeményezéseket jutalmaz. A 25 döntős közül kiválasztott hat díjazott a magyar mellett Bulgária, Észtország, Görögország, Portugália és Spanyolország egy-egy projektje lett.

Virágzik a pókbangó Heves megyében (MTI)


           Virágzik a pókbangó (Ophrys sphegodes) Eger közelében – MTI Fotó: Komka Péter

Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllőn (MTI)

Többek között a brit David Attenborough is nevezte három alkotását a IV. Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra, amelyet számos kísérőprogrammal együtt május 25. és 27. között tartanak meg Gödöllőn – írja az MTI 2018. május 11-én.

A fesztivál három napja alatt a fő vetítési helyszíneken: a gödöllői királyi kastély lovardájában és az Alsóparkban ingyenesen látogatható valamennyi program. Öt helyszínen várják a nézőket párhuzamos vetítésekkel, lesznek angol nyelvű vetítések és kifejezetten a diákoknak összeállított tematikus filmcsomagok is - tájékoztatták az MTI-t pénteken a szervezők.

Egyértelmű elismerés, hogy Magyarország legnagyobb természet- és környezetvédelmi rendezvényére immár a legnagyobb nemzetközi filmstúdiók is nevezik filmjeiket, de természetesen számos alkotás látható Kárpát-medencei filmesektől is - idézi a közlemény Székelyhidi Tamást, a fesztivál főszervezőjét.

A Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV), valamint a Heineken Hungária támogatásával létrejövő Trash Art Magyarország kültéri szoborpályázat és -kiállítás keretén belül idén már középiskolások, amatőrök és művészek is megmutathatják gondolataikat az aktuális Biodiverzitás témakörben.

A szobrok először a gödöllői fesztiválon, majd május 28. és június 30. között a királyi kastély parkjában tekinthetők meg, ezt követően pedig megjelennek többek között a Művészetek Völgyében és a Sziget Fesztiválon is.

Ismét megrendezik a Varázslatos Magyarország szabadtéri fotókiállítást, amely idén többek között a nemzeti parkok mellett az erdészetek természetmegőrző szerepének bemutatását tűzte ki célul. A fesztivál zenei programokban is bővelkedni fog: a Jam for Nature zenei tehetségkutató verseny fiatal együtteseknek nyújt bemutatkozási lehetőséget az első két estén a nagyszínpadon, a zárónap délelőttjén pedig Gödöllő kórusai ismert zenészek részvételével adnak elő két dalt a Természet- és Környezetvédelem Gálájának megnyitójaként.

A vasárnapi gálát az M5 csatorna nézői is élőben követhetik, így több százezer ember számára válik lehetővé, hogy találkozzon a természet- és környezetvédelem üzeneteivel, az alkotókkal és mindazon elhivatott szakemberrel, akik nap mint nap erőfeszítéseket tesznek világunk élhetőbbé tételére - idézi a közlemény az M5 csatorna igazgatóját.

Dér Ágnes hangsúlyozta: az M5 elkötelezett a magyar természetfilmek támogatása mellett, ezért folyamatos lehetőséget és teret ad a magyar alkotóknak filmjeik bemutatására. Idén is átadják továbbá az M5 különdíjat, melyet minden évben egy kivételes magyar alkotónak ítél oda a csatorna. Az elismerést 2017-ben Olma Frigyes Gemenc, árterek világa című filmje kapja.

A napközbeni filmvetítések mellett előadások és fotókiállítások, szabadtéri filmvetítések is várják az érdeklődőket. A természet- és környezetvédelem jegyében az alsóparkban a fesztivál szakmai partnerei, kiállítói szórakoztató és ismeretterjesztő programokon keresztül adnak betekintést tevékenységükbe. Bemutatkoznak a nemzeti parkok, az erdészetek, kiállítanak egy 23 ezer literes óriás akváriumot, melyben Magyarország vízi élővilágát ismerhetik meg a látogatók, lesz Állati jó bemutató a Budakeszi Vadaspark jóvoltából, valamint erdészeti játszótér is.

Akik nem tudnak Gödöllőre ellátogatni, azoknak a szervezők figyelmükbe ajánlják az Országos Természet- és Környezetvédelmi Filmnapokat, amely csaknem harminc helyszínen, vidéki mozikban és a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban ingyenes filmvetítésekkel, kiállításokkal és szemléletformáló programokkal várja az érdeklődőket ugyancsak május 25. és 27. között.

Délvidéki földikutya Albertirsánál (MTI)

             Délvidéki földikutya (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis) Albertirsa határában 2018. május 12-én. Az állatnak a Pest megyei település környéke az eddig ismert legészakibb előfordulási helye. MTI Fotó: Ujvári Sándor