Vádemelési javaslat a gödöllői orvvadászok ügyében

Orvvadászat bűntett és lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást a Gödöllői Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán S. István 42 éves és Cs. Ferenc 40 éves gödöllői lakosok ellen - írja közleményében a police.hu.

A két férfi 2015 októberétől kezdődően több alkalommal vadászott engedély nélkül – illegálisan tartott fegyverekkel – Gödöllő területén úgy, hogy a vadakat etetéssel az általuk kiválasztott területre szoktatták. A lelőtt állatokat ezt követően értékesítés céljából feldolgozták.

A gyanúsítottakat a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Felderítő Osztályának munkatársai 2016. március 11-én az éjszakai órákban érték tetten és vonták intézkedés alá egy gödöllői erdőben. A 40 éves férfit a helyszínen elfogták, azonban a 42 éves S. István a helyszínről elmenekült. Őt néhány órával később a lakásán fogták el a Terrorelhárítási Központ műveleti egységének munkatársai.

A két férfit a Gödöllői Rendőrkapitányságra állították elő, ahol – őrizetbe vételük mellett - gyanúsítottként hallgatták ki őket. A lakásaikon megtartott házkutatás során több, engedély nélkül tartott fegyvert, lőszereket, fagyasztott vadhúst, távcsöveket és lámpákat foglaltak le a rendőrök.

A bűncselekménnyel összefüggésben a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki K. György 60 éves gödöllői lakost is. A férfit - elfogását megelőzően - telefonon hívta fel S. István és megkérte arra, hogy a nála tárolt agancsokat és engedély nélkül tartott fegyverét a rendőrök kiérkezése előtt rejtse el.

K. György ekkor egy hátizsákot átdobott a szomszédja telkére, amelyet a helyszínre érkező rendőrök megtaláltak és a benne lévő fegyverrel és lőszerekkel együtt lefoglaltak.

Az illetékes bíróság 2016. március 14-én elrendelte S. István előzetes letartóztatását. A gyanúsítottak ellen folytatott eljárást a nyomozó hatóság a napokban lezárta, a keletkezett iratokat vádemelési javaslattal küldte meg az illetékes ügyészségnek.

Ötvenmillió forintos haltelepítés a Tisza-tavon (MTI)

Az elmúlt évihez hasonló összeget, mintegy ötvenmillió forintot fordít idén halasításra a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. - közölte a cég ügyvezető igazgatója 2017. március 18-án az MTI-vel.

Hegedűs Gábor elmondta: a társaság saját költségvetéséből telepítésre szánt összeg ugyan változatlan, ám amennyiben a hal áfájának a szaktárca által bejelentett csökkentése megvalósul, a forgalmi adó-különbözet összegét is a tározó halállományának gyarapítására fordítják.

Az ügyvezető közölte: míg tavaly 130 mázsa kétnyaras és 270 mázsa háromnyaras pontyot telepítettek, addig idén terveik szerint 130-130 mázsa egy- és kétnyaras, valamint 140 mázsa horogérett ponty kerül a tározóba. Emellett 2017-ben előnevelt csukából a korábbival megegyező 400 ezer, egynyaras compóból azonban a múlt évi négyszerese, mintegy 400 kilogramm, 100 ezer hal kihelyezését tervezik.

Az ügyvezető kiemelte: a kft. gazdálkodása stabil, a társaság éves nettó árbevétele 2016-ban 250 millió forint körül alakult és az idén is hasonló összeg szerepel a tervekben.

A pénzből a halasításon kívül egyebek mellett jól működő, korszerűen felszerelt és hatékony halőri szolgálatot tartanak fenn, gyérítik a tó túlszaporodott törpeharcsa-állományát, ökológiai vizsgálatokat végeznek, és folytatják a pecasuli-programot.

Március - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Naplemente a nádasban - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        A Zagyva eredeti medre a maconkai tározó Dorogháza felőli végében - Fotó: A-Faragó Zoltán

         Tengelicek kis csapata telepedett a szarka mellé - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Naplemente nádszál kisasszonnyal - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Alkonyatkor mintha égett volna a nádas! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Napfelkelte a Balatonnál (MTI)

          Tőkés récék a vízben és repülőgépek kondenzcsíkjai az égen napfelkeltekor a Balatonnál, Keszthelynél 2017. március 17-én. MTI Fotó: Varga György

Halászattörténeti kiállítás nyílik Kaposváron (MTI)

A kisszerszámos halászattal ismerteti meg az érdeklődőket a Rippl-Rónai Múzeum legújabb időszaki kiállítása, amely március 22-én nyílik a kaposvári Fekete István Látogatóközpontban - írja 2017. március 17-én az MTI.

           Halszárítás Siófokon 1908-ban - Forrás: Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége, Fortepan

A halászati eszközöket és vízi élőlényeket interaktív eszközök segítségével is bemutató, szeptember 3-ig látogatható tárlat a Karó közt a potyka címet kapta, ami arra utal, hogy ha már a varsa karói közé került a ponty, biztos volt a veszte - olvasható a múzeum tájékoztató anyagában.

          Halász teszi-veszi hálóval 1905 körül, a helyszín ismeretlen - Forrás: Fortepan

Kiemelték, hogy a nagyközönség a varsa mellett megtudhatja, mire szolgál a kuttyogató, a kece, a csikkas, továbbá megszemlélhet hal- és növénypreparátumokat.

           Halászok 1941-ben - Forrás: Berko Pál, Fortepan

A kisszerszámos halászok egyedül, gyakran kiegészítő tevékenységként, könnyen szállítható és olcsó felszereléssel halásztak, munkájukhoz furfangra és terepismeretre volt szükség - jegyezték meg a közleményben.

           Siófoki halászok 1908-ban - Forrás: Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége, Fortepan

A szervezők kitértek rá, a halász csak akkor lehet sikeres, ha ismeri a halak élettanát, életmódját, nem véletlen, hogy eszközeiket Herman Ottó természettudós a halak biológiai sajátosságaira alapozva rendszerezte A magyar halászat könyve című, 1887-ben megjelent munkájában.

Pisztora Zsófia, a kiállítás kurátora az MTI megkeresésére elmondta, a cél egy minden korosztály számára érdekes és izgalmas tárlat létrehozása volt a Deseda-tónál található látogatóközpontban. Hozzátette: a kiállítás anyagának nagy része a Rippl-Rónai Múzeumé, de kaptak kölcsön tárgyat a pécsi Janus Pannonius Múzeumtól, s fotókat a Néprajzi Múzeumtól, továbbá a Balatoni Múzeumtól.

          Halászattörténeti kiállítás a millenniumi kiállításon Budapesten, a Városligetben - Forrás: Fodor István, Fortepan

Márciusi séta Maconkán - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Panoráma a Kis-Maconka előtározó Dorogháza felőli végéről - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Böjti récék - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Heten, mint a... barát réce gácsérok - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Az év madara rezgőnyár rügyeit csipkedi - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Énekes rigó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Tőkés és böjti récék - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A Kis-Maconka előtározó márciusi alkonyfényekben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Túlszaporodtak a vaddisznók Csehországban is (MTI)

Gondokat okoznak a túlságosan elszaporodott vaddisznók Csehországban, amelyek a könnyebb élelemszerzés céljából egyre gyakrabban kószálnak a nagyvárosok peremkerületeiben, olykor riadalmat okozva a lakosság körében - írja 2017. március 15-én az MTI.

A vaddisznók rendkívüli elszaporodását mutatja, hogy míg nyolcvan éve évente mintegy 500 vaddisznót lőttek le a vadászok, az 1960-as években évente mintegy 3 ezret, tavaly viszont 185 ezret.

Mindezek ellenére a vaddisznók számának csökkentésére tett erőfeszítések az utóbbi években sikertelenek voltak - írta a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap a vadászszövetség adataira hivatkozva.

      Vaddisznó (Illusztráció) - FOTÓ: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A vadászok szerint az utóbbi években megnőtt a vaddisznók agresszivitása is. Miután a természetben már nincs természetes ellenségük, módosították a korábban kialakult túlélési stratégiájukat, egyre merészebben mozognak az emberi települések közelében és keresik az élelmet.

A vaddisznók azonban csak akkor támadják meg az embert, ha megsebesültek vagy veszélyben érzik életüket - mondta Lukás Linhart, a cseh-morva vadásztársaság képviselője a lapnak. Januárban az észak-csehországi Litomericében egy sérült vaddisznó a helyi iskolába menekült, nem kis riadalmat és izgalmat keltve a gyerekek körében, míg a vadászok kilőtték.

A Prága déli részén lévő Modrany lakótelep iskolája közelében is kisebb vaddisznócsoportok ólálkodtak a minap, amelyek a közeli erdőkben élnek. A prágai önkormányzat ezért soron kívül engedélyezte nagyobb számú vaddisznó lelövését. A cseh főváros keleti peremén a napokban több vaddisznó is puskavégre került.

A sajtó szerint vaddisznókkal lehet találkozni a nyugat-csehországi Karlovy Vary peremkerületeiben is. A világhírű fürdővárost körülvevő erdőségek ideális életkörnyezetet nyújtanak az állatoknak. A mezőgazdasági minisztérium már kidolgozta a vadászati törvényt módosító javaslatot, amely a jövőben az eddiginél jóval több vaddisznó kilövését teszi lehetővé.

Kétéltűmentés az Ipoly és a Börzsöny között (MTI)

           Sámuel Zsuzsanna önkéntes békamentő egy békát enged szabadon a 2-es számú főút alatt húzódó alagút bejáratánál. Minden tavasszal a telelőhelyükről előbújó békák tömegesen indulnak szaporodóhelyükre, az Ipoly ártere felé. Természetvédők a békák vándorlási útvonalát keresztező nagy forgalmú főút mentén terelőrendszert készítettek, hogy megóvják a kétéltűeket. - MTI Fotó: Komka Péter

           A kétéltűek számára kiépített terelőrendszer mentén begyűjtött barna varangy (Bufo bufo) a 2-es számú főút mellett, Hont közelében - MTI Fotó: Komka Péter

          Sámuel Zsuzsanna önkéntes békamentő (j) barna varangyokat (Bufo bufo) mutat egy fiúnak a 2-es számú főút mellett, Hont közelében - MTI Fotó: Komka Péter

Március - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Tavaszi szél vizet áraszt - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

                                                Kikeleti hóvirág - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Párna a bükkös alján - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Farkasboroszlán  - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            Gyors víz  - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Március - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Sikerült ma délután tenni egy kellemes kis sétát, közben felkeresni egy farkasboroszlán élőhelyet. Mind az egyet, amit ismerek... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Nagy öröm volt látni ezeket a lombfakadás előtt már virító cserjéket a még teljesen kopasz gyertyános bükkös alján - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Összesen 16 virágzó cserjét számoltam - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Sajnos illatos fotót nem lehet készíteni... A farkasboroszlánnak nagyon finom, messziről érezhető illata van, amikor épp' harminc éve az első példányt találtam, előbb éreztem az illatát, mint ahogy megpillantottam a növényt. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Ez az apró termetű cserje sokszor már tél végén kivirágzik - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán