Terjed az afrikai sertéspestis Kelet-Morvaországban (MTI)

Újra terjed az afrikai sertéspestis a kelet-morvaországi Zlín régióban - jelentette a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24) január 6-án az MTI tudósítása szerint.

A közlés szerint a helyi lakosság az utóbbi napokban legalább hét vaddisznótetemet talált azon a területen kívül, amelyet tavaly nyáron elektromos kerítéssel vettek körül. A zárt terület mintegy 40 négyzetkilométer nagyságú és tucatnyi települést foglal magába.

Az állatok feltehetően a járványnak estek áldozatul. Zbynek Semerád, az állami állategészségügyi felügyelőség elnöke pénteken a mezőgazdasági minisztérium, a felügyelőség, a helyi szervek és a zlíni vadásztársaságok képviselőinek ülése után újságíróknak elmondta: haladéktalanul újabb védelmi intézkedéseket hoznak, hogy megakadályozzák a járvány továbbterjedését.

            Hóban (Illusztráció) - Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Így egyebek között napokon belül elrendelik a Zlíni régió lakosság által tenyésztett sertéseinek összeírását, esetleg a levágásukat, valamint a lakossági sertéstartás ideiglenes megszüntetését. A hatóságok újra vadászokat küldenek a régióba, hogy az elkóborolt vaddisznókat kilőjék.

A lezárt terület településein a háztáji tenyésztésben lévő sertések levágását már novemberben elrendelték. Most ezt az intézkedést várhatóan más településekre is kiterjesztik, kivéve a tenyésztési törvény alapján működő sertéstelepeket. A védelmi intézkedésekre eddig mintegy 50 millió koronát (580 millió forint) költött az állam. A zárt területen eddig 567 vaddisznót lőttek ki, közülük 15-nél állapítottak meg afrikai sertéspestist.

A vadászok szerint a területen még legalább néhány száz állat tartózkodik. A régióban nagyon elszaporodtak a vaddisznók, a vadászok eddig összesen legalább kétezer állatot lőttek ki.

Az afrikai sertéspestissel fertőzött első vaddisznókat tavaly június második felében fedezték fel a Zlíni régióban. Augusztusban a fertőzés gócpontjának számító több mint 40 négyzetkilométernyi területet 73 centiméter magas drótkerítéssel vették körbe, amelybe áramot vezettek.

Zdenek Hlustík, a regionális vadászszövetség elnöke akkor úgy nyilatkozott, reményeik szerint a villanykerítéssel és a további óvintézkedésekkel sikerül megakadályoznunk a sertéspestis továbbterjedését. A területet drónokkal ellenőrizik és felügyelik.

A hatóságok intézkedéseinek kiemelt célja, hogy megakadályozzák a kór átterjedését a háziállatokra is. Az afrikai sertéspestist a szabadon élő állatok terjesztik, az emberekre nem jelent veszélyt.

Bivalyhajtás a Kiskunsági Nemzeti Parkban (MTI)

         Bivalycsordát hajtanak át a Kiskunsági Nemzeti Park területén, a Kelemen-széki vizes területeken, Fülöpszállás közelében 2018. január 4-én. A mintegy 120 állatot a szabadszállási Zab-széki téli szállásukról a fülöpszállási Kígyós-háti állattartó telepre hajtották - MTI Fotó: Ujvári Sándor

Január - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Magyarország környezeti állapotát mutatja be a kötet (MTI)

Megjelent a Magyarország környezeti állapota 2016 című kötet, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kiadványa, amely az adatok bemutatásán túl értékeli a környezet változásának folyamatait, és felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára - írja az MTI.

A könyvet Budapesten mutatták be a nagyközönségnek, sajtótájékoztatón. V. Németh Zsolt, a kiadvány megjelenését támogató Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a tudományos igényű, mégis közérthető kötet a szakemberek mellett a nagyközönségnek is szól.

A kiadvány a természeti erőforrások állapota mellett a környezetre ható tényezőket is bemutatja. Kiemelte, Magyarországon erősödik a biológiai sokszínűség, csökken a keletkező hulladék mennyisége, javul a szennyvíz- és a hulladékkezelés, de számos területen - többek között a légszennyezettség csökkentésében - nemzetközi összefogásra van szükség.

A mesterséges felszínek aránya viszont - Európa más államaihoz hasonlóan - Magyarországon minden évben nő, és a levegő minőségének javulása is jelentős részben az enyhe télnek köszönhető - tette hozzá.

Az államtitkár jelentős eredménynek nevezte a rákosi vipera megmentését és az aranysakál megjelenését Magyarország területén, ám az utóbbi - mint hozzátette - számos helyen már gondokat okoz a vadgazdálkodásban. Folyamatosan emelkedik az egységnyi erőforrással előállított termékek, szolgáltatások értéke is, de még elmarad az uniós átlagtól, akárcsak a 15 millió tonnányi hulladék újrahasznosítási aránya.

Sürgető feladatnak nevezte az ország zajtérképének elkészítését, amely kormányzati segítséggel már elkezdődött. Béres András, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese felhívta a figyelmet, hogy határokon átívelő összefogásra van szükség számos állatfaj - például a vándorló és ezért több országban is megjelenő madarak - vagy a levegő védelme érdekében, hiszen a légszennyező anyagok jelentős része a környező államokból érkezik Magyarországra.

Utóbbi terén a lakosság felelősségvállalása is nélkülözhetetlen, hiszen a háztartások fűtése jelentős környezetszennyező, de számos idegenhonos faj megjelenése sem természetes terjedésnek, hanem az állattartók felelőtlenségének tudható be - tette hozzá.

Bárány Rita, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte, hogy a kiadványhoz a szakmai rendezvényeken a közönség is hozzájuthat, de az intézet honlapjáról is letölthető. Hozzátette, hogy az intézmény és szakmai elődei 4 éve készítik a kiadványt, a 2016-ról szóló összefoglalóban pedig minden eddiginél több, csaknem 20 szervezet - többek között a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Meteorológiai Szolgálat és számos egyetem - vett részt.

Vadludak a Kis-Balatonon, Zalavárnál (MTI)

                    Vadludak repülnek naplementekor a Kis-Balaton felett Zalavár közelében 2017. december 6-án - MTI Fotó: Varga György

Új növény- és állatfajokat fedeztek fel a Mekong vízgyűjtő területén

Száztizenöt új növény- és állatfajt, köztük egy thaiföldi élelmiszerpiacra keveredett csigaevő teknőst, és egy Star Wars-filmekbe illő patkósdenevért fedeztek fel a kutatók 2016-ban a délkelet-ázsiai Mekong-folyó mentén - írja az MTI a Természetvédelmi Világalap (WWF) Stranger Species (Különös fajok) című új jelentésére hivatkozva.

A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete szerint a Kambodzsát, Laoszt, Mianmart, Thaiföldet és Vietnamot magába foglaló régióban 88 növény-, 11 kétéltű-, 11 hüllő-, 3 emlős- és 2 halfajt azonosítottak újként a tudósok - olvasható a WWF honlapján.

A lenyűgöző és eddig ismeretlen élőlények listáján szerepel egy hegyi patkósdenevér (Rhinolophus monticolus), amelyet Laosz és Thaiföld hegyes vidékeinek örökzöld erdőségeiben fedeztek fel és tíz év alatt sikerült új fajként azonosítani.

A patkósdenevérek az orrukon lévő, lebenyes, patkóalakú bőrfüggelékről kapták a nevüket. A vietnami krokodilgyík (Shinisaurus crocodilurus vietnamensis) Dél-Kína és Észak-Vietnam távoli édesvizeiben és örökzöld erdőségeiben honos. Az élőhelypusztulás, a szénbányászat és a kisállatkereskedelem miatt azonban mindössze nagyjából 200 egyednek van esélye a túlélésre Vietnamban.

Egy északkelet-thaiföldi élelmiszerpiacon bukkantak rá a kutatók egy csigaevő teknősre (Malayemys isan), amelyet egy közeli csatornából halászott ki egy boltos. A hüllőre komoly fenyegetést jelent a helyi infrastruktúra, ezért törvényi védelemre szorul Thaiföldön.

Az élénk színű Odorrana mutschmannit négy másik békafajjal együtt fedezték fel egy észak-vietnami karszterdőben, amely a kőfejtési munkálatok és az útépítések miatt maga is védelemre szorulna.

Két új vakondfajjal (Euroscaptor orlovi és Euroscaptor kuznetsovi) is gyarapodott a világ emlősfajainak listája. Az állatokra Észak-Vietnam patak- és folyóhálózata mentén bukkantak a szakemberek.

A Természetvédelmi Világalap szerint az új fajok felfedezésének örömét beárnyékolja, hogy igen kritikus időszakban sikerült azonosítani őket. A szervezet legutóbbi Élő bolygó-jelentése (Living Planet Report) szerint 1970 és 2012 között 58 százalékkal csökkent a világ hal-, madár-, emlős-, kétéltű- és hüllőállománya, és ha az emberiség nem változtat a csökkenés mértékén, akkor ez 2020-ra elérheti a 67 százalékot.

A Mekong-folyó vízgyűjtő területére óriási nyomás nehezedik a térségben zajló bányászat, út- és gátépítések miatt, amelyek fenyegetést jelentenek a régiót egyedülállóvá tevő természeti adottságokra. A bozóthús iránti keresletet kiszolgáló orvvadászat és az illegális vadkereskedelem a térség vadállományára is fenyegetést jelent, ami azt jelenti, hogy sok faj még azelőtt kipusztulhat, hogy felfedeznék.

Óvják a Bükkben a kaptárköveket (MTI)

Szomolya. A kaptárkövek megóvására koncentrál a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP), amely erre 180 millió forintot nyert uniós pályázaton - közölte a park az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint kaptárkövek több bükki településen láthatók, leginkább a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szomolyán és a bükkaljai kultúra részeként a hungarikumok listájára is felkerültek.

A BNP közlése szerint programot indítottak azért, hogy a kaptárköveket, fülkéket minél jobban megközelíthessék a turisták, az erdőt járók. A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is, de a legtöbb, 38 Eger környékén, a Bükkalján található.

A 2018 végéig tartó projekt keretében 21 helyszínen végeznek el különböző állagmegóvó munkákat a park szakemberei. A kaptárkövek védetté nyilvánításáról 2014 októberében döntött a kormány.

December - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

November - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Bükk hagyásfa a Medves-fennsíkon, a néhai Fénykőpusztánál - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Elvénült nagy őzlábgomba - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Érékeli a napot ez a szarvasmarha - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

November - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Vörösfenyves egy pár vendéggel, novemberben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán