Egyre nagyobb gond az országban a vadkár (MTI)

A vadkár egyre nagyobb probléma az országban, a térített mezőgazdasági vadkár 2015-ben 2,3 milliárd forintot tett ki - hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) érintett osztályainak ülésén, ahol a Szent István Egyetem (SZIE) Vadvilág Megőrzési Intézetnek a vadkárral kapcsolatos rendelkezések megalapozásához készített felmérését mutatták be 2016. augusztus 22-én.

            A vaddisznó a legnagyobb kártevő - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a megrendelésükre készült tanulmány átvételekor hangsúlyozta, hogy a reprezentatív országos felmérés objektív alapot ad a helyzet megismeréséhez, és segíti a megfelelő vadkárrendezés kialakítását hosszú távon. A kutatást végzők három fő kérdéscsoportban 72 kérdést tettek fel 2015 őszén a kamara online rendszerén keresztül a gazdálkodóknak, a reprezentatív országos felmérés 1857 válasz alapján készült.

A tanulmány alapján a felmérés készítői ajánlásokat fogalmaztak meg a NAK-nak és az Országos Magyar Vadászkamarának. Eszerint erősíteni szükséges az érintettek közötti kommunikációt a megegyezés érdekében, szükségesnek tartják a térségi szintű vadkár-megelőzési és -kezelési stratégia kidolgozását, a szakértői munka minőségének javítását oktatással, képzéssel, valamint további kutatásokat javasolnak.

Bleier Norbert, az intézet adjunktusa rámutatott arra, hogy a gazdálkodók felelősséget éreznek a biológiai sokféleség megőrzéséért, ugyanakkor határozott a véleménykülönbség a vadászathoz nem kötődők és az ahhoz szorosan kapcsolók válaszai között. Így például a vadászathoz nem kötődők szerint a vadállomány nem növeli a földbirtok értékét, míg a vadászathoz kapcsolódók ezzel ellentétes véleményen vannak. Ugyanakkor a többség úgy látja: a vadkár megelőzésében és a kártérítés rendszerében a földhasználóknak és a vadgazdálkodóknak egyaránt részt kell venniük.

A vitás kérdésekben az érintettek már most is törekednek az együttműködésre, erre utal, hogy a válaszadók 67 százaléka a vadkár rendezésében harmadik fél bevonása nélkül meg tudott egyezni, 92 százalékuk nem ment bíróságra a kár érvényesítése miatt - mondta Bleier Norbert.

Magyar vidrák erősítik a holland állományt (MTI)

Magyarországi egyedekkel erősítik a megfogyatkozott, sérülékeny vidrapopulációt Hollandiában, ahova a közelmúltban öt vidrát szállítottak a Somogy Természetvédelmi Szervezet és a hollandiai ARK Natuur alapítvány együttműködéseként - írja az MTI.

        Vidra - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A Petesmalmi Vidraparkban a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársainak segítségével befogott állatok közül Rozit, Pannát, Bencét és Marcit már szabadon is engedték, egy idősebb nőstény, Dana az Európai Veszélyeztetett Fajok Védelmi Programjához csatlakozó Gaia Állatkertbe került tenyésztésre - mondta Tömösváry Tibor, a Somogy Természetvédelmi Szervezet elnöke az MTI-nek.

Kitért rá: az ARK Natuur azután kereste meg a Petesmalomban sérült, elárvult vidrák gondozásával, nevelésével, a természetbe való visszaengedésével is foglalkozó magyar szervezetet, hogy a holland kormány engedélyezte huszonöt külföldi vidra behozatalát 2020-ig az ottani elszigetelt állomány "frissítésére". A mostani az első eset, hogy Magyarországról azért vittek vidrákat külföldre, hogy szabadon engedjék azokat - jegyezte meg Tömösváry Tibor.

Hozzátette: erre a magyarországi vidrapopuláció stabilitása, jó genetikája adott lehetőséget. A természetvédelmi szervezet elnöke a vidrák szabadon engedésének nehézségeit érzékeltetve elmondta: a meggyógyított, felnevelt példányok kifutóban történő további tartása indokolatlan, ugyanakkor a már területet birtokló és a visszaengedett vidrák között küzdelem alakulhat ki. Magyarországon a lehetséges élőhelyeket vidrák népesítik be, emiatt a szabadon engedés nálunk kockázatos - jelezte.

A somogyfajszi székhelyű Somogy Természetvédelmi Szervezet eredetileg a rétisasok védelmére jött létre, tevékenysége később a feketególyák és a vidrák megóvására, gondozására is kiterjedt. A szervezet 1998-ban hozta létre az évente több ezer látogatót fogadó vidraparkját, és 800 hektárnyi saját területen hagyományos gazdálkodást folytat, őrizve a természeti, kulturális értékeket.

Gyógyult gólyákat engednek szabadon Hortobágyon (MTI)

A hortobágyi madárparkban a nyár folyamán meggyógyított gólyákat engednek szabadon a hétvégén - közölte a helyi madárkórház vezetője 2016. augusztus 19-én az MTI-vel.

Déri János főorvos tájékoztatása szerint a gólyák minden évben szinte napra pontosan augusztus 20-án indulnak el Afrikába, de az idén a szárazság miatt már augusztus első hetében elmentek. A hosszú útra induló szülők magukra hagytak több, még alig röpképes fiókát, amelyeket legyengülve vagy különböző láb- és szárnysérülésekkel tömegesen szállítottak be a hortobágyi madárkórházba - tette hozzá.

          Fehér gólya a réten - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Déri János az MTI érdeklődésére elmondta: az idén összesen mintegy 100 gólyát gyógyítottak a hortobágyi madárkórházban, közülük 20 tavalyról itt maradt madarat már tavasszal szabadon engedtek, a többit pedig a nyár folyamán folyamatosan.

           Fehér gólyák, egyelőre a fészkükön - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Pénteken még 35 gólya volt a kórház madárparkjában, közülük hármat még aznap szabadon engedtek. Augusztus 20-án újabb 5-10 madarat, vasárnap pedig további útrakész gólyákat indítanak vándorútjukra - jelezte a madárkórház vezetője.

Déri János szerint bár a vonuló gólyák nagy része már a Balkánon van, északról még érkeznek csapatok, amelyekhez csatlakozva a Hortobágyon megerősödött gólyák is eljuthatnak afrikai telelő helyükre.

          Búcsút kelepel a fehér gólya... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Állatkertek éjszakája tucatnyi intézményben (MTI)

Az ország 11 településén összesen 12 állatkert várja az érdeklődőket szakvezetéssel, látványetetéssel és interaktív programokkal az V. Állatkertek éjszakáján augusztus 26-án - írja az MTI.

Az Állatkertek éjszakáján a Budakeszi Vadaspark, a Fővárosi Állat- és Növénykert és a budapesti Tropicarium, a debreceni Nagyerdei Kultúrpark Állat- és Növénykert, a győri Xantus János Állatkert, a Jászberényi Állat- és Növénykert, a Kecskeméti Vadaskert, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark, a Pécsi Állatkert a Zsolnay Kulturális Negyeddel közösen, a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum, a Szegedi Vadaspark, valamint a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark kínál programokat - közölték a szervezők az MTI-vel.

      Dámok és muflonok a Budakeszi Vadasparkban - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A Budakeszi Vadasparkban például óránként induló szakvezetéseken adnak bepillantást a vadaspark titkos éjszakai életébe, a Tropicariumban éjszakai látványetetésekre invitálják az érdeklődőket. A Fővárosi Állat- és Növénykertben lesz éjszakai fóka-show, murénaetetés, kígyósimogatás, mérgeskígyó-kezelési bemutató és majomparádé is.

A győri Xantus János Állatkertben 22 óráig várják a látogatókat egyebek mellett látványetetésekkel, a Jászberényi Állat- és Növénykertben állatkerti relikviákat és "nemszeretem állatok" bemutatóját, a Szegedi Vadasparkban borjúfókák esti tornáját, törpe vízilovak és foltos hiénák esti etetését tekintheti meg a közönség.

A Kecskeméti Vadaskertben állatsimogató és madárbemutató, a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban interaktív látványetetések is színesítik az éjszakai programokat. A Pécsi Állatkertben többek között az év emlőséhez kapcsolódó kézműves programmal és "nemszeretem állatok" simogatójával, a Zsolnay Kulturális Negyedben állatsimogatóval, a Planetáriumban az Állatok égen és földön című előadással készülnek.

A Tisza-tavi Ökocentrum Magyarország vízi és vízparti állat- és növényvilága mellett ezen az estén trópusi "vendégeket" is bemutat, míg az éjszakai "Holdfénytúrán" az akváriumok világában merülhetnek el az érdeklődők idegenvezetéssel. A belépti díjak helyszínenként eltérőek, de azokon a településeken, ahol több bemutatóhely is működik egymás közelében, kombinált jegyek is válthatók. Ilyen a Budakeszi Vadaspark, a Tropicarium, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert, ahová a mindhárom helyszínre érvényes jegy felnőtteknek 3500 forint, gyermekeknek 2400 forint lesz.

Aki az este nem tudja mindhárom helyszínt felkeresni, a jegyeket a Tropicariumban és a Budakeszi Vadasparkban másnap és harmadnap is felhasználhatja. Az intézményenkénti részletes programkínálatot az egyes állatkertek saját honlapjukon teszik közzé.

Génbanki fenntartási program a magyar kutyafajtákért (MTI)

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) által kidolgozott program a nemzeti kutyafajták állami génbankjának fenntartását, az állami tenyészetekben kilenc magyar kutyafajta tulajdonságainak megőrzését, fejlesztését és hosszú távú, funkcionális tenyésztését biztosítja majd - közölte a tárca 2016. augusztus 20-án az MTI-vel.

A közlemény szerint a program indulását V. Németh Zsolt, az FM környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete és Devecser városa által szervezett Országos Juhász- és Pásztorkutya Kiállításon jelentette be szombaton a Bakonyerdő Zrt. Sárosfői Vadászházában.

           Simaszőrű magyar vizsla munka közben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Az államtitkár közlése szerint a komondor, a kuvasz, a puli, a pumi, a mudi, a rövidszőrű és a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó eredeti hasznosítását és tulajdonságait őrző állami génbankok szervezése és kialakítása már elkezdődött, a minisztérium előkészítette a szükséges jogszabályi és szervezeti fejlesztéseket, és felosztotta, hogy melyik nemzeti parki igazgatóság melyik őshonos magyar kutyafajtáért felel.

Talaj menti köd (MTI)

           Talaj menti köd a felvidéki Óbást közeléből fotózva. MTI Fotó: Komka Péter

Vadászfesztivál a kárpátaljai Tiszakeresztúron (MTI)

             Tiszakeresztúr: a helyi vadásztársaságok tagjai sorakoznak kutyáikkal az I. Tiszakeresztúri Vadászfesztivál kutya-szépségversenyén 2016. augusztus 14-én. MTI Fotó: Nemes János

Augusztus - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Torockói szépia - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Augusztus - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Dolgozgatunk, dolgozgatunk... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Házi méh - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

               Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Vadgazdálkodási visszaéléseket gyanítanak (MTI)

Az LMP vadgazdálkodási visszaélések gyanúja miatt feljelentést tett a rendőrségen - közölte Sallai R. Benedek, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője 2016. augusztus 8-ai sajtótájékoztatóján.

A politikus a feljelentést azzal indokolta, hogy az LMP információi szerint erdészeti vezetők igen nagy értékű példányokat lőttek ki térítésmentesen és rendszeresen vadásztattak politikai vezetőket. Kérdésre válaszolva hozzátette, ezekben az ügyekben a kormánytól függetlenül felmerül a politikai elit érintettsége, és több esetben kormánytag neve is.

Sallai R. Benedek elmondta, feljelentésükben arra kérik a nyomozó hatóságot, hogy vizsgálja meg, tudják-e igazolni az állami erdőgazdaságok vezetői a tulajdonukban álló trófeák eredetét, illetve azt, hogy milyen politikai döntéshozók vettek részt állami vadászatokon.

A képviselő felidézte: nemrégiben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) feljelentést tett az állami erdészeteknél az erdőgazdálkodásban tapasztalt szabálytalanságok miatt. Az LMP szerint ugyanakkor nem csak a fakitermelésből származó jövedelem kerülhetett "avatatlan kezekbe", ezért tett feljelentést az ellenzéki párt a vadgazdálkodással kapcsolatos visszaélések gyanúja miatt is - mondta.