Február – Néhányan az etető látogatói közül

        Széncinege, a leggyakoribb faj az etetőmön – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

             Ahol cinegecsapat jár, közéjük keveredik általában két csuszka is, mert a párok télire sem bomlanak fel. Sajnos idén az etetőmet elkerülték – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

       Nagy fakopáncs hím, a tojónak nincs piros sapkája – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Húszezer lumma pusztult el Hollandia partjainál (MTI)

Becslések szerint mintegy húszezer lumma pusztult el Hollandia partjainál, több száz madártetemet a tengerpartra sodort a víz, a szakemberek értetlenül állnak a vadmadarak tömeges pusztulása előtt – írja 2019. február 6-án az MTI. Az életük legnagyobb részét a tengereken töltő madarak tetemei a múlt hónapban kezdtek megjelenni az északi Wadden-szigetektől a déli Zeelandig.

Több száz beteg madarat madárkórházakban kezelnek. Mardik Leopold, a Wageningeni Egyetem biológusa elmondta, hogy Hollandiában a nyolcvanas-kilencvenes évek óta nem láttak ekkora mértékű pusztulást. "Feltételezésünk szerint rossz idő és valami váratlan esemény együttese okozta a vadmadarak elhullását, és próbáljuk keresni, mi lehetett az utóbbi" - idézte Leopoldot a The Guardian című brit napilap honlapja.

"Néhány madarat felboncoltunk, ők egészségesnek tűntek, de nagyon lefogytak és valami gyomorproblémájuk lehetett, ami éhezést eredményezett. Nagyobb mintát kell vizsgálnunk, ezért kérjük az embereket, hogy gyűjtsenek madártetemeket számunkra" - mondta.

A szakemberek az egyik lehetséges oknak tartják annak a 291 konténernek a tartalmát, amelyek január másodikán egy nagy viharban kiszabadultak egy teherszállítóból az Amszterdamtól északra elterülő Ameland szigettől északra. Eddig 16 hajó vett részt a Mediterranean Shipping cég konténereinek kimentésében az Északi-tenger vízéből, de a nagyszabású munka legalább hat hónapig elhúzódik. 50 konténert egyáltalán nem találtak meg, de gyorsan kell cselekedni, mert a nehéz konténerek belefúródnak a homokos tengerfenékbe.


    Lummák – A fotók forrása: Pixabay

"Nem tudjuk pontosan, mi volt a konténerekben, de minden bizonnyal műanyagok és vegyik anyagok" - tette hozzá Leopold. Állatorvosok a következő napokban újabb száz lummát boncolnak fel, hogy a probléma okára bukkanjanak. A lummapopuláció mintegy két százaléka - több mint 130 ezer egyed - él az Északi-tengeren, a holland partok térségében. A mostoha időjárásban a gyengébb madarak rendszeresen elpusztulnak és tetemüket partra mossa a víz, de nem ilyen nagy számban.

A tengeri sziklákon költő lummák az ember okozta környezetszennyezésre nagyon érzékenyek.

Medve támadás vadászaton a Székelyföldön (MTI)

Medve támadt egy vadászaton levő magyar állampolgárra Székelyföldön, akit válltöréssel és zúzódásokkal szállítottak kórházba. Az 54 éves áldozatot a székelyudvarhelyi kórházban műtötték meg, hétfőn már elhagyhatta a kórházat – írja 2019. január 7-én az MTI.

Az Agerpres hírügynökség hétfői tudósítása szerint a támadás vasárnap történt. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője elmondta: egy tízfős magyarországi csoport vaddisznóvadászaton vett részt, az egyik tagjukra Siménfalva (Simonesti) környékén támadt rá a medve.

A többi vadász a társuk megmentése érdekében többször a levegőbe lőtt, így az állat megijedt és elmenekült - számolt be a szóvivő. A férfit mentővel a székelyudvarhelyi kórház ortopédiai részlegére szállították. Lukács Antal, a kórház menedzsere elmondta, hogy a medve megharapta és zúzódást is okozott a férfi bal vállán és karján, de a nyak tájékán is voltak sérülései.

A vállán törést is elszenvedett, ezért műtétet hajtottak végre, de hétfőn már elhagyhatta a kórházat. Az idén ez volt az első medvetámadás Hargita megyében. Romániában egyre több gondot okoz a túlszaporodott medveállomány, miután betiltották a vadászatukat.

A környezetvédelmi tárca 2016 előtt évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak, ekkor azonban a Dacian Ciolos vezette kormány a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Egy tavalyi becslés szerint Romániában mintegy 6800 barnamedve él.

Időjósló medvelesek az ország több intézményében (MTI)

A Budakeszi Vadasparkban, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Pécsi Állatkertben és Miskolcon is programokkal várják a közönséget hétvégén, hiszen a néphiedelem szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén jósolják meg a barlangjukból előbújó medvék, hogy hosszú vagy rövid télre lehet-e számítani.


     Vajon mit lát a medve február 2-án? Fotó: Pixabay

A Budakeszi Vadaspark látogatói szombaton Romulus-t és Tibort, a kert két medvéjét figyelhetik meg, de a tavaszváró szombati programsorozat részeként állattréningek és klímaváltozás hatásairól szóló előadások, készségfejlesztő programok is várják a látogatókat - közölte a vadaspark az MTI-vel. A Fővárosi Állat- és Növénykert a péntektől vasárnapig tartó Mackófesztiválon családi programokkal és látványetetésekkel várja a közönséget.

A mackójelmezben, vagy játékmackójukkal érkező gyerekek ezen a három napon jelképes, 200 forintos jeggyel látogathatják a kertet. A fővárosi intézményben szombat délelőtt tartják a medveárnyék-észlelést, majd látványetetésekre kerül sor a nagyobb és kisebb testű medvefajoknál.

A vörös macskamedvéknél, vagyis a kis pandáknál kezdődik reggel az etetés, majd a barnamedvékre és az ormányosmedvékre kerül sor, később a jegesmedvéknél és az oroszlánfókáknál lesz etetés, ahol később játékos jegesmedve-orvoslási bemutatót is tartanak.

A Nagyszikla belsejében, a Varázshegy bemutatótereiben mesekoncert, zenés bábelőadás, mackós arcfestés lesz, de számos érdekességet meg lehet tudni majd a medvékről is. Egy állatbemutató keretében a mosómedvével, az ormányosmedvével és a mézmedveként is emlegetett farksodróval ismerkedhet meg a közönség.

A Pécsi Állatkertben a hétvégi medvenapok programját Nikoláj, a barnamedve nyitja az idősjárás megfigyeléssel, majd mindkét napon ragadozótúrára várják az érdeklődőket. Ennek keretében a barnamedvéket, az aranysakálokat, az uhukat, a tűzrókákat, az európai borzokat és a kárpáti hiúzokat lehet megtekinteni vezetett programon.

Ezt követően a növényevő hüllők etetésére és simogatására kerül sor a főépületben. A borjúfókáknál tréninggel egybekötött etetést szerveznek, valamint szintén látványetetésekkel készülnek az oroszlánoknál és a ragadozó gyíkoknál is.

Délután patás-túrára várják az érdeklődőket, amelyen az alpakákat és az amerikai bölényeket lehet megsimogatni, végül szintén az akváriumok lakóit, az ormányos medvéket, a borjúfókákat, a krokodilokat és a mosómedvéket etetik meg a kert dolgozói, a látogatók részvételével.

Miskolcon a barnamedvék, Dorka és Borka barlangjánál lesz időjárás-észlelés, majd a vizes élőhelyek február 2-i világnapjához kapcsolódva a kétéltűek védelméről tart előadást Szitta Tamás, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoportjának elnöke a az állatkert oktatótermében.

A néphagyomány szerint február 2-án, ha a téli álmából frissen ébredő medve kijön a barlangjából és a napos időnek köszönhetően meglátja az árnyékát, akkor megijed és visszabújik, így hosszúnak ígérkezik a tél. Azonban ha a medve felhős, borús időre ébred, akkor hamarosan beköszönthet a tavasz.

Vadmadárkórház: több száz szárnyast láttak el (MTI)

Tavaly több mint hatszáz madarat gyógyítottak a székesfehérvári Vadmadárkórházban - mondta az intézmény vezetője az MTI híre szerint. Berkényi Tamás állatorvos, a Vadmadárkórház alapítója jelezte: csökkent a hozzájuk érkező fiókák száma, mert több szakmai szervezettel együtt próbálják arról meggyőzni az embereket, hogy egy egészséges fiókát nem kell feltétlenül behozni a kórházba. Ehelyett inkább a komolyabb, bonyolultabb műtétekre helyezték a hangsúlyt.

Közölte: fő céljuk, hogy egy sérült madarat minél hamarabb visszajuttathassanak a természetbe. Hozzátette: nem csak madarakkal foglalkoznak, sokféle vadállat érkezik hozzájuk. Mint mondta, van egy programjuk, amely arról szól, hogy azokat a madarakat, amelyeket nem tudnak visszaengedni a természetbe maradandó sérülésük miatt, egyfajta közvetítőként használják a gyerekek szemléletformálásban, tanításában

. Ennek része a környezeti nevelés is, de nemcsak arról beszélnek, hogy egy adott madár milyen sérülésekkel került be hozzájuk, hanem arról is, hogy annak a madárnak segítségre van szüksége, azt a madarat megmentik, tehát hogy általában is segíteni kell annak, aki rászorul.

Berkényi Tamás szólt arról is, hogy az elmúlt években foglalkoztak Down-szindrómás gyerekekkel, velük közösen hoztak létre egy madaras oktatási programot. Tavaly pedig pszichés zavarokkal küzdő gyerekekkel is elkezdtek foglalkozni, szintén a madarak segítségével.

Zöldikék és széncinege a napraforgótányéron (MTI)

      Zöldikék (Chloris chloris) és egy széncinege (Parus major) a hóesésben Pilisszentkereszt közelében. A madarak egy napraforgó tányérján táplálkoznak – MTI-fotó: Kovács Attila

Negyven élő védett madarat találtak a pénzügyőrök (MTI)

Negyven élő védett madarat találtak a pénzügyőrök egy román kisbuszban Nagylaknál - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2019. január 9-én az MTI-t.

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóság sajtóreferense közölte, a pénzügyőrök jövedéki ellenőrzésen állítottak meg egy román kisbuszt Nagylaknál. A raktér átvizsgálásakor, a feladott postacsomagok és poggyászok között két "csipogó" kartondobozra lettek figyelmesek.

A dobozokból negyven élő madár - citromsármány, tengelic és nádi sármány - került elő. A sofőr a madarakat Romániából Olaszországba szállította, úgy tudta, hogy a csomagokban fürjek vannak. Az előzetes szakértői vélemény alapján a madarak védettek, szállításukhoz engedély szükséges, ezzel azonban a sofőr nem rendelkezett - tudatta az alezredes.

A pénzügyőrök az egymillió forint eszmei értékű madárszállítmányt, valamint a férfit természetkárosítás miatt feljelentéssel átadták a rendőrségnek.

Egerészölyv télidőben (MTI)

         Egerészölyv (Buteo buteo), a leggyakoribb hazai ragadozó madár hóesésben Pilisszentkereszt közelében 2019. telén – MTI-fotó: Kovács Attila

Gólyatöcs, a 2019-es év madara (MTI)

A gólyatöcsöt, vagy régi nevén a székigólyát választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét – írja az MTI.

A négy évtizede futó programon a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: a gólyatöcs mellett a gulipánra és a nagy pólingra - közölte az MME szerdán az MTI-vel. A szavazásban győztes gólyatöcs régi nevén a székigólya, hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével egy miniatűr fehér gólyához hasonlít.

Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen előfordul. Főleg vízi rovarokkal és más gerinctelenekkel, elsősorban alacsonyabb rendű rákokkal táplálkozik. Március-áprilisban érkezik a trópusi Afrikából, a költési időszak végén kel útra, többségük augusztusban el is hagyja Magyarországot.

Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 centiméter mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud.

Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen: halastócsapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is megtalálhatóak. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelőhelyként.

Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Mint írják, a szikes tavakat (a "székeket") kedvelő életmódja miatt kedvezőtlenül hatott a fajra ennek az élőhelytípusnak a jelentős felszámolódása az 1980-as évek végétől. A klímaváltozás, a szárazodó tavaszok jelentősen befolyásolják az adott évi költőpárok számát.

Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot.

Fotók forrása: Pixabay

Fehér gólya telel Hortobágy községben MTI)

         Fehér gólya (Ciconia ciconia) egy villanyoszlopon Hortobágyon 2019. január 3-án. Helybeliek megfigyelése szerint a vadon élő gólya már évek óta nem repül el a településről, és mindig ugyanazon az oszlopon pihen MTI-fotó: Czeglédi Zsolt