Köszöntő - Pásztói egyházmegyei találkozó

Több évvel ezelőtt kezdődött el az egyházmegyei találkozók sora. Együttlétre korábban is sokféle lehetőség nyílt, de ezeknek az összejöveteleknek más jellegük volt. Gondolok itt példának okáért az olyan nagy búcsújáró helyekre zarándoklókra, mint például Mátraverebély-Szentkút, Máriabesnyő és Vác-Hétkápolna. A kegyhelyek felkeresése mind a mai napig elsősorban a lelki javak megszerzését célozzák meg, ezért közvetlen kapcsolatban vannak az üdvösség elnyerésével. Ez a cél megadja az ottani találkozások további menetét. Az ilyen összejövetelek középpontjába a liturgia kerül. Ennek megfelelően nagy hangsúlyt kap a szentségek ünneplése: szentgyónás és szentáldozás. További ilyenkor fontos az Egyház által meghirdetett búcsú elnyerése is.

 

Nagy örömmel vettem, hogy a pásztói plébánia vállalkozott az idei évi egyházmegyei találkozó megszervezésére. A helyi plébánosnak és káplán atyának sok elfoglaltsága van, hiszen sok helyet el kell látniuk. Ez a találkozó csak a hívek összefogásával, mely egyben a közösség életerejét is mutatja, valósítható meg. A találkozónak megvan a jelentősége a helyi közösség és az oda eljövők életében egyaránt. A helybélieknek készülniük kell, mégpedig hosszú időn keresztül. Ez közöttük is elmélyíti a közösségi érzést. Az együttmunkálkodás mindig lehetőséget teremt arra, hogy emberek közelebb kerüljenek egymáshoz.

A találkozás sokszor hasznos azok számára, akik egy általuk még ismeretlen helyre mennek el. Az ember mindig szeretne új élményekben részesülni. Erre az egyik lehetősége a másik emberrel való találkozás, és további lehetőség a programokon való részvétel, és az új környezet megismerése. Pásztó ez utóbbira is jó alkalom. A helyet már a krónikás hagyomány is említi. Bencés, majd pedig ciszterci monostora a magyar egyházi és szellemi élet egyik jeles helye volt. Pásztó mezővárosi rangjának megfelelően a plébánosok is az egyházi középrétegből kerültek ki, a papság műveltebb részét képezték. 

A város abban a szerencsés helyzetben volt, hogy csak nagyon rövid időkre néptelenedett el, és hamarosan újjáépült, ezért nagy hagyományokkal rendelkezik. Történelmi múltját jeleníti meg a romkert, melyben a monostor maradványai és a török hódoltság utáni épített ciszterci rezidencia van. A Szent Lőrinc tiszteletére emelt plébániatemplom a román, gótikus, reneszánsz és barokk stílus jegyeit egyaránt viseli.

A templomnak még a török hódoltság előtti időből is maradtak ötvöstárgyai. Miseruha készletében több XVIII. századi darab is van. Az egyiket Berkes András, a későbbi váci nagyprépost ajándékozta a templomnak. A templomot egykor körülvevő temetőben ott áll a Szent László kápolna, melynek alsó részében a Rátót nemzetség tagjai temetkeztek. A kápolnához még az a különlegesség is tartozik, hogy a Zirci Apátság régi könyvtára őrzi a török hódoltság előtti egyik altarista liturgikus könyvét (antiqua), mely Pásztó életének Cerbanus mellett egyik fontos emléke.

Kevés város dicsekedhet olyan török hódoltság előtti könyvvel, mely mind a mai napig Magyarország területén van. Pásztó városának több neves papi egyéniségei is voltak. Ezek közé tartozik Tittel Pál (1784-1831), aki a teológián kívül a csillagászathoz is értett.

Sokan ismerik Rajeczky Benjamin ciszterci rendi áldozópapot, aki mint pásztói perjel az itteni monostor gazdasági életét lett volna hivatva fellendíteni. Ebben azonban az 1950-ben már erősen megjelenő kommunista diktatúra, a szerzetesrendek állam által történt működésének betiltásával, és a szerzetesrendek javainak államosításával megakadályozta. Tudományos tevékenységét a zene területén tudta kifejteni.

A városba jövőknek nagyon érdemes megtekinteniük a ciszterci rezidenciában lévő rendtörténeti kiállítást. Molesme-i Szent Róbert, Szent Bernát és Harding Szent István életén keresztül a látogató bepillantást nyerhet a Ciszterci Rend alapításába. A kiállítás bemutatja nemcsak a rend külföldi elterjedését, hanem a magyarországi fejlődését is.

Pásztó szomszédja Mátraszőlős, melynek temploma egyházmegyénk egyik fontos emléke. Azzal a különlegességgel bír, hogy a templom oltárai még a török hódoltság idejéből valók. Az oltárokhoz testvérületek is tartoztak, melyek szabályai fennmaradtak. A Szent Miklós Testvérület (Céh) szabályai 1666-ból származnak, mely egymagában is annak a bizonysága, hogy ez a környék a török hódoltság alatt is erősen őrizte katolikus jellegét. Ebben a gyöngyösi ferenceseknek is szerepük volt. Pásztó egykor Heves megyéhez tartozott.

Az 1950-es évek pártpolitikájának megnyilvánulásaként került Nógrád megyéhez. 1993-ban II. János Pál pápa a Hungarorum gens kezdetű apostoli rendelkezésével módosította a Magyarországon történelmileg kialakult egyházmegyék határát. Ekkor Nógrád megye teljes területe a Váci Egyházmegyéhez került, melynek most van a huszadik évfordulója.

Dr. Beer Miklós váci püspök, aki az idén ünnepelte 70. születésnapját, tíz évvel ezelőtt vette át a Váci Egyházmegye kormányzását, melynek az 1993-as apostoli rendelkezés révén Pásztó is részét képezi. Mint egykori pásztói plébános kívánok mindenkinek ajándékokban gazdag együttlétet!

Dr. Varga Lajos váci segédpüspök, általános helynök