Kihajtási ünnep a Hortobágyon (MTI)

                        Gulyások a Szent György-napi kihajtási ünnepen, a Hortobágyon 2019. április 27-én – MTI/Vajda János
                                          Tőkés Tamás juhász és racka juhok a Szent György-napi kihajtási ünnepen, a Hortobágyon – MTI/Vada János

                      Négyes bivalyfogat a Szent György-napi kihajtási ünnepen a – MTI/Vajda János

Mezőgazdaságunkat a Hortobágyon alapozták meg őseink

A mai magyar állattenyésztést, a mezőgazdaságot őseink kitartó, szorgalmas munkájukkal a Hortobágyon alapozták meg, az innen fejlődésnek indult értékeinkre büszkék vagyunk - mondta az agrárminiszter a szombati Szent György-napi kihajtási ünnepségen.

Nagy István hangsúlyozta: fontos, hogy megmaradjanak a Hortobágyon honos fajták, a gének, mert "ezek jelképeznek bennünket, és mutatják meg azokat az állomásokat, amelyeken keresztül fejlődött korszakról korszakra a magyar agrárium".

Emlékeztetett: a hortobágyi puszta idén húsz éve lett a világörökség része, és "büszkék lehetünk arra, hogy mások is értéknek tekintik azt, amit létrehoztak itt eleink".

Az agrárminiszter szerint mindaz, ami a Hortobágyon látható, a magyar kultúra része, egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan alap, amelyre a "jövőnk is épülhet".

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: 2020 szeptemberéig 3 milliárd forintos fejlesztés valósul meg a Hortobágyon. A beruházás keretében felújítják a pusztai állatparkot, a Mátai ménes területén lovasparkot és parkolókat építenek, megújul a Pásztormúzeum és Hortobágy község főtere is.

Az esős idő ellenére sokan látogattak ki a hortobágyi kilenclyukú hídhoz, hogy szemtanúi lehessenek a puszta tavasznyitó eseményének, amelyen a kihajtási ünnep mellett kézműves vásárral, és Világörökségünk, a puszta napja elnevezésű rendezvénnyel is várták az érdeklődőket. A program idei díszvendége, a szintén világörökségi helyszín, a Fertő-táj volt.

A gazdag állattartó tradíciókkal rendelkező Hortobágyon kiemelkedően fontos a Szent György-napi kihajtási ünnep, ahol a pásztorokkal és állatokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-étől számította.

Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek fogadása vagy a juhbemérés is. A hagyományokhoz hűen a kilenclyukú hídon áthajtották a jószágokat, átvonultak a csergető csikósok, a híres pusztaötös, miközben a híd lábánál legelészett az impozáns szürkemarha gulya.

A puszta napján a híres hortobágyi csárdában hamisítatlan pusztai ételeket - szürke marhából, rackajuhból, házi bivalyból készült fogásokat - kínáltak a vendégeknek.

Sokakat vonzott a vásártéri kézműves forgatag, ahol egyebek mellett bioételekkel, bioborokkal, kézműves termékekkel és színes programokkal várták a látogatókat.

Medgyesi Gergely Árpád, a nemzeti park területén természetvédelmi fenntartási feladatokat ellátó Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta: a hortobágyi pusztán idén 1050 magyar szürke szarvasmarha tehén, 80 nóniusz kanca, mintegy 200 bivalytehén és 1300 racka anyajuh legel.