„A Művház körei” – Projekt uniós támogatással

A Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központban (TLVKMK) 2010. november 3-án tartották „A Művház körei” projekt nyitórendezvényét. Az intézmény ugyanis sikeresen pályázott az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként meghirdetett TÁMOP 3.2.3-09/2 „Építő közösségek” – Közművelődési Intézmények az élethosszig tartó tanulásért című pályázati kiírásra: „A Művház körei” című pályázatuk 38 millió 780 ezer 206 forint támogatásban részesült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Amint azt Bottyán Katalin kistérségi referens, a projekt szakmai vezetője a nyitó rendezvényen elmondta, 2010. november 1-je és 2012. március 31. között öt nagyobb rendezvényt, öt tábort, 274 kisebb eseményt tartanak majd és reményét fejezte ki, hogy mindezekről széles közönség szerez majd tudomást.

Izzó kemence a tűzzománc szakkörön

A projekten belül három komponens valósul meg, melyek célja és célcsoportja más és más: az „A” komponensben közművelődési szakemberek továbbképzése támogatható, így a művelődési központ három munkatársa a maga területén a legújabb ismeretekkel felvértezve végezheti munkáját. A „B” komponens a közoktatásban résztvevő fiatalokat szólítja meg, óvodás kortól az érettségiig. Számukra sokféle élvezetes és értékes programot kínálnak, amelyek kreatív és társas kompetenciáikat fejlesztik. Így folyamatosan várja a gyerekeket a Mi színjátszók csoportja (dr. Szabó Irén), a Bütykölde (Kőszeginé Kárpáti Mónika), az Apró csodák (Illés Istvánné és Szlobodnyikné Illés Anett). Felvételi eredményük alapján négy diákkal Patakiné Kerner Edit foglalkozik, a színjátszó egyéni tehetséggondozás keretében. A projekt nagy hangsúly helyez a képzőművészetre. Az Athéné Alkotókör képzőművészeti csoportjának három alkotója, ifj. Stadler Árpád, Varga Csaba és Bottyán Katalin vállalta a sokféle technika: festészet, grafika, szobrászati alapok, a tűzzománc és a digitális képtervezés, képalakítás tanítását a „Párhuzamos műhelyek” keretében. Szintén négy fiatal vesz részt egyéni képzőművészeti tehetséggondozásban is, Varga Csaba vezetésével.

Somoskői kiránduláson a helyismereti szakkör tagjai, a háttérben a híres vár

– Középiskolás diákokat szólít meg a Palóc Helyismereti Szakkör Czirbuszné Bániczki Magdolna pedagógus vezetésével, míg a Roma Gyermekek Alkotóköre kéthetente várja az ifjú érdeklődőket.
– Nagy lehetőség, hogy a pályázat jóvoltából 2011 nyarán ingyenesen várják a következő táborokba a gyerekeket: lesz hatnapos képzőművészeti alkotótábor, Muzsla néptánc tábor, kreatív önismereti tábor, roma gyermekek alkotó- és életmódtábora.

 

– A projekt „E” komponense a hátrányos helyzetű felnőtteket szólítja meg, akiket a művházhoz kötődő kis civil szervezetekkel összefogásban számos ingyenes program, közösségi élet és a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége vár a Huberné Bognár Edit által vezetett foglalkoztató klubban. Nagyon fontos, hogy kiket takar a nem is túl pontos „hátrányos helyzetű” kifejezés. Ide tartoznak a GYED-en, GYES-en, GYET-en lévők, vagy onnan a munka világába legfeljebb hat hónapja visszatérők, a megváltozott képességű és fogyatékkal élő emberek, a regisztrált álláskeresők és a nem regisztrált tartósan inaktívak. A végzettség is meghatározó lehet: ide tartoznak mindazok, akiknek maximum érettségijük van. Szintén ide sorolhatók a romák. E széles kör részére jó lehetőséget biztosít a keddenként látogatható nyugdíjasklub, szerdánként a Boldog Élet klub. A csütörtök immár hagyományosan a művészetek napja, és várja az érdeklődőket a Palóc Helyismereti Klub is péntekenként. Apró ajándékok, használati tárgyak készülnek a kézműves klubban, és a „régi szép idők” elevenednek meg a palócság tárgyi és szellemi hagyományit őrző közösségekben.
További információ, jelentkezés a Művelődési Központban személyesen vagy a 06-32/460-881 telefonszámon. Az Interneten is tájékozódni kívánó közönségnek javasoljuk a Művelődési Központ blogját: www.pasztoimuvkozpont.blogspot.com és a projekt önálló honlapját: www.muvhazkoreipaszto.hu.

Bemutatkozás: klubok és szakkörök
Először a Bütykölde kézműves klubba látogattunk el, ahol Kárpáti Mónika foglalta össze a legfontosabb célokat. Amint mondta, havonta négy alkalommal, térítésmentesen kínálják a gyerekeknek a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét. Céljuk, hogy megtanítsák a gyerekeknek a tárgyalkotás mikéntjét, ezzel pedig egyfajta szemléletváltást is elérjenek náluk. A közös munka örömén túl egyfajta „antifogyasztóvá” is nevelik őket: amíg nem jártak rendszeresen a klubfoglalkozásra, a különféle események – névnap, születésnap, karácsony – azt jelentették számukra, hogy vásárolni kell. Itt kialakul egy olyan szemlélet, hogy az otthon található, illetve olcsón vásárolható anyagokból maguk készítsenek ajándéktárgyakat. A klubfoglalkozások modulok szerint történnek, egy-egy modul egy-egy évszak nevét viseli. Éppen a téli modul idején látogattunk el hozzájuk: a február a farsang jegyében telt, különféle maszkokat, álarcokat, fejfedőket készítettek a gyerekek. Márciusban a nőnapra készültek, textilből és papírból virágok, vázák, lakásdíszek készítésével. Erre a modulra a gyapjú, a filc, a különféle termések, tobozok a jellemzők. A klub vezetője kiemelte a hagyományőrzés fontosságát: ez a foglalkozás arra is ráébreszti a gyerekeket, milyen értékei voltak a régebbi kultúráknak. A használati tárgyak készítésén túl beszélnek az ünnephez kapcsolódó kultúrkörről is, például megtudják, mi kapcsolódik a farsang ünnepéhez, hol vannak ilyenkor karneválok és persze még számtalan érdekesség szóba kerül.
2010 decemberétől a hátrányos helyzetű felnőttek számára jelent elfoglaltságot a Foglalkoztató klub, amelynek vezetője Huberné Bognár Edit. A klubfoglalkozások az önismeret elmélyítésében, a határozottabb fellépés kialakításában, ismereteik bővítésében nyújt hathatós segítséget. Amint mondta, minden kötött foglalkozás megtartására szolgáló nap sajátosságokkal bír. Keddenként például széles skálán mozgó témakörökkel – kézművesség, nyugdíjas klub, agykontroll klub, álláskeresési technikák és esélyegyenlőség –, szerdán a Bibliára épülő előadás-sorozattal, csütörtökönként pedig a művészetek napja összefoglaló címmel jelölhető hagyományőrző, népi tárgyalkotó és kortárs öntevékeny alkotó művészeti programokkal várják az érdeklődőket.
A Mi színjátszók csoport dr. Szabó Irén orvos-rendező vezetésével működik. A darabok színpadra állításán túl egyéni tehetséggondozás is folyik, a szakmai hozzáértést Patakiné Kerner Edit garantálja.

A csoport vezetőjével közösen mérték fel, hogy a színjátszás mely területén kell többet nyújtani. Patakiné Kerner Edit egyénileg és közösen foglalkozik a fiatalokkal stúdiómunka keretében. A foglalkozás alapja a beszédtechnika, a szép magyar kiejtés, hangsúly, hanglejtés, olvasás.

Próba a világot jelentő deszkákon, Patakiné Kerner Edit vezetésével

Ettől természetesen nem választható el a színpadi lét, azaz a mozgás, járás, a koncentráció, szövegtanulás, tehát a színészmesterség részei. Látogatásunk idején négy, 16–19 éves színjátszóval dolgozik: mindig relaxációval kezdenek, hiszen az nagyon fontos, hogy ki tudják zárni a külvilágot. A következő lépés az olvasás: kiemeli, mennyire fontos a helyes hangsúlyozás, az, hogy jó helyen vegye az olvasó a levegőt. Legalább ekkora figyelmet szentelnek a kifejező olvasás elsajátítására: erre azért van szükség, mert tapasztalata szerint az olvasás közbeni mimika majdnem hogy ismeretlen a fiatalok számára. A Kazinczy „Szép magyar beszéd” versenyek mintájára gyakorolják az ismeretlen szöveg olvasását, a színpadi mozgásokat, mint a járás, ülés, fordulás – bármilyen hihetetlen, ezt is meg kell tanulni. Az egyéni tehetséggondozás fontos részét képezik a szituációs játékok, amelyek során megtanulható a kapcsolatteremtés a színészpalánták és az emberek között.
A sikeres pályázat teremtette meg a Palóc Helyismereti Szakkör működésének feltételeit is, amelynek tagjai a Mikszáth gimnázium 18 tanulója. A szakkör vezetője Czirbuszné Bániczki Magdolna pedagógus és Antalné Prezenszki Piroska népművelő. Amint elmondták, a szakkör létrehozásával elsődleges céljuk a palóc identitás erősítése, a folklór, a szokásvilág, az öltözködés, az építészet megismertetése. Nagy hangsúlyt fektetnek a szűkebb pátria, Pásztó történelmének, szellemi kincseinek, műemlékeinek, neves személyiségeinek, természeti értékeinek és kulturális hagyományainak megismerésére. Mindezt kötetlen formában valósítják meg, hetente három órát a könyvtárban vagy más helyszínen tartanak. Célirányosan rendezett ismeretek átadásával, szinte észrevétlenül tanulnak a diákok: még azok a fiatalok is élvezik a szakköri órákat, akiknek érdeklődési köre kívül esik az éppen aktuális témán.

A program összeállításakor igyekeztek minél szélesebb kört figyelembe venni, ezért nemcsak előadások meghallgatása, kutatómunka szerepel benne, hanem sok helyszín is, ami ugyancsak az ismeretek bővítését szolgálja. Terveik szerint kirándulnak Hollókőre, bejárják a somoskői várat, felfedezik Szécsény értékeit, ellátogatnak a tari sztúpához, megismerkednek Pásztó műemlékeivel is.
Az elképzelés helyességét bizonyítja a könyvtárgalériában megtartott tárlatvezetés is, amelynek során Bottyán Katalin képzőművész mutatta be a Gyöngyösi Műhely tagjainak kiállítását. A különböző érdeklődési körű diákok mindegyike figyelemmel hallgatta a magyarázó szavakat. Ahogyan fogalmaztak: szinte észrevétlenül jutottak olyan ismeretek birtokába, amelyek fölött, ha azokat egy tanórán kapják, bizonyára átsiklottak volna…
Hegedűs Erzsébet
FORRÁS: PÁSZTÓI HÍRLAP