Príma-díjat kapott a „Muzsikál az erdő” fő szervezője

Szabó Lajos a Muzsikál az erdő egy kozárdi rendezvényén FOTÓ: CSAPÓ LAJOS

Nógrád megye egyik legismertebb rendezvénye a „Muzsikál az erdő” című sorozat: fő szervezője, Szabó Lajos erdőmérnök tavaly megkapta ezért a Nógrád megyei Príma-díjat. A régi ismeretség okán engedtessék meg interjúnkban a tegeződés.
– Mesélj magadról, hogyan lettél erdész, hol dolgoztál, mit csinálsz?
– A Viharsarokban születtem, Békés megyében. Az erdő, a természet iránti vonzalom már általános iskolás koromban is megmutatkozott. A gimnázium után, amit Sarkadon végeztem, jelentkeztem az erdészeti egyetem erdőmérnöki karára, Sopronba, ahová fel is vettek. A katonaságot követően csodálatos öt év következett, ami, úgy gondolom, a mostani életemre is meghatározó erővel bír. Nem csak az, amit Sopronban tanultunk, tehát a szakmai tárgyak, az erdővel, a természettel vagy éppen a gazdasággal kapcsolatos ismeretek, hanem az egyetemi hagyományok is, amiket a selmeci gyökerekből származtatnak. Az az összetartás, ami ott jellemezte a diákéletet és az egész erdésztársadalmat! Figyelembe vettük és segítettük egymást, a fölsőbb évfolyamosok az alsóbbakat, barátságok alakultak ki, amelyek a mai napig tartanak.
Főleg mostanában érzem azt, hogy ez a fajta hagyománytisztelet, ami régebben az erdész szakot jellemezte, kezd egy kicsit megkopni. Vannak olyanok, akiknél a hatalommánia háttérbe szorítja a mindenki számára kötelező tiszteletadást, az egymás segítségét célzó gondolkodásmódot, vagyis a selmeci szellemet. Többektől hallottam az utóbbi időben különféle történések kapcsán, hogy meghalt a selmeci szellem. Ezzel kapcsolatban nekem az a véleményem, hogy a selmeci szellem bennem él és rajtunk múlik, hogy egy ilyen tradíció, ami egyébként jövőbe mutató is, az megmarad-e, vagy sem? Ez a Muzsikál az erdőnél is tetten érhető. Tiszteljük az erdőt, a természetet, egymást, az embert, a művészeteket és ez egyfajta toleranciaként az előbbiekből fakad!

– Később hogyan alakult a pályád?
– Az egyetemi évek alatt, ami a selmeci szellemen kívül még nagyon erősen megfertőzött, az az ökológiai gondolkodásmód. Ekkor szembesültem, különösen az Ökoklubos tevékenységem folytán, a különféle katasztrófák rémképeivel. Ennek hatására kezdtem el néhány barátommal együtt gyerekekkel foglalkozni. Azok voltak a mostani erdei iskolázásnak a gyökerei! Vezettük a Süniklubot, már akkor vittük a gyerekeket az erdőbe. Innen fakadt az erdei iskolázás iránti elkötelezettségem. Amikor elhelyezkedtem az úgymond nagybetűs életben, az erdészeti tevékenységemnél is meghatározó cél volt, hogy újszerű ökológiai gondolkodáson alapuló módszereket vezessek be a gyakorlati munkában. Ilyen például a természetszerű, illetve a szálaló erdőgazdálkodás. Az ózdi erdészet volt az első munkahelyem, itt két évet dolgoztam, majd a szilvásváradi erdészet következett. Itt is az ökológiai szemléletet és az erdei iskolázás fontosságát tartottam szem előtt, Szilvásváradon alapítottam egy erdei iskolát, ami a mai napig is működik, hála Istennek van utód. 1999-ben kerültem Bátonyterenyére, ide neveztek ki erdészetvezetőnek. Itt 2011-ig voltam, majd tavaly egy átmeneti időszak után a Bükki Nemzeti Parknál helyezkedtem el.

– Mikor és hogyan született a Muzsikál az erdő ötlete?
– A Muzsikál az erdő gondolata? Az már kilenc éves… Egy kis baráti társasággal, amelyben nem csak erdészek, hanem művészek és tanáremberek is voltak, Fenyvespusztán töltöttünk egy hét végét. Túráztunk az Ágasvárra, ahol egy trombitaművész barátom eljátszott egy gyönyörű dalt. Ez volt a szikra! Ezt követték újabb és újabb gondolatok. Így alakult ki a rendezvénysorozatnak váza, amelyben nem csak a művészetek a meghatározók, nem csak az erdei helyen történő zene, hanem ugyanolyan meghatározó maga az erdő is! Nem csak mint helyszín, hanem, mint téma is. Erdőről és környezettudatosságról beszélünk, és ez a kettő erősíti egymást. A közönség tekintetében is, hiszen a rendezvényen megjelennek s művészetszeretők, a komolyzenét és a természetjárást, az erdőt szerető emberek. Valamennyi résztvevő kapcsolódik a környezettudatossághoz, az erdő védelméhez, a művészetek támogatásához.

– Hogyan indult a szervezés?
– Tudni kell erről az északnyugat-mátrai vidékről, hogy Magyarország legelmaradottabb kistérségei találhatók itt. Többen viszont a turizmusban látják a kitörési pontot. Nógrád megye erdősültsége a legnagyobb az országban, tényleg fantasztikus a természeti környezet, ami turisztikai szempontból nagy részt kiaknázatlan. Nem elegendő, hogy gyönyörűek az erdők, jelentősek az értékek. Bizony, ha valaki komolyan gondolja a turizmust, akkor programokat is kell szerveznie. Ezek nélkül a turizmus felfutása nem képzelhető el. Mára elmondhatjuk, hogy a Muzsikál az erdő az elmúlt kilenc évben fölfejlődött Nógrád megye egyik meghatározó összművészeti rendezvényévé, ahol elég komoly látogatottság tapasztalható, messzi földről, az ország más tájairól is érkeznek turisták.

– Mik a célok, amik fenntartják ezt a rendezvénysorozatot?
– Alapvető az erdő, a természet védelme, a környezettudatos gondolkodásmód terjesztése az emberek körében. Cél a művészetek támogatása is, kiemelten a komolyzenei rendezvényeknek biztosítunk helyszínt. A célok közé tartozik ma már az egészséges életmód propagálása is, hiszen erdei sportrendezvények is megjelentek a Muzsikál az erdő kínálatában, így volt már tájfutóverseny, teljesítménytúra is… Megpróbáljuk egy kicsit megmozgatni az embereket, kivinni az erdőbe, ahol testi-lelki megújulásban lehet részük!

– Milyen elképzelések mentén alakul ki évente a rendezvény programja?
– Az előadók és a fellépők – mivel ez egy úgymond regionális rendezvény –, nagyon fontos, hogy a helyi, a szűkebb környezet jellemző művészeti értékeit is be tudják mutatni. A Muzsikál az erdőn megjelennek a helyi művészemberek, zenészek, képzőművészek, festők. Természetesen cél az is, hogy országos, vagy akár nemzetközi hírű zenészek, művészek is eljöjjenek.

– Hogyan sikerül egy személyben összefognod ezt a szerteágazó rendezvényt?
– Ez az a pont, ahol mindenképpen hangsúlyoznom kell, hogy óriási köszönettel tartozom azoknak a helyi, gondolkodó, aktív embereknek, akiknek támogatása és kétkezi személyes segítsége nélkül a Muzsikál az erdő nem jöhetne létre. Egyébként meg nyilvánvaló, ha belegondolunk az elmúlt évtizedbe, hogy nem egy rózsás gazdasági háttérrel tartottuk meg a rendezvényt, mégis sikerült évről évre. Idén is lesz Muzsikál az erdő, bízom benne! Egy biztos, hogy rengeteg energia és odafigyelés szükségeltetik. Itt nem csak a művészeti programok szervezésére kell gondolni, hanem a térségileg érintett önkormányzatokkal, gazdálkodó szervezetekkel, erdészetekkel, természetvédelemmel való kapcsolattartásra is. Természetesen foglalkozni kell a közönséggel is, ami komoly marketingtevékenységet igényel. Ki kell emelni, hogy az utóbbi öt évben a Magyar Állami Operaházban tartottuk a Muzsikál az erdő sajtótájékoztatóját. Ezzel egy kicsit elősegítettük azt, hogy valóban országos hírűvé váljon a rendezvény.

– A művészetek kategóriájában 2011-ben Nógrád megyei Príma-díjat kapott a Muzsikál az erdő, illetve te, mint fő szervező. Mit jelent ez számodra?
– Óriási elismerés és úgy gondolom, erkölcsi támogatás is egyben! Nyilván, amikor már kilenc éve szervez valaki egy ilyen összetett rendezvénysorozatot, akkor mutatkoznak a fáradás jelei. A díj olyan lökést adott, ami újból egy kis friss lendületet visz a Muzsikál az erdő szervezésébe. Ezúton is szeretném megköszönni mindazon helyi gondolkodó embernek a munkáját, aki a szervezésben részt vállalt. Szeretném ezt az elismerést egy kicsit továbbpasszolni, kisugározni, kivetíteni rájuk is, hogy mindenki érezze úgy, ebben neki is része volt!

– A díj kötelez is. Mik a további tervek a Muzsikál az erdővel kapcsolatban?
– Megpróbálok olyan szponzort találni, aki fölvállalja a rendezvényt, hogy ne jelentsen minden évben úgymond élet-halál harcot az éves program összeállítása, a finanszírozási háttér megteremtése. Tehát kellene végre már egy olyan főtámogató, aki stabilizálja a Muzsikál az erdő anyagi hátterét! Ez nagyon sokat számítana. Az biztos, hogy a rendezvényt nagyon sokan elismerik, nem csak az ötletet emelik ki, hogy ez egy országos, sőt európai szinten egyedülálló sorozat, hanem a szellemiségét is. Máshol is vannak erdei koncertek, de még egy ilyen nincs. Sokfelől jön az elismerés, főleg, ha valaki részt vesz akár csak egy napon is és megérti az értékrendjét, a szellemiségét! Akkor elhivatottan fogja látogatni a rendezvénynapokat. Hangsúlyoznám, hogy a Muzsikál az erdőnek van egy olyan komplex értékrendje, amely talán a magyar vidék fejlődésének a jövőjét is körvonalazza. Nagyon fontos, hogy itt a közösségépítés is megvalósul. Vannak olyan rendezvényrészek, amelyek kifejezetten ezt célozzák. Ilyenek például a közös túrázások, a falusi vendéglátás, ahol a művészek, a helyi emberek, a szervezők együtt vannak, megisznak egy pohár bort, egy tál jó palócgulyást is elfogyasztanak, közben pedig beszélgetnek, a közös jövőnkről.

Az is nagyon fontos, hogy a Muzsikál az erdőnek van jövőképe. Egyértelműen megfogalmazhatjuk azt, hogy jelenleg Magyarországon és az egész világon uralkodó, korlátlan növekedést megcélzó, fogyasztói szemléletű gazdasági és társadalmi rend hosszútávon nem életképes. A Muzsikál az erdőnek egy olyan jövőképe van, ami szerint olyan világot alakítunk ki, amelyben a természettel való harmóniára törekszünk. Életünknek négy fontos dimenziója van – a gazdasági, a társadalmi, a környezeti és a művészeti –, ami egyensúlyba kerül rendezvényünkön. A fenntarthatóság csak akkor valósulhat meg életünkben, ha ezt a négy dimenziót harmóniába tudjuk hozni egymással. Én úgy gondolom, hogy erre Európában mostanában kezdenek rájönni gondolkodó emberek. Az nem elegendő, hogyha dübörög a gazdaság, de közben a szociális olló nagyra nyílik és az utcán sok hajléktalant látni. Az sem fogadható el, ha csodálatos a gazdasági fejlődés, viszont a környezetünket teljesen leromboljuk. Ugyanúgy igaz az, hogy nem elég a testi egészségünkre gondolni, hanem a lelki egészség is fontos. Ebben viszont a művészeteknek van elengedhetetlen szerepük. Éppen ezért életünk említett négy dimenziójának a harmóniába hozására törekszik a Muzsikál az erdő rendezvénysorozata a jövőben is.
– Kedves Lajos! A Pásztói Hírlap olvasói, a Muzsikál az erdő közönsége, rajongói, fellépői és résztvevői nevében is gratulálok a Príma díjhoz, és a további munkádhoz kitartást és sok sikert kívánok!
Kontra Marika Szvita