Ne etessük a vízimadarakat!

A madár természetvédelmi szervezetek világszerte küzdenek a vízimadarak etetése ellen, ami valójában az egyik legkárosabb dolog, amit a vadon élő állatokkal tehetünk – írja közleményében a Budakeszi Vadaspark.

Arra is felhívja a természet- és állatrajongók figyelmét, hogy a nyári időszakban általános gyakorlatnak minősülő,és alapvetően jó szándékú vízimadár-etetés nem csak az érintett állatok egészsége, de vizeink egyensúlyának megőrzése szempontjából is káros.

A Magyar Madártani Egyesület felhívásával összhangban a Budakeszi Vadaspark arra kéri a látogatókat és az állatrajongókat, hogy a vadasparki kirándulás során, valamint a nyári vízparti üdülések és esti kikötői séták alkalmával a vízimadarakat semmiféleképpen se etessék emberi fogyasztásra szánt táplálékkal.

A tapasztalatok alapján a jó szándékú emberek ugyanis nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak nem igénylik az etetést, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. A vízimadarak etetésének egyik alapvető problémája, hogy kis területű, táplálékszegény, fiókanevelésre alkalmatlan környezetbe – kikötőkbe, holtágakba – csalogatjuk vele az állatokat, emiatt fennáll a veszély, hogy a madár természetellenes helyekre építi a fészkét.

A másik probléma, hogy az etetésre összegyűlőmadarak miatt a vizek szervesanyag-terhelése nő, amitől a víz minősége leromlik, növelve az elmocsarasodás kockázatát. A vízimadár-etetés kapcsán nem utolsó szempont a humán-egészségügyi és balesetvédelmi vonatkozás sem: a vadon élő állatok és az emberek ilyen nagyságrendű, és ennyire testközeli érintkezése nem általános, sőt különösen veszélyes lehet.

Az intenzív érintkezés fokozza az emberek és a madarak közötti konfliktushelyzetek kialakulását, és a legkülönfélébb betegségek, fertőzések terjedését. „Nyáron sokan lelik örömüket a hattyúk és kacsák etetésében, mert azt gondolják, hogy éhesek, és hálásak a táplálékért.

– A vadon élő vízimadarak életmódja és túlélési stratégiájaazonban eltér a téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ráadásul a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedésüket – mondta Jóba Katalin, a Budakeszi Vadaspark állatgondozója. 

A kis vízfelületre koncentrálódó, nagy mennyiségű étel növeli a zsúfoltságot is, ami fokozza a madarak közötti agressziót, így az egyedek akár meg is sebesíthetik egymást, ami fertőzési kockázatot jelent.Etetésük továbbá azért sem hasznos, mert az egyoldalú kenyérdiéta könnyen az állatok megbetegedését okozhatja, ami részben, vagy teljesen röpképtelenné teheti az érintett madarat.

Jóba Katalin hozzátette: a legjobbat tehát akkor tesszük, ha zavartalanul hagyjuk őket természetes környezetükben, és messziről figyeljük vonulásukat és táplálékkeresésüket.

Az etetés kapcsán leginkább érintett hattyú-, réce- és lúdfajok változatos, alapvetően zöld növényi részekből, füvekből, levelekből, valamint vízi- és kultúrnövények magjából álló táplálékukat a gyepeken, szántókon legelészve, nyáron pedig a víz felszínén vagy a víz alatt keresgélve szerzik meg.

Az etetőhelyeken szintén nagy számban megjelenő szárcsák és vízityúkok jobban kötődnek a víz közelségéhez, ahol főleg rovarokat, csigákat, és növényi részeket szedegetnek.

Egerészölyv a madáritatón (MTI)

                Egy egerészölyv (Buteo buteo) tüsszent a Pest megyei Pomáz környékén kialakított madáritatón – MTI Fotó: Kovács Attila

Sertéspestis: takarmány újra szállítható külföldre (MTI)

 Újra lehet szállítani állateledeleket és növényi eredetű takarmányokat Ukrajnába Magyarország afrikai sertéspestissel (ASP) nem érintett területeiről - közölte az Agrárminisztérium 2018. július 16-án az MTI-vel.

A szaktárca közleménye szerint Bognár Lajos országos főállatorvos tárgyalásainak, valamint a szakértői egyeztetéseknek köszönhetően indulhat újra a szállítás. Emlékeztetnek rá, hogy az ASP 2018 áprilisi, első belföldi megjelenését követően az ukrán hatóság teljes beviteli korlátozást vezetett be minden Magyarországról származó sertés-termékre.

A tiltó intézkedés emellett azokat a nem sertés-termékeket is érintette, amelyeknél a szállítmányt kísérő állategészségügyi bizonyítvány feltételei között szerepelt az ASP-től való mentesség. Kiemelték, hogy a magyar vállalkozások exporttevékenységét az állateledelek és a növényi eredetű takarmányok kivitelének tiltása érzékenyen érintette.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábbi közlése szerint a magyar hatóság szakemberei április 21-én mutatták ki az ASP betegséget a Heves megyei Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén talált vaddisznótetemben.

A Nébih a honlapján korábban közölte, hogy a hatóság az ASP megállapítása után kijelölte a fertőzött területet, valamint azon belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet. Megtiltotta a társas vadászatot, és az egyéni vadászatokat is feltételhez kötötte, így fertőzött területről élő vaddisznó vagy annak húsa nem szállítható ki.

Az afrikai sertéspestis - amely nem azonos a klasszikus sertéspestissel - az emberre nem veszélyes. Az ASP miatti kereskedelmi korlátozások aktuális tudnivalói elérhetőek a Nébih honlapján: http://portal.nebih.gov.hu/asp-kereskedelmi-informaciok

* * *

Ukrajnán kívül több más országgal is egyeztetetés folyt vagy folyik a sertéspestis ügyében - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán július 18-án.

A kereskedelemi partnerekkel folytatott tárgyalások során az a cél, hogy a korlátozások csak sertéspestissel fertőzött területekre vonatkozzanak.

Tárgyalnak ez ügyben például Japánnal, Szingapúrral, de sikerült már eredményeket elérni Hongkonggal, Grúziával, az Egyesült Államokkal, Új-Zélanddal és Kanadával.

Felidézte, az ország két megyéjében és csak vaddisznóban találtak sertéspestist. Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fordult elő a megbetegedés. Eddig 26 olyan vaddisznótetemet gyűjtöttek be, amelyben megtalálták a kórokozót.

A hatóságok mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a házi sertések megfertőződését. A betegség egyébként Romániában egyre terjed, már Bihar megyében is jelentettek eseteket, s úgy tűnik a magyar határ mellett már majdnem minden terület fertőzöttnek tekinthető - mondta Bognár Lajos. A vírus rendkívül fertőző, akár ruházattal is be lehet vinni az állományba, de élelmiszerben is nagyon sokáig aktív marad.

Július – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            Galagonya lepke Vízválasztón, vörös here virágán – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

               Vízválasztó – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Nektárvadász – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán


      Vízválasztó nyári délutánon – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            Seprencén– Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Kirepült az első feketególya-fióka a webkamerás fészekből (MTI)

Kirepült az első feketególya-fióka abból a gemenci fészekből, amelynek történéseit webkamerán keresztül mutatja be a Gemenc Zrt. - közölte az erdőgazdaság  2018. július 9-én az MTI-vel.

A első fióka két testvére is hamarosan követi a fészkhagyót - jelezte honlapján a zrt. Közleményükben azt írták: a fiatal madarak az első kirepülés után már csak néhány napig térnek vissza a fészekre, általában csatlakoznak egy csoporthoz, és az éjszakák eltöltésére egy másik fát választanak.

A Gemenc Zrt. finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével az erdőgazdaság 2016 óta webkamerán keresztül közvetíti a fészekrakó gólyapár, Tóbiás és Sára, illetve fiókáik életét.

A www.gemenczrt.hu oldalon látható élő közvetítésnek köszönhetően a következő napokban minden érdeklődő figyelemmel kísérheti a fiókák első szárnypróbálgatásait. A hímállat, Tóbiás idén is elsőként érkezett meg az országba a fekete gólyák közül, március 2-án délután 5 órakor szállt le gemenci fészkére.

Sára március közepén jött meg. A tojó március 29-én rakta le az első tojást, amelyet még három követett, így összesen négy tojás költését kezdhették meg a szülők. Az egyik fióka a kikelés utáni napokban erősebb társai miatt nem jutott elég táplálékhoz, és elpusztult. 2012 és 2017 között tizennégy fiatal madár hagyta el a fészket július végén, augusztus elején. Ez a szám növekedik idén tizenhétre.

Az erdőgazdaság közleménye felidézte, hogy 2017-ben az egyik fiókának megsérült a lába, ezért még augusztus közepén is a fészekben éjszakázott. Ő különös túlélési stratégiát alkalmazott. Mivel a földön nehezen mozgott, a közeli Sió-holtág horgászait megközelítve várta a neki juttatott kishalakat.

Valószínűleg több táplálékhoz jutott ezzel a módszerrel, mint a hagyományosan halászó társai, de ez a fajától idegen szelídség később, a vándorlás során veszélybe is sodorhatta.

Ezt a feltételezést azonban a kutatók nem tudják megerősíteni, mivel a keselyűsi fészekben nevelkedő fiókák sohasem kapnak gyűrűt, nehogy a beavatkozás miatt a következő évben a szülők új helyre költözzenek.

A fekete gólyák fészküket a háborítatlan, természetes vagy természetszerű erdőrészekbe, a legidősebb, illetve legnagyobb fákra építik, amelyeken közel vízszintes, a fészek elhelyezésére alkalmas ágvilla található.

Leggyakrabban 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgyeket választanak. Ha megzavarják őket, az egyik fészkelő helyről a másikra költöznek, ezzel "minősítik" az élőhelyet: természetvédelmi szempontból értékes területeket választanak a költésre.

Gemencen az elmúlt évtizedekben nem változott a fészkelő párok száma, a gemenci ártér a világon egyedülálló sűrűségű feketególya-populációnak ad otthont. Az erdőgazdaság azzal védi a madarakat, hogy átszervezi az erdészeti tevékenységet a fészkek köré vont védőzónában, és a túraútvonalak áthelyezésével biztosítja a madarak nyugalmát.

Megkezdődött a szavazás az Év fájára (MTI)

Hétfőtől október 8-ig lehet szavazni az Év fájára, amelyet ebben az évben 12 döntős közül választhatnak ki online a szavazók – írja az MTI.

Az Év fája versenybe idén 35 jelölés érkezett, amelyekből tizenkettőt juttatott a döntőbe az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije. A közönség így a ceglédberceli falu fája, a kimlei hárs, a Mária utcai mesefa, a Rómain álló fák, a mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben, a Nagykovácsi templomkert odvas hársfája, a pécsi havi-hegyi mandulafa, a szebényi nagy fa, a kamuti tudás fája, a zalai dombokat vigyázó pacsai öreg hárs, a zuglói mezős fák és a békéscsabai égigérő gerlai vackor közül választhatják ki az Év fáját online szavazással az www.evfaja.okotars.hu/dontosfak oldalon - közölte az alapítvány az MTI-vel.

Azok a fák, amelyeknek élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, a zsűri döntése alapján elnyerhetik a Hős fa címet, valamint különdíjat kap az Országos Erdészeti Egyesület által választott jelölt is. A végeredményt november elején teszik közzé.

A kilencedik alkalommal megszervezett versengés célja a fák és a közösségek közötti kapcsolat erősítése. A magyar verseny győztese részt vesz a jövő évi európai vetélkedőben is.

Róka a madáritatónál (MTI)


      Vörös róka (Vulpes vulpes) egy madáritatónál – MTI Fotó: Kovács Attila


    Vörös róka és kölyke egy erdőszéli réten a Pest megyei Pomáz környékén – MTI Fotó: Kovács Attila

Az erdészszakma a hazai erdők védelmét szolgálja (MTI)

A kormány célkitűzése az élhetőbb, zöldebb Magyarország, az agrártárca ennek jegyében folytatja a nyolc évvel ezelőtt megkezdett munkát, amelyben az erdészek és egyesületük méltó partnerek - hangsúlyozta Bitay Márton, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén 2018. június 22-én, Gyulán a tárca tájékoztatása szerint.

Az ünnepi közgyűlésen az államtitkár kifejtette: számos új kihívással kell szembenéznie a szakmának, például a klímaváltozás miatt megkezdődött természetes erdőállomány-változásra minél előbb hosszú távra szóló választ kell találni.

A közlemény szerint az államtitkár kitért arra is, hogy kilencvennyolc évvel ezelőtt, a trianoni békeszerződés nyomán Magyarország elvesztette erdői 83 százalékát, valamint a magyar erdészképzés szülővárosát, Selmecbányát is.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az ország talpra állt , és az ágazat legsikeresebb korszakait idéző fejlődés tapasztalható. Magyarország csaknem száz év alatt megduplázta erdőterületét, így mintegy 2 millió hektár erdő van, ami az ország területének több mint 20 százalékát teszi ki.

Ennek körülbelül felét állami erdőgazdaságok, másik felét magántulajdonosok kezelik, akiknek munkájára ezután is számít a szaktárca.

A tárca az elmúlt nyolc évben 15 milliárd forintot költött közjóléti beruházásokra, ez a támogatás a jövőben is folytatódik. Az államtitkár szerint az eddigieknél is nagyobb léptékben valósulhatnak meg például kerékpáros és lovas, turisztikai beruházások.

Bitay Márton úgy fogalmazott: a klímaváltozással összefüggésben beköszöntött a faanyagok reneszánsza, újra fontos megújuló erőforrásként tekinthetünk arra. Ugyanakkor meg kell találni a természetvédelem és az erdőgazdálkodás összhangját, amelynek első komoly lépése az előző ciklusban elfogadott új erdőtörvény volt.

A szaktárca közleménye szerint az Országos Erdészeti Egyesület az ország legrégebbi és legnagyobb civil szervezete, évente tartott vándorgyűlései a Kárpát-medencei magyar erdészek legjelentősebb találkozói.

A 149. vándorgyűlést június 22-23-án tartották Gyulán.

Afrikai sertéspestis: eredményes lehet a védekezés (MTI)

Magyarország eredményes lehet az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben a földrajzi, a vadászati, az állategészségügyi, a háztáji és a nagy számú járványvédelmi intézkedésnek köszönhetően - mondta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos az Országgyűlés mezőgazdas&

Új fogadóépület és látogatóközpont az Őrségi Nemzeti Parkban (MTI)

Átadták pénteken az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság új látogató- és fogadóközpontját a Vas megyei Őriszentpéteren - írja 2018. június 29-én az MTI.

A több mint 734 millió forint értékű fejlesztést, amely elsősorban az Őrség és a hozzá tartozó Natura 2000-es területek étékeinek bemutatását szolgálja, Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára avatta fel.

Hangsúlyozta: a beruházás részeként méltóbb körülmények közé költözhetett a nemzeti park igazgatósága is. Elmondta, hogy a kormány az utóbbi években 38 milliárd forintot fordított az Új Széchenyi Terv Környezet és energia operatív program keretéből kifejezetten természetvédelmi fejlesztésekre, aminek köszönhetően 100 ezer hektárnyi területen javulhat a természeti környezet állapota.

Rácz András kiemelte, hogy az Őrségi Nemzeti Park igazgatósága jelenleg is 11 pályázatot valósít meg, összesen 2,8 milliárd forint értékben. Utalt arra, hogy az igazgatóság működési területén 15 Natura 2000 természetvédelmi besorolású terület található, mintegy 100 ezer hektárnyi kiterjedéssel.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az őrségi nemzeti park megalakítása már az 1970-es években felmerült, de létrejöttét szavai szerint politikai okokból hátráltatták. Végül 2002-ben az ország legkisebb nemzeti parkjaként alakult meg, nagyon kis létszámmal, alkalmas székház és infrastruktúra nélkül.

A nemzeti park területe az évek során jelentősen bővült, szakembereinek száma is csaknem megduplázódott, éppen ezért hiánypótló volt a fejlesztés - mondta. Hozzátette: az Őrség ma már Magyarország emblematikus természetvédelmi területévé vált, a nemzeti park igazgatósága pedig olyan tevékenységeket is felvállalt - például a magyartarka marha és a muraközi ló génállományának megőrzését -, amelyek országosan is egyedülállóvá teszik az itt folyó munkát.

Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója ismertette, hogy a fogadóépület és a látogatóközpont építése 2017-ben kezdődött meg, mindkét épületben közösségi- és kiállítóterek létesültek, amelyek lehetővé teszik például azt is, hogy ne csupán látogatókat fogadjanak, de akár Natura 2000 szemináriumokat is tartsanak.