Megkezdődött a szavazás az Év fájára (MTI)

Hétfőtől október 8-ig lehet szavazni az Év fájára, amelyet ebben az évben 12 döntős közül választhatnak ki online a szavazók – írja az MTI.

Az Év fája versenybe idén 35 jelölés érkezett, amelyekből tizenkettőt juttatott a döntőbe az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije. A közönség így a ceglédberceli falu fája, a kimlei hárs, a Mária utcai mesefa, a Rómain álló fák, a mesebeli galagonya a pogányi Zsályaligetben, a Nagykovácsi templomkert odvas hársfája, a pécsi havi-hegyi mandulafa, a szebényi nagy fa, a kamuti tudás fája, a zalai dombokat vigyázó pacsai öreg hárs, a zuglói mezős fák és a békéscsabai égigérő gerlai vackor közül választhatják ki az Év fáját online szavazással az www.evfaja.okotars.hu/dontosfak oldalon - közölte az alapítvány az MTI-vel.

Azok a fák, amelyeknek élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, a zsűri döntése alapján elnyerhetik a Hős fa címet, valamint különdíjat kap az Országos Erdészeti Egyesület által választott jelölt is. A végeredményt november elején teszik közzé.

A kilencedik alkalommal megszervezett versengés célja a fák és a közösségek közötti kapcsolat erősítése. A magyar verseny győztese részt vesz a jövő évi európai vetélkedőben is.

Róka a madáritatónál (MTI)


      Vörös róka (Vulpes vulpes) egy madáritatónál – MTI Fotó: Kovács Attila


    Vörös róka és kölyke egy erdőszéli réten a Pest megyei Pomáz környékén – MTI Fotó: Kovács Attila

Az erdészszakma a hazai erdők védelmét szolgálja (MTI)

A kormány célkitűzése az élhetőbb, zöldebb Magyarország, az agrártárca ennek jegyében folytatja a nyolc évvel ezelőtt megkezdett munkát, amelyben az erdészek és egyesületük méltó partnerek - hangsúlyozta Bitay Márton, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén 2018. június 22-én, Gyulán a tárca tájékoztatása szerint.

Az ünnepi közgyűlésen az államtitkár kifejtette: számos új kihívással kell szembenéznie a szakmának, például a klímaváltozás miatt megkezdődött természetes erdőállomány-változásra minél előbb hosszú távra szóló választ kell találni.

A közlemény szerint az államtitkár kitért arra is, hogy kilencvennyolc évvel ezelőtt, a trianoni békeszerződés nyomán Magyarország elvesztette erdői 83 százalékát, valamint a magyar erdészképzés szülővárosát, Selmecbányát is.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az ország talpra állt , és az ágazat legsikeresebb korszakait idéző fejlődés tapasztalható. Magyarország csaknem száz év alatt megduplázta erdőterületét, így mintegy 2 millió hektár erdő van, ami az ország területének több mint 20 százalékát teszi ki.

Ennek körülbelül felét állami erdőgazdaságok, másik felét magántulajdonosok kezelik, akiknek munkájára ezután is számít a szaktárca.

A tárca az elmúlt nyolc évben 15 milliárd forintot költött közjóléti beruházásokra, ez a támogatás a jövőben is folytatódik. Az államtitkár szerint az eddigieknél is nagyobb léptékben valósulhatnak meg például kerékpáros és lovas, turisztikai beruházások.

Bitay Márton úgy fogalmazott: a klímaváltozással összefüggésben beköszöntött a faanyagok reneszánsza, újra fontos megújuló erőforrásként tekinthetünk arra. Ugyanakkor meg kell találni a természetvédelem és az erdőgazdálkodás összhangját, amelynek első komoly lépése az előző ciklusban elfogadott új erdőtörvény volt.

A szaktárca közleménye szerint az Országos Erdészeti Egyesület az ország legrégebbi és legnagyobb civil szervezete, évente tartott vándorgyűlései a Kárpát-medencei magyar erdészek legjelentősebb találkozói.

A 149. vándorgyűlést június 22-23-án tartották Gyulán.

Afrikai sertéspestis: eredményes lehet a védekezés (MTI)

Magyarország eredményes lehet az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben a földrajzi, a vadászati, az állategészségügyi, a háztáji és a nagy számú járványvédelmi intézkedésnek köszönhetően - mondta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos az Országgyűlés mezőgazdas&

Új fogadóépület és látogatóközpont az Őrségi Nemzeti Parkban (MTI)

Átadták pénteken az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság új látogató- és fogadóközpontját a Vas megyei Őriszentpéteren - írja 2018. június 29-én az MTI.

A több mint 734 millió forint értékű fejlesztést, amely elsősorban az Őrség és a hozzá tartozó Natura 2000-es területek étékeinek bemutatását szolgálja, Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára avatta fel.

Hangsúlyozta: a beruházás részeként méltóbb körülmények közé költözhetett a nemzeti park igazgatósága is. Elmondta, hogy a kormány az utóbbi években 38 milliárd forintot fordított az Új Széchenyi Terv Környezet és energia operatív program keretéből kifejezetten természetvédelmi fejlesztésekre, aminek köszönhetően 100 ezer hektárnyi területen javulhat a természeti környezet állapota.

Rácz András kiemelte, hogy az Őrségi Nemzeti Park igazgatósága jelenleg is 11 pályázatot valósít meg, összesen 2,8 milliárd forint értékben. Utalt arra, hogy az igazgatóság működési területén 15 Natura 2000 természetvédelmi besorolású terület található, mintegy 100 ezer hektárnyi kiterjedéssel.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az őrségi nemzeti park megalakítása már az 1970-es években felmerült, de létrejöttét szavai szerint politikai okokból hátráltatták. Végül 2002-ben az ország legkisebb nemzeti parkjaként alakult meg, nagyon kis létszámmal, alkalmas székház és infrastruktúra nélkül.

A nemzeti park területe az évek során jelentősen bővült, szakembereinek száma is csaknem megduplázódott, éppen ezért hiánypótló volt a fejlesztés - mondta. Hozzátette: az Őrség ma már Magyarország emblematikus természetvédelmi területévé vált, a nemzeti park igazgatósága pedig olyan tevékenységeket is felvállalt - például a magyartarka marha és a muraközi ló génállományának megőrzését -, amelyek országosan is egyedülállóvá teszik az itt folyó munkát.

Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója ismertette, hogy a fogadóépület és a látogatóközpont építése 2017-ben kezdődött meg, mindkét épületben közösségi- és kiállítóterek létesültek, amelyek lehetővé teszik például azt is, hogy ne csupán látogatókat fogadjanak, de akár Natura 2000 szemináriumokat is tartsanak.

Zöldikék a madáritatón (MTI)

         Egy zöldike (Carduelis chloris) hűsíti magát egy itatóban – MTI Fotó: Kovács Attila

        Mintha a vízen járna a zöldike. A képek Pomáz környékén készültek – MTI Fotó: Kovács Attila

Vadkárfelmérési-útmutató készül (MTI)

Várhatóan hónapokon belül megjelenik az egységes vadkárfelmérési-útmutató, amelynek alkalmazásával javulhat a földhasználók és vadgazdálkodók közötti viszony, és csökkenhet az elmúlt két évtizedben szinte folyamatosan növekvő vadkár - mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke június 28-án a Sefag Zrt. és a Syngenta zselickisfaludi konferenciáján.

A NAK közleménye szerint az elnök ismertette, a szakértők arra törekedtek, hogy az útmutató többek között szakmai konszenzuson alapuljon, egyszerű, teljes körű, gyakorlatias legyen, olcsó eljárást tegyen lehetővé, a vadkár mértékének megállapítása objektíven történjen, valamint a felmérés ellenőrizhető és azonos végeredményt adjon.

Rámutatott, hogy a vad túlszaporodása miatt az utóbbi két évtizedben szinte folyamatosan növekedett a térített vadkár, ez tavaly megközelítette a 2,6 milliárd forintot. Az országos vadkár több mint fele három megyében koncentrálódik, a negyede Somogy megyében, amit Zala és Baranya megye követett 13-13 százalékkal. Győrffy Balázs kitért arra is, hogy a vadkárt a 2015-ben elfogadott vadászati törvény új alapokra helyezi.

A jogszabály rögzíti, hogy a vadállomány nemzeti érték és a természetes életközösségek része, megjelenése nem tekinthető rendellenességnek a mező- és erdőgazdasági területeken.

Ugyanakkor az ágazati szereplőkkel, illetve az ágazat irányításában közreműködő szervezetekkel együtt továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a vadkárok korrekt felmérésére és kezelésére, amelyhez jó kiindulási alapot jelentett és jelent a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara közötti párbeszéd és aktív együttműködés - közölte a NAK elnöke.

Orvvadászokat fogtak el a rendőrök a Bakonyban (MTI)

Két illegálisan vadászó férfit és segítőjüket fogták el a rendőrök a közelmúltban a Bakonyban. A gyanúsítottaknál 160-180 kiló vadhúsból készült élelmiszert is lefoglaltak - hangzott el egy veszprémi sajtótájékoztatón június 26-án.

Pogány Péter, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány-helyettese közölte: mintegy féléves nyomozás eredményeként fogták el a pápai kapitányság munkatársai a gyanúsítottakat. A nyomozás adatai szerint a 61 és 32 éves, Győr-Moson-Sopron megyei férfi 2017 decemberétől 2018 júniusáig vadászati jogosultság nélkül lőtt ki és lopott el csaknem száz vadat, amelyeknek a vadgazdálkodási értéke több millió forint.

Nagy Ákos, a Pápai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője elmondta: a két férfit június 20-án hajnalban a Veszprém megyei Gic községben fogták el. Gépkocsijukban egy őzbak és egy muflonjerke tetemét, az utastérben pedig vadászkutyát, fegyvereket, lőszerhüvelyeket, valamint egy - tiltott vadászati eszköznek minősülő - céltávcsőre szerelhető éjjellátót is találtak.

Később elfogták segítőjüket is, egy vadgazdálkodásra jogosult szervezeténél dolgozó Veszprém megyei 32 éves férfit, aki információval segítette őket.

Orvvadászat és lopás megalapozott gyanúja miatt, illetve ezek bűnsegédlete miatt indult eljárás a gyanúsítottak ellen, akiknek a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatásukat.

Az elkövetők otthonából védett holló, fokozottan védett vadmacska, valamint több gím- és dámbika, őzbak trófeája is előkerült - közölte a sajtótájékoztatón Pintér Csaba, az Agrárminisztérium Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táji Osztályának vezetője.

Hercsel György Győr-Moson-Sopron megyei főállatorvos elmondta: z egyik győri családi házban rossz higiénés körülmények között tárolt több mint másfél mázsányi szalámit, kolbászt, szalonnát találtak. Egy másik, Győr környéki házban pedig az úgynevezett tenyészetinformációs rendszerben rögzítést elmulasztva tartottak csaknem hatvan tyúkot, egy kecskét, három szamarat, tizenkét nagysúlyú mangalicát és öt dámvadat - tette hozzá.

Június – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Nagy rókalepke. Régen gyakoribb faj volt. A nyár első felében láttam vagy nyolc-tíz példányt a Medves-vidéken, ami öröm, mert az elmúlt bő három évtizedben legfeljebb évi kettő-három volt az átlag – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Fehérpettyes álcsüngőlepkék – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Aranyos rózsabogarak reggelije. Egy sáska figyeli őket – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Megemlékezés Kokó-ról, a jelnyelven beszélő gorilláról (MTI)

Dr. Jane Goodall megemlékezése Kokó-ról a jelnyelven beszélő gorilláról: olyan jól emlékszem arra, amikor Francine (Penny) Patterson meghívására először látogattam meg Kokót. (Penny volt az a nő, aki megtanította Kokót az Amerikai Jelnyelv módosított formájának használatára).

Nem emlékszem pontosan, mikor volt, de már nagyon sok szót tudott. Nem ő volt az első jelelő emberszabású, akivel találkoztam, mivel előzőleg már megismerkedtem Washoe-val, az első csimpánzzal, akit a Gardener házaspár és később Roger Fouts tanított jelnyelvre (Roger oktatott más csimpánzokat is, akik ismerték a jelnyelvet és közülük sokkal találkoztam én is.)

Amikor a Gombe parkban vadon élő csimpánzokat tanulmányoztam, nagyon érdekes dolgokat tudtam meg a természetükről és az életmódjukról.

Bár mi emberek, a gorillák, és a csimpánzok mind főemlősök vagyunk, a gorillák igencsak különböznek a csimpánzoktól. Ahogy az első látogatás alkalmával ültem ott, miközben Penny jelnyelven beszélgetett Kokóval, nagy hatást tett rám a gorilla békés személyisége.

Élete során sok jelet sajátított el (kb. 1000-ről lehet hallani - és megértett kb. 2000 beszélt szót is.) Jelentőségteljesen és néha innovatív módon használta a jeleket. És válaszolt egy kérdésemre, amiről éppen a diákjaimmal vitáztam amikor a Gombe vad csimpánzaival dolgoztunk.

Mindig ragaszkodtam ahhoz, hogy amikor egy csoport földön levő csimpánzt figyeltek meg pihenés vagy kurkászás közben, akkor ülve tegyék. "Nem lehet túl jó érzés a csimpánzoknak, ha föléjük tornyosultok", - mondtam. A diákok azzal érveltek, hogy a csimpánzok olyan látványosan nyugodtak, hogy ezzel mit sem törődnek. Ezért megkértem Penny-t, hogy kérdezze meg Kokót, hogy melyiket szereti jobban, ha állnak vagy ülnek körülötte az emberek. És Koko, Penny szerint nagyon határozottan azt válaszolta, hogy az emberek feküdjenek le!

A másik történet Kokóról, amit nagyon szeretek az az, amelyik egyszer s mindenkorra bizonyítja, hogy az emberszabásúaknak van humorérzékük. A csimpánzoknál gyakran voltam tanúja ennek, de az nem volt annyira egyértelmű, mint Koko viselkedése.

Éppen akkor tanulta meg a színek jeleit, de nemcsak a fő színekét, hanem a liláét, az aranyét, a bézst, és így tovább. Volt egy fiatal nő, aki közömbösen tesztelte Koko készségeit és lefoglalta őt vacsora előtt. A nő különféle tárgyakat vett a kezébe és Koko helyesen jelelte a színüket.

Amíg meg nem kérdezte tőle egy fehér kendő színét. "Piros," jelelte Koko. És többször egymás után ragaszkodott ehhez a színhez, amíg meg nem mondták neki, hogy ha nem mutogatja el a helyes színt, nem kap almalét vacsorára. Erre a borzalmas fenyegetésre Koko kinyújtotta a kezét és megragadta a kendőt, levett róla egy miniatűr piros szöszt, és erélyesen azt jelelte, hogy "piros, piros, piros", miközben hangos, gorilla kacagásnak megfelelő röffenéseket hallatott.

Koko akkor vált nemzetközileg ismertté és közkedveltté, amikor Karácsonyra kért egy kiscicát. A játékcicát, amit kapott, elutasította, aztán egy alomból kiválasztott egy szürke-fehér tarka cicát.

Az All Ball nevet adta neki és csak ritkán vált meg tőle egészen addig, amíg a cicát sajnos el nem ütötte egy autó. Koko hónapokon keresztül gyászolt utána, majd később volt még néhány cicája és mindig nagyon gyengéden bánt velük. Koko jól szemléltette, hogy milyen kötelékek alakulhatnak ki különböző fajhoz tartozó állatok között, ami engem különösen foglalkoztató téma.

Egyszer a Gombe-ban igaz barátság alakult ki egy kissé magányos csimpánzkölyök, Gilka, és egy Goblina nevű pávián között, aki kivált a csapatából, hogy játszhasson a barátjával, amikor egymás közelében voltak. Egy másik sztori, amit Kokóról hallottam, az az, hogy szeretett kedvtelésből festegetni, noha Michael, a vele nevelkedő másik gorilla nagyon komolyan vette a festést. Michael sajnos 2000-ben szívelégtelenségben elpusztult). Koko 46 éves korában békésen, álmában halt meg. Így egy kicsit tovább élt, mint általában a vadon élő gorillák.

A legidősebb állatkerti gorilla a 60 évet élt Colo volt a Columbus Állatkertből). Koko, sok mindent tanítottál nekünk a gorillák intelligenciájáról, és nagyon szerettünk. Hiányozni fogsz.

Forrás: http://news.janegoodall.org/2018/06/22/dr-goodall-remembers-koko-the-gor...
Fordította: Franczen Bea