Mimikri - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Atalanta lepke műtárgyon. Ha összezárt szárnyakkal napozik, szinte láthatatlanná válik, a szürke beton és a rajta itt-ott tenyésző zuzmók között. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        A gyönyörű lepke, amint nyitja a szárnyait, színei is láthatóvá válnak, de az is sokat számít, hogy kapja a fényt. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Széttárt szárnyakkal már egészen feltűnő a faj - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Invazív gyomot irtottak a Kiskunsági Nemzeti Parkban (MTI)

Maradandó károsodást okozó, veszélyes, agresszíven terjeszkedő, Ázsiából származó gyomnövényt távolítottak el Bács-Kiskun megyében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) munkatársai - közölte szerdán a szervezet kommunikációs menedzsere az MTI-vel.

Kiss Mónika tájékoztatása szerint a Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) több példányát Kiskőrös és Kecel között, nehezen megközelíthető helyen, egy csatorna partján fedezték fel.

A szakemberek a növény beazonosítását követően a szükséges óvintézkedések megtétele mellett, teljes testet védő vegyvédelmi ruhában végezték el erdészeti szárzúzó gép segítségével a veszélyes gyomok eltávolítását.

A munkát irányító Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője szerint a területet mostantól kiemelten figyelik, mivel a Szosznovszkij-medvetalp rendkívül szívós, így kiirtása minden valószínűség szerint további beavatkozásokat: újabb szárzúzást és vegyszeres kezelést igényel majd.

A Szosznovszkij-medvetalpra a zellerfélék családjába tartozó, ernyős virágzatú, évelő, több méteresre növő özönnövény. Hatalmas mennyiségben tartalmaz furokumarint, amely a bőrre kerülve erősen fényérzékennyé teszi azt.

Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, kipirosodik, viszketni kezd, és 24-48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Orvosi kezelés nélkül maradandó károsodást okozhat.

A Kaukázus vidékén és Közép-Ázsiában őshonos, hazánkba Kárpátaljáról kerülhettek be magjai a Tisza-menti területekre az 1980-as években. Magyarországon szórványos előfordulása ismert csak, 2014-ben Gergelyiugornyán találtak több példányt.

Ahol felbukkan, azonnal meg kell kezdeni a kiirtását. Mélyre nyúló karógyökereiről képes újrahajtani, magjai évekig csíraképesek maradnak a talajban - közölte Vajda Zoltán.

Jelezte: évről-évre hatalmas feladatot jelent a nemzeti parkoknak az invazív, agresszíven terjedő, idegenhonos növények visszaszorítása. A Szosznovszkij-medvetalp és rokona, a kaukázusi medvetalp ráadásul nem csak természetvédelmi problémát jelentenek, hanem az emberre is veszélyesek.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben bárki az említett gyomok bármelyikét véli felfedezni valahol, belterület esetén értesítse az érintett önkormányzatot, külterület esetén pedig az illetékes kormányhivatalt.

Kérészrajzás a Közép-Tiszán (MTI)

           Tiszavirágok (Palingenia longicauda) a Tiszán, Nagykörű közelében 2017. június 18-án.

            Legnagyobb kérészfajunk a tiszavirág, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint.

           A kérész napjainkra csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - főként a Kőrösön - fordul elő. MTI Fotó: Bugány János

Genetikai kutatás a macskák ősei után (MTI)

Két helyen háziasította a macskát az ősi ember, egyszer a Közel-Keleten, egyszer Egyiptomban - állapította meg a téma eddigi legnagyobb léptékű genetikai kutatása - írja az MTI.

A közel-keleti "termékeny félhold", a mezőgazdaság bölcsőjének lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a macskát sikerrel háziasították. Néhány ezer évvel később a faj az ősi Egyiptomból terjedt el a hajózási útvonalak mentén. Ma az Antarktisz kivételével minden földrészen élnek - írta a BBC hírportálja.

A tudósok úgy vélik, a vadmacska a gabonaraktárak köré gyűlő egerek miatt közeledett a földművesekhez. "A mai macskákban mindkét területről származó állatok génjei megtalálhatók" - mondta Eva-Maria Geigl, a Nature Ecology & Evolution című szaklap friss számában ismertetett kutatás vezetője.

Mielőtt az ember teljesen háziasította volna, évezredeken át patkányfogónak használta a macskát a hajókon és a gazdaságokban.

"Mondhatnánk, hogy a macskák választották az ember társaságát, de a kapcsolat mindkét fél számára haszonnal járt" - magyarázta Geigl, a párizsi Jacques Monod intézet kutatója. Genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a macskát ott háziasították először, ahol a mezőgazdaság elkezdődött: a Közel-Keleten.

A földművesek voltak az elsők, akik a vadmacskát a házhoz szoktatták, majd - akár szándékosan, akár véletlenül - magukkal vitték az utazásaikra. A háziasítás második hulláma az ősi Egyiptomban ment végbe. A macskák a római birodalom idején terjedtek el Európában, majd a vikingek korában ennél is messzebbre jutottak. Az egyiptomi macska DNS-ét egy viking kikötőben is megtalálták, ami arra utal, hogy az állatokat észak-európai kereskedelmi hajóutakra is magukkal vitték a tengerészek.

Meglepő, hogy a cirmos bundájú macskák csak a középkorban jelentek meg. A DNS-vizsgálat alapján a jellemző mintázatot okozó génmutáció Nyugat-Törökországban jelent meg a 14. században. Az ezt követő évszázadokban, amikor a macskák értékét inkább a szépségük, mint a hasznosságok jelentette, a cirmosok elterjedtek az egész világon.

"Fajták kitenyésztéséről alig beszélhetünk a 19. századig, ellentétben a kutyákkal. A macska hasznos volt, vagyis nem volt min változtatni" - mutatott rá Geigl. http://www.bbc.com/news/science-environment-40306897

Zöldfonákú boglárka - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Karancs-hegy, Kercseg-völgy, kószálás kora reggel...

Elvirított, megbarnult a pár napja még hófehér fagyal, csak egy-két nyíló virágot, meg egy kis hervadt illatot hagyott maga után az erdőszélen. A rájáró rovarok áttelepültek mind a gyalogbodzára, a seprencére, a somkóróra, a réti bakszakállra, az itt-ott már nyíló, sötét lila lucernavirágra. Készülődik a kék katángkóró is, meg az aszatfajok is, marad a terített rovarasztal...

A nyár elején szokásos madárfajok mellett énekelt egy erdei pityer is: jellegzetes nótát fúj, a strófáit csattogásformán fejezi be. Sosem hallottam még errefelé, ami persze semmit sem jelent. Apró kis elégedetlenségérzetet az hagyott maga után, hogy megpillantani nem sikerült a madarat.

Rovarok fotózásával kísérleteztem elsősorban, nagy öröm volt, hogy láttam zöldfonákú boglárka lepkét, idén először. Illegette-billegette magát az egynyári seprencén, ami ugyan egy újvilági származású kerti szökevény, igazi özöngyom, de az apró rovar megfigyelése közben ez eszembe sem jutottt. A zöldfonákú lepke szinte modellkedett, körbe is fordult, hogy könnyebb legyen képet készíteni róla. Az alábbiak sikerültek úgy-ahogy.

          Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

              Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Június - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Zengőlégy faj réti bakszakállon - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Bimbózó csermelyaszat - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Öreg-Zagyva; a vízből kiálló ágon egy másodperccel korábban még egy jégmadár ült, miközben a földúton hátra-hátra nézve egy mezei nyúl baktatott előttem. Ritka párosítás, ha egyszer egy fotón meg tudnám őket örökíteni... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Gyermek vadásznap a Baglyaskő látogatóközpontban

           Reggeli forgatag a rendezvény helyszínén

           Szalai István, a Kelet-Cserhát Vadásztársaság hivatásos vadásza a vadfajokról és a fegyverek fejlődéstörténetéről tartott érdekfeszítő előadást. Az elhangzottakat a csapatverseny során is felhasználhatták a résztvevők. - Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó - ww.diohejkiado.hu

              A résztvevő gyerekeket számos színes program várta, öt állomásból álló csapatversenyen is részt vehettek, aminek végén persze mindenki nyert! Az elsőséget a már rutinos résztvevőnek számító Marakodi Csipet Csapat nevű társaság szerezte meg. Az öt évvel ezelőtt még óvodás korú apróságok mára igazi természetjáróvá értek! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            A Marakodi Csipet Csapat tagjai célbadobnak a Budapest Bank sátáránál - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Íjászat az akadályverseny egyik állomásán - Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

          Tréfás verseny az egyik állomáson: gólyaorral csipegetés - Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

          Kiss Tibor ipolytarnóci fafaragó asztalánál akár ki is lehetett próbálni a különféle, hagyományos minták hársfába való rovását - Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

          Készül az ebéd - Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A rendezvény egyik támogatója a Budapest Bank volt. Sajtóközleményükben ezt írták:

Sikeres volt a Diana Vadászhölgy Klub gyermeknapi programja Facsemetét ültettek a banki önkéntesek Nagy volt az érdeklődés a Diana Vadászhölgy Klub által szervezett, június 10-én megrendezett gyermeknapi program iránt, amelyet a Budapest Bank salgótarjáni fiókja is támogatott a Törődés Napja önkéntes akció keretében. Az eseményt a pénzintézet idén tavasszal és nyáron országszerte 22 helyszínen rendezi meg.

A Budapest Bank nemcsak a pénzügyek terén, hanem a társadalom és a környezet javítását célzó kezdeményezések kapcsán is fontosnak tartja a felelős gondolkodást. Az önkéntességnek nagy hagyománya van a banknál: ennek jegyében rendezik meg a Törődés Napja programsorozatot több mint másfél évtizede, évente két alkalommal.

Az akciók a gyermek- és ifjúsági, valamint oktatási és egészségügyi intézmények támogatását, a helyi lakosok életkörülményeinek és környezetének javítását célozzák, és segítséget nyújtanak a különböző civil kezdeményezések megvalósításához.

A bank munkatársai által végzett kétkezi munkán túl a pénzintézet 100 ezer forint támogatással is hozzájárul a munkálatokhoz.

„Évek óta lelkes résztvevői vagyunk a Törődés Napja akciósorozatnak, amelynek keretében idén a Diana Vadászhölgy Klub gyermeknapi programját támogattuk. Az akadályverseny egyik állomásán kollégáink felügyelték a célba dobó ügyességi versenyt.

A program zárásaként pedig a gyermekekkel közösen egy facsemetét ültettünk a Baglyaskő-Vár Természetvédelmi Látogatóközpont területén. Bízunk abban, hogy a kicsik és a nagyok is maradandó élményekkel gazdagodtak ” – mondta Cene Katalin, a Budapest Bank salgótarjáni fiókvezetője.

A Budapest Bank társadalmi felelősségvállalási stratégiájában kiemelt helyen szerepel a pénzügyi tudatosság, a kultúra és szellemi élet, az oktatás fejlesztése, valamint a szociálisan hátrányos helyzetűek és civil szervezetek támogatása.

A „Budapest Bank Budapestért” és a „Budapest Bank az Oktatásért és a Magyar Pénzügyi Kultúráért" Alapítványokkal, valamint a „Budapest Bank Békéscsabáért” Programmal a pénzintézet az elmúlt 25 évben összesen közel 1 milliárd forinttal támogatta a közérdekű kezdeményezéseket.

Virágzik a borzag - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Nagy gyöngyházlepke egy pókhálós társaságában a gyalogbodza, palócföldi nevén "borzag" virágán. Most kezd nyílni mifelénk, táplálkozó, ennek következtében találkozóhelyül szolgálva egy sor rovarfajnak, főleg lepkéknek, bogaraknak. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Június - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Háziméh a zsákmány - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Vadászott a viráglakó karolópók: még a növény színét is felvette, amin zsákmányára várta - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Láttam én már karón... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Szarkát - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Mezei pacsirtát - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Dolmányos varjút - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Cigánycsukot - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            Sárga billegetőt - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Kétszer is... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán