Június - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Sakktábla lepke vörösherén. A kép Salgótarján és Újlakpuszta között, a Kökényes-völgyben készült. Kora délután már olyan forró és fülledt volt az idő, hogy még a természetjárástól is elment a kedvem, pedig ilyen nem szokott előfordulni... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Sakktábla lepkék párban: egy partihoz legalább ketten kellenek... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Egy fotón hat lepkefaj - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Virít a gyalogbodza, szép palócföldi nevén borzag. A rovarok, különösen a lepkék és a rózsabogarak, valóságos találkozókat rendeznek a nektárban gazdag virágokon. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Júniusi naplemente - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Nyári naplemente Salgó vára mögött - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Kaszálás előtt a Medves-fennsík - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           A távolban Salgó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Fekete gólyákat gyűrűztek Tiszapüspöki térségében (MTI)

          Feketególya-fiókák (Ciconia nigra) Tiszapüspöki térségében 2017. június 23-án. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai és civil segítőik idén tizenhat fokozottan védett feketególya-fiókát gyűrűznek meg a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzetben.

          Monoki Ákos tájegységvezető (középen) feketególya-fiókákat gyűrűz munkatársaival és segítőivel - MTI Fotó: Bugány János

Kormányzati kiadvány horgászoknak (MTI)

Júliusban tájékoztató kiadványt juttatnak el a több mint 400 ezer horgászhoz a Magyar Horgász című újságon keresztül - mondta el Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott egy gyáli horgásztónál tartott sajtótájékoztatón, 2017. június 23-án.

A tájékoztató a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiadásában, a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (Mohosz) együttműködve készült. A Miniszterelnöki Kabinetiroda MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint a miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta, a Mohosz az ország egyik legnagyobb civil szervezete, és az elmúlt években komoly közös eredményeket értek el.

Nyitrai Zsolt ezek között említette az új halgazdálkodási törvényt, valamint azt, hogy a természetes vizek túlnyomó részben horgászegyesületi kezelésbe kerültek.

A tájékoztató füzet egyebek mellett bemutatja, hogy a horgászsportban milyen fontos nemzetközi eredményeket értek el a magyar horgászok, szó esik arról, hogy hungarikum lett a bajai és a tiszai halászlé. Szerepel a kiadványban a halhús általános forgalmi adójának (áfa) 27-ről 5 százalékra csökkentése jövő év január 1-jétől, amitől a hazai halfogyasztás növekedését várja a kormányzat - jelezte a miniszterelnöki megbízott.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda azt tervezi, hogy a következő időszakban több ilyen tájékoztató kiadványt ad majd ki, például a nyudíjasoknak és a gazdáknak - mondta Nyitrai Zsolt. Szűcs Lajos, a Mohosz elnöke a Miniszterelnöki Kabinetiroda tájékoztatása szerint a többi között kiemelte: a horgászjegy-bevételt az állam minden évben visszaadja, a horgászat céljaira lehet használni.

Ebben az évben például 20 kisteherautót vettek, mintegy 400 halőri egyenruhát, csaknem 20 motorcsónakot és felszereléseket adnak át a halőrzésben részt vevőknek. A szervezet elnöke kiemelte, tavaly arról is döntött a kormány, hogy 13 milliárd forintos keretösszegű horgász-turisztikai fejlesztéseket lehet majd megvalósítani.

A kiadvány elérhető a kormány.hu oldalon is.(http://www.kormany.hu/download/9/0a/11000/ME_Horgasz_kiadvany.pdf#!DocumentBrowse)

Júniusban - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Nógrádmegyerben tudnak valamit - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Új hungarikumok: magyar huszár és tanya, Torockó (MTI)

A magyar huszár, a magyar tanya és az erdélyi Torockó épített öröksége is bekerült a hungarikumok gyűjteményébe a Hungarikum bizottság döntése értelmében; emellett a Magyar értéktár is bővült, öt tétellel - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter 2017. június 20-án Kecskeméten, a bizottság ülését követően.

Az egykori ferences kolostor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézetében megtartott sajtótájékoztatón Fazekas Sándor azt mondta, hogy a gyűjteménybe és az értéktárba kerülő tételeket a csúcsteljesítmény, a magyar életérzés köti össze. Bács-Kiskun hungarikumokban gazdag megye, az értékőrzés egyik kiindulópontja, példa más városok és megyék előtt is, ezért is ülésezett a bizottság ezúttal Kecskeméten - tette hozzá.

Mint mondta: a magyar huszár a világon mindenhol ismert, egyedülálló fegyvernem, amely a hagyományőrzés, a nemzeti büszkeség és a magyar életérzés elválaszthatatlan részét képezi. A jövőben a gyűjteményt gazdagítja az Európában egyedülálló települési gazdálkodási forma, a magyar tanya is - tette hozzá.

Megjegyezte, a tanyai életmód újra egyre népszerűbb, a változó feltételek között is megtalálta a helyét.

A tárcavezető méltatta Erdély történelmi városának, Torockónak "ízig-vérig" magyar épített örökségét is.

        Torockó festői magyar települé Erdélyben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A Magyar értéktárba vette a Hungarikum bizottság az egyetlen magyar alapítású, középkori eredetű szerzetesrendet, a pálos rendet és a pásztorkultúra elengedhetetlen részét képező ősi magyar eszközt és fegyvert a hortobágyi karikás ostort.

Az értéktárba került továbbá az egyik legsikeresebb magyar sportág egyike, a magyar vízilabdázás, a világszerte ismert, klasszikus magyar szablyavívás és a mintegy 250 éves múltra visszatekintő Hollóházi porcelán. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum bizottság tagja kiemelte: az idei kettős évforduló, hiszen 25 évvel ezelőtt volt az első Hungarikum Konferencia a Lakitelek Népfőiskolán, ahol a gyógyvízről volt szó, a magyar értékekről, a magyar hungarikumokról szóló törvény előkészítése pedig éppen 10 évvel ezelőtt kezdődött el, amit az akkori tíz kistérségben a témában megtartott bemutatóval egybekötött találkozók előztek meg.

Beszélt arról is, hogy 2018. október 22-én, a magyar kultúra napján a Parlamentbe találkozóra hívják valamennyi, a Nemzeti értéktárba tartozó tétel tulajdonosát vagy képviselőjét.

Tarka koronafürt - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Mezőn, útszélen, árokparton, gátoldalban, nyár elején javában virít a tarka koronafürt - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Készülődés a Hortobágyi Lovasnapokra (MTI)

            A Mátai Ménes lovai az 51. Hortobágyi Lovasnapokat beharangozó bemutatón 2017. június 20-án - MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Települési együttműködésekkel fejlesztik a Debrecen központú turisztikai desztinációt a jövőben, aminek első próbája lesz az idei hortobágyi lovasnapok programsorozata - közölte Debrecen turisztikáért is felelős alpolgármestere sajtótájékoztatóján a Hortobágy-mátai lovaspályán, ahol ebből az alkalomból meghajtották a híres nóniusz kancaménest.

           Az ország egyik legnagyobb lovas rendezvényén július 7. és 9. között bemutatják a térségre jellemző pásztorkultúra múltját és jelenét, valamint népszerűsítik a lovas sportokat. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Széles Diána (Fidesz-KDNP) emlékeztetett rá, hogy a puszta évszázadokon keresztül Debrecenhez tartozott, s ott legelt a város ménese. Mérföldkőnek nevezte, hogy Debrecen most bekapcsolódott a Hortobágy legnagyobb nyári rendezvényének a szervezésébe, amely nem csak a puszta, hanem a környékbeli települések látogatottságához is hozzájárulhat.

Széles Diána fontos célnak nevezte, hogy a környék ne csupán egynapos turisztikai célpont legyen, hanem legalább egyhetes, látványos programot kínáljanak az érkezőknek. Példaként említette a Debrecenbe repülővel érkező turisták számára kínált debreceni, hajdúszoboszlói, hortobágyi és Tisza-tavi programokat, amely együtt alkalmas arra, hogy több napig a térségben tartsa a vendégeket.

Hortobágy a világörökség része, de a helyi infrastruktúra még nem világszínvonalú, amin az elkövetkező években jelentősen változtatni fognak - fűzte hozzá. Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a július 7-9. közötti lovasnapok keretében most első alkalommal tartják a Nemzeti vágta egyik előfutamát Hortobágyon, amelyen 12-15 lovas indulására számítanak.

Hozzátette: Hortobágyon van hazánk legnagyobb nóniusz ménese, a hazánkban évente születő 250 nóniusz csikóból 50 a Hortobágyon látja meg a napvilágot.

Szladek Róbert ménesvezető tájékoztatása szerint a lovasnapok díjugrató versenyein százan indulnak, a western-verseny keretében pedig mintegy kétszáz lovas versenyez majd hatszáz borjú összeterelésével.

Bódor Edit, a debreceni Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy a találkozó mindhárom napján kulturális együttesek fellépésével teszik emlékezetessé a rendezvényt, amelyen a gyerekeknek külön programokat szerveznek. A hortobágyi csárdában hagyományos pásztorételekkel várják majd az érkezőket.

Bioszféra-rezervátum alakult a Vajdaságban (MTI)

Megkapta a bioszféra-rezervátum minősítést az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetétől (UNESCO) a szerbiai Backo Podunavlje területe, és ezzel jelentős előrelépés történt Európa legnagyobb vizesélőhelyének létrehozása felé - közölte a WWF Magyarország az MTI-vel.

A vajdasági rezervátum az egyik leginkább érintetlen mocsár- és lápvidék a Duna mentén, ahol a szigetek és a homokos folyópartok egyaránt jellemzőek. Biológiai sokféleség szempontjából rendkívül értékes helyszín, és a Mura, a Dráva és a Duna alkotta leendő bioszféra-rezervátum egy újabb fontos, nemzetközi státuszt élvező védett területe - hangsúlyozza a zöldszervezet közleménye. Az UNESCO múlt heti döntésével Szerbia második bioszféra-rezervátuma alakult meg.

A 176 ezer 635 hektár területet felölelő Backo Podunavlje bioszféra-rezervátum öt települést, valamint négy tájvédelmi területet foglal magába. Dusan Tanaskovic, az UNESCO szerbiai nagykövete hangsúlyozta, hogy a Backo Podunavlje gazdag kulturális örökséggel is rendelkezik, mert számos nemzet és kultúra találkozópontja a régió.

A világon immár 669 UNESCO által elismert bioszféra-rezervátum létezik, ezek a természeti értékek megőrzését és a fenntartható fejlődés célkitűzéseit szolgálják. Az új szerbiai rezervátum része lesz a világ első, öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumának, amelynek megalapításán Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Magyarország együtt dolgozik.

A csaknem egymillió hektáros terület három folyó, a Mura, a Dráva és a Duna mentén terül el, és a kontinensen ritkaságszámba menő jellemzői miatt Európa Amazonasának is hívják. A változatos folyóvízi környezet különleges ártéri élőhelyek és olyan védett állatfajok otthona, mint a rétisas, a fekete gólya, a cigányréce, a vadmacska vagy a vidra - idézi a közlemény Gruber Tamást, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Program vezetőjét.