Afrikai sertéspestis Sepsiszentgyörgyön (MTI)

Mintegy hatvan sertést kell elpusztítani Sepsiszentgyörgy Őrkő negyedében, ahol a múlt hét végén igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenését - közölte 2019. február 4-én az Agerpres hírügynökség a Kovászna Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetőjére, Sikó Barabási Sándorra hivatkozva.

Sepsiszentgyörgy többnyire romák által lakott nyomornegyede közelében múlt csütörtökön találták meg két elhullott sertés tetemét.

Az elvégzett vizsgálatok péntek estére igazolták, hogy az állatok afrikai sertéspestisben pusztultak el. Kiderült: a disznók nem szerepeltek az állategészségügyi igazgatóság nyilvántartásában, többnyire a szeméttárolókból származó ételmaradékkal etették őket.

Az Őrkő negyedben nevelt valamennyi sertés elpusztítását azt követően rendelte el a hatóság, hogy vasárnap este újabb állat megbetegedését állapították meg. A hatóság három kilométeres körzetben védelmi övezetet, tíz kilométeres körzetben pedig megfigyelési övezetet jelölt ki.

Fertőtlenítették az érintett gazdaságokat, és korlátozásokat vezettek be az emberek és járművek számára. A romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA) február elsejei összesítése szerint jelenleg Románia 19 megyéje 302 településén 1137 fertőzésgócot tartanak számon.

Ezek több mint fele a Duna-deltában van, ahol a vaddisznók és a szabadon kóborló háztáji sertések akadálytalan érintkezése miatt terjedt el a kór. A sertéspestis a 2017-es romániai megjelenése óta először jelentkezett Székelyföldön. 2017 júliusa óta az országban 364 920 sertést kellett elpusztítani, hogy így próbálják megállítani a fertőzés terjedését. Eddig összesen 8537 állattartót kártalanítottak, összesen 251,19 millió lej (17,58 milliárd forint) értékben.

Afrikarti sertéspestis Aras és Temes megyében (MTI)

Újabb két, Magyarországgal szomszédos romániai megyében, Arad és Temes megyében mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát - derült ki a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA) 2019. január 28-ai közleményéből.

Az állategészségügyi szakembereket múlt pénteken értesítették a Temes megyei Belence (Belint) helyi hatóságai arról, hogy a faluban 23 házisertés pusztult el. A laborvizsgálatok hétfőn közzétett eredménye igazolta a Temes megyei faluban elhullott állatok ASP vírusos fertőzöttségét.

Ugyanakkor egy másik, Arad városából származó mintánál is megtalálták a fertőző betegség vírusát. Az előzetes vizsgálatok kimutatták, hogy mindkét esetben az állatokat a törvényes előírások által megkövetelt azonosítók és állategészségügyi engedélyek nélkül vásárolták egy Bihar megyei férfitől.

Az ANSVSA bűnvádi feljelentést tett a rendőrségnél és közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy az élő sertések hatósági engedély nélküli adásvétele az állatállomány egészségét veszélyezteti és bűncselekménynek számít. Az ANSVSA legutóbbi, január 18-án közzétett összesítése szerint Romániában az ASP megjelenése óta 364 539 sertést kellett elpusztítani.

A legutóbbi kimutatásban az ország 16 megyéjében azonosított 1127 fertőzésgóc szerepelt. A hatóság eddig 8535 állattartó számára fizetett ki összesen 251 millió lej (16,7 milliárd forint) kártérítést. A fertőző gócok csaknem felét a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megyében tartják számon, ahol a vaddisznók és a szabadon kóborló háztáji sertések akadálytalan érintkezése miatt terjedt el a kór.

Az ASP először az ország észak-keleti térségében jelent meg tavaly nyáron, a magyar-ukrán román hármashatár közelében. Ebben a térségben lassult a fertőzés terjedése, és több fertőző gócot sikerült már felszámolni, így ezek száma Szatmár és Bihar megyében 52-re csökkent.

Húsz méterig lehetett hatásos a neandervölgyiek lándzsája (MTI)

Távolról is tudott vadat ölni lándzsájával a neandervölgyi ember - állapította meg egy új tanulmány, mely szerint a homo sapiens rég kihalt "unokatestvére" okosabb lehetett, mint eddig vélték – írja 2019. január 25-én az MTI.

A Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmány szerzői szerint a neandervölgyi vadászok olyan lándzsát tudtak készíteni, amellyel akár 20 méterre is célba találtak - írja a BBC hírportálja. "Korábban úgy vélték, a neandervölgyiek vadászatát korlátozta, hogy lándzsáikkal csak egész közelről tudták a zsákmányt megölni. Ha viszont 15-20 méterre is el tudták hajítani, az többféle vadászati stratégiát is lehetővé tett" - mondta Annemieke Milks, a kutatás vezetője, a University College London régészeti intézetének munkatársa.

A kutatók olyan fenyőfalándzsákat vizsgáltak meg, amelyeket az 1990-es években ástak ki a németországi Schöningenben. A nagyjából 300 ezer éves lándzsákat csontdarabok ezrei mellett fedezték fel. A kutatócsoport úgy tesztelte a fegyverek teljesítményét, hogy elkészítették a másolataikat és gerelyhajítókat kértek meg, hogy különböző távolságokról dobjanak velük célba.

"A mai gerelyhajító atléták természetesen nem vethetők össze a neandervölgyi vadászokkal, ám korábban gyakorlatlan emberek próbálták ki az ősi hajítófegyvereket, ezért a neandervölgyiekről alkotott elképzeléseink alapjául ezek a kísérletek szolgáltak" - magyarázta Milks.

Régebben úgy vélték, hogy a 76-80 dekagrammos lándzsák túl nehezek voltak ahhoz, hogy nagy sebességgel, megfelelő pontossággal lehessen nagy hatótávolságú vadászfegyverként használni őket. A dobóatléták azonban akár 20 méteres távolságra is pontosan eltalálták a célpontot.

"Sokkal nagyobb távolságok ezek, mint amit eddig gondoltunk, ráadásul elég erővel találnak célba ahhoz, hogy nagytestű vadakat ejtsenek el. Ez jelentősen kitágítja a neandervölgyiek vadászati lehetőségeit. Egyre több a bizonyíték arra, hogy milyen okos is lehetett a neandervölgyi ember" - mutatott rá Milks.

Nyílt levélben szólították fel Japánt a bálnavadászat leállítására (MTI)

Környezetvédők, a szórakoztatóipar sztárjai nyílt levélben követelték Abe Sindzo japán kormányfőtől, hogy hazája másítsa meg döntését a kereskedelmi célú bálnavadászat felújításáról, mivel az "egy kegyetlen, ódon tevékenység, amelynek semmi helye a 21. században" – írja 2019. január 25-én az MTI.

A levélaláírók, köztük Jane Goodall primatológus, Chris Packham természettudós, Ricky Gervais, Stephen Fry színészek és Joanna Lumley színésznő, bejelentették, hogy szombatra békés tüntetést szerveznek Japán londoni nagykövetsége elé. "A világ legnagyobb megdöbbenésére Japánnak szándékában áll felújítani a bálnák leölését, Nem felháborodásról szóló nyilatkozatokra van szükségünk, Japánnak ártó szankciók kellenek.

Ha a megbélyegzés nem működik, gazdasági fájdalmakat kell okozni Japánnak" - idézte a nyílt levelet a The Guardian című brit napilap honlapja. A japán bálnavadászok egyesülete csütörtökön jelentette be, hogy halászhajóik egy csoportja július 1-jén fut ki a tengerre, hogy 31 év után újra megkezdje a kereskedelmi célú bálnavadászatot.

A Csendes-óceán partján fekvő hat város, köztük a bálna- és delfinvadászat fellegváraként elhíresült Taidzsi bálnavadászai öt hajóval közös flottát indítanak útnak július első napján, egy nappal azután, hogy a szigetország hivatalosan is kiválik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC).

A japán kormány december végén jelentette be, hogy kilép a vadászati moratóriumot elrendelő szervezetből, mert fel akarja újítani kereskedelmi célú bálnavadászatát. Az újonnan felálló flotta egy héten át csukabálnára vadászik a Taidzsihez közeli vizeken, Vakajama prefektúra partjainál, később Baird-féle csőröscetre és északi simabálnára Csiba prefektúra partjainál, Tokiótól keletre.

Később döntik el, hogy hány bálnát ölnek le és hogyan osztoznak a zsákmányon. 1986 óta Japán 8201 csukabálnát ejtett el az antarktiszi vizeken, de az utóbbi években visszafogta magát az egyre hangosabb nemzetközi tiltakozások hatására és azért, mert csökkent Japánban a bálnahús iránti kereslet. Manapság a bálnahúst főleg az idősebb japánok fogyasztják nosztalgiából.

Bálnavédők szerint lehetséges, hogy a bálnavadászat hosszabb távon nem bizonyul jó üzletnek, mert a fiatal japánok már nem igazán tekintenek élelemként a bálnákra.

Február – Néhányan az etető látogatói közül

        Széncinege, a leggyakoribb faj az etetőmön – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

             Ahol cinegecsapat jár, közéjük keveredik általában két csuszka is, mert a párok télire sem bomlanak fel. Sajnos idén az etetőmet elkerülték – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

       Nagy fakopáncs hím, a tojónak nincs piros sapkája – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Húszezer lumma pusztult el Hollandia partjainál (MTI)

Becslések szerint mintegy húszezer lumma pusztult el Hollandia partjainál, több száz madártetemet a tengerpartra sodort a víz, a szakemberek értetlenül állnak a vadmadarak tömeges pusztulása előtt – írja 2019. február 6-án az MTI. Az életük legnagyobb részét a tengereken töltő madarak tetemei a múlt hónapban kezdtek megjelenni az északi Wadden-szigetektől a déli Zeelandig.

Több száz beteg madarat madárkórházakban kezelnek. Mardik Leopold, a Wageningeni Egyetem biológusa elmondta, hogy Hollandiában a nyolcvanas-kilencvenes évek óta nem láttak ekkora mértékű pusztulást. "Feltételezésünk szerint rossz idő és valami váratlan esemény együttese okozta a vadmadarak elhullását, és próbáljuk keresni, mi lehetett az utóbbi" - idézte Leopoldot a The Guardian című brit napilap honlapja.

"Néhány madarat felboncoltunk, ők egészségesnek tűntek, de nagyon lefogytak és valami gyomorproblémájuk lehetett, ami éhezést eredményezett. Nagyobb mintát kell vizsgálnunk, ezért kérjük az embereket, hogy gyűjtsenek madártetemeket számunkra" - mondta.

A szakemberek az egyik lehetséges oknak tartják annak a 291 konténernek a tartalmát, amelyek január másodikán egy nagy viharban kiszabadultak egy teherszállítóból az Amszterdamtól északra elterülő Ameland szigettől északra. Eddig 16 hajó vett részt a Mediterranean Shipping cég konténereinek kimentésében az Északi-tenger vízéből, de a nagyszabású munka legalább hat hónapig elhúzódik. 50 konténert egyáltalán nem találtak meg, de gyorsan kell cselekedni, mert a nehéz konténerek belefúródnak a homokos tengerfenékbe.


    Lummák – A fotók forrása: Pixabay

"Nem tudjuk pontosan, mi volt a konténerekben, de minden bizonnyal műanyagok és vegyik anyagok" - tette hozzá Leopold. Állatorvosok a következő napokban újabb száz lummát boncolnak fel, hogy a probléma okára bukkanjanak. A lummapopuláció mintegy két százaléka - több mint 130 ezer egyed - él az Északi-tengeren, a holland partok térségében. A mostoha időjárásban a gyengébb madarak rendszeresen elpusztulnak és tetemüket partra mossa a víz, de nem ilyen nagy számban.

A tengeri sziklákon költő lummák az ember okozta környezetszennyezésre nagyon érzékenyek.

Medve támadás vadászaton a Székelyföldön (MTI)

Medve támadt egy vadászaton levő magyar állampolgárra Székelyföldön, akit válltöréssel és zúzódásokkal szállítottak kórházba. Az 54 éves áldozatot a székelyudvarhelyi kórházban műtötték meg, hétfőn már elhagyhatta a kórházat – írja 2019. január 7-én az MTI.

Az Agerpres hírügynökség hétfői tudósítása szerint a támadás vasárnap történt. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője elmondta: egy tízfős magyarországi csoport vaddisznóvadászaton vett részt, az egyik tagjukra Siménfalva (Simonesti) környékén támadt rá a medve.

A többi vadász a társuk megmentése érdekében többször a levegőbe lőtt, így az állat megijedt és elmenekült - számolt be a szóvivő. A férfit mentővel a székelyudvarhelyi kórház ortopédiai részlegére szállították. Lukács Antal, a kórház menedzsere elmondta, hogy a medve megharapta és zúzódást is okozott a férfi bal vállán és karján, de a nyak tájékán is voltak sérülései.

A vállán törést is elszenvedett, ezért műtétet hajtottak végre, de hétfőn már elhagyhatta a kórházat. Az idén ez volt az első medvetámadás Hargita megyében. Romániában egyre több gondot okoz a túlszaporodott medveállomány, miután betiltották a vadászatukat.

A környezetvédelmi tárca 2016 előtt évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak, ekkor azonban a Dacian Ciolos vezette kormány a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Egy tavalyi becslés szerint Romániában mintegy 6800 barnamedve él.

Időjósló medvelesek az ország több intézményében (MTI)

A Budakeszi Vadasparkban, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Pécsi Állatkertben és Miskolcon is programokkal várják a közönséget hétvégén, hiszen a néphiedelem szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén jósolják meg a barlangjukból előbújó medvék, hogy hosszú vagy rövid télre lehet-e számítani.


     Vajon mit lát a medve február 2-án? Fotó: Pixabay

A Budakeszi Vadaspark látogatói szombaton Romulus-t és Tibort, a kert két medvéjét figyelhetik meg, de a tavaszváró szombati programsorozat részeként állattréningek és klímaváltozás hatásairól szóló előadások, készségfejlesztő programok is várják a látogatókat - közölte a vadaspark az MTI-vel. A Fővárosi Állat- és Növénykert a péntektől vasárnapig tartó Mackófesztiválon családi programokkal és látványetetésekkel várja a közönséget.

A mackójelmezben, vagy játékmackójukkal érkező gyerekek ezen a három napon jelképes, 200 forintos jeggyel látogathatják a kertet. A fővárosi intézményben szombat délelőtt tartják a medveárnyék-észlelést, majd látványetetésekre kerül sor a nagyobb és kisebb testű medvefajoknál.

A vörös macskamedvéknél, vagyis a kis pandáknál kezdődik reggel az etetés, majd a barnamedvékre és az ormányosmedvékre kerül sor, később a jegesmedvéknél és az oroszlánfókáknál lesz etetés, ahol később játékos jegesmedve-orvoslási bemutatót is tartanak.

A Nagyszikla belsejében, a Varázshegy bemutatótereiben mesekoncert, zenés bábelőadás, mackós arcfestés lesz, de számos érdekességet meg lehet tudni majd a medvékről is. Egy állatbemutató keretében a mosómedvével, az ormányosmedvével és a mézmedveként is emlegetett farksodróval ismerkedhet meg a közönség.

A Pécsi Állatkertben a hétvégi medvenapok programját Nikoláj, a barnamedve nyitja az idősjárás megfigyeléssel, majd mindkét napon ragadozótúrára várják az érdeklődőket. Ennek keretében a barnamedvéket, az aranysakálokat, az uhukat, a tűzrókákat, az európai borzokat és a kárpáti hiúzokat lehet megtekinteni vezetett programon.

Ezt követően a növényevő hüllők etetésére és simogatására kerül sor a főépületben. A borjúfókáknál tréninggel egybekötött etetést szerveznek, valamint szintén látványetetésekkel készülnek az oroszlánoknál és a ragadozó gyíkoknál is.

Délután patás-túrára várják az érdeklődőket, amelyen az alpakákat és az amerikai bölényeket lehet megsimogatni, végül szintén az akváriumok lakóit, az ormányos medvéket, a borjúfókákat, a krokodilokat és a mosómedvéket etetik meg a kert dolgozói, a látogatók részvételével.

Miskolcon a barnamedvék, Dorka és Borka barlangjánál lesz időjárás-észlelés, majd a vizes élőhelyek február 2-i világnapjához kapcsolódva a kétéltűek védelméről tart előadást Szitta Tamás, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoportjának elnöke a az állatkert oktatótermében.

A néphagyomány szerint február 2-án, ha a téli álmából frissen ébredő medve kijön a barlangjából és a napos időnek köszönhetően meglátja az árnyékát, akkor megijed és visszabújik, így hosszúnak ígérkezik a tél. Azonban ha a medve felhős, borús időre ébred, akkor hamarosan beköszönthet a tavasz.

Vadmadárkórház: több száz szárnyast láttak el (MTI)

Tavaly több mint hatszáz madarat gyógyítottak a székesfehérvári Vadmadárkórházban - mondta az intézmény vezetője az MTI híre szerint. Berkényi Tamás állatorvos, a Vadmadárkórház alapítója jelezte: csökkent a hozzájuk érkező fiókák száma, mert több szakmai szervezettel együtt próbálják arról meggyőzni az embereket, hogy egy egészséges fiókát nem kell feltétlenül behozni a kórházba. Ehelyett inkább a komolyabb, bonyolultabb műtétekre helyezték a hangsúlyt.

Közölte: fő céljuk, hogy egy sérült madarat minél hamarabb visszajuttathassanak a természetbe. Hozzátette: nem csak madarakkal foglalkoznak, sokféle vadállat érkezik hozzájuk. Mint mondta, van egy programjuk, amely arról szól, hogy azokat a madarakat, amelyeket nem tudnak visszaengedni a természetbe maradandó sérülésük miatt, egyfajta közvetítőként használják a gyerekek szemléletformálásban, tanításában

. Ennek része a környezeti nevelés is, de nemcsak arról beszélnek, hogy egy adott madár milyen sérülésekkel került be hozzájuk, hanem arról is, hogy annak a madárnak segítségre van szüksége, azt a madarat megmentik, tehát hogy általában is segíteni kell annak, aki rászorul.

Berkényi Tamás szólt arról is, hogy az elmúlt években foglalkoztak Down-szindrómás gyerekekkel, velük közösen hoztak létre egy madaras oktatási programot. Tavaly pedig pszichés zavarokkal küzdő gyerekekkel is elkezdtek foglalkozni, szintén a madarak segítségével.

Zöldikék és széncinege a napraforgótányéron (MTI)

      Zöldikék (Chloris chloris) és egy széncinege (Parus major) a hóesésben Pilisszentkereszt közelében. A madarak egy napraforgó tányérján táplálkoznak – MTI-fotó: Kovács Attila