Délvidéki földikutya Albertirsánál (MTI)

             Délvidéki földikutya (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis) Albertirsa határában 2018. május 12-én. Az állatnak a Pest megyei település környéke az eddig ismert legészakibb előfordulási helye. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Fülemülék éjszakája: május végéig, országszerte (MTI)

A fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva idén is meghirdeti a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Fülemülék éjszakája programsorozatot, amelynek keretében esti madárlesre várják az érdeklődőket országszerte.

Az április végén kezdett sorozat május végéig tart, országszerte több mint ötven helyszínen, többnyire lakott területeken vagy ezek határában várják a szakemberek a madarak iránt érdeklődőket, hogy késő délutáni, kora esti séta keretében hallgassák a fülemülék koncertjét.

A rendezvényhelyszíneken nem csak hallani, de gyakran kézben is látni lehet majd a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés is zajlik - áll az egyesület szerdai közleményében. Magyarországon a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara a fülemüle.

Ez a verébméretű, egyszínű, barnás felsőtestű és vöröses farkú madár nem csak kilométernyi távolságra is elhallatszó hangereje és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek. A faj hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Az első madarak már április első felében, a többség azonban április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni kezdenek.

A fülemüle hangja évezredek óta megigézi az embereket és megihleti a művészeket: Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak, de szerepelt a madár Oscar Wilde, Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats műveiben is.

Érdekesség továbbá, hogy 1924 májusában, Angliában, a BBC közvetítette Beatrice Harrison csellóművész szabadtéri koncertjét, amely során a művész duettet játszott a kertjében éneklő fülemülékkel. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.

Május – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

              Bujdosó mák – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Hétpettyes katicabogás – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Közönséges gyöngyházlepke – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            Boglárka – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Kísérleti erdőkezelés a tölgyesek állapotának javítására (MTI)

Magyarországon ma már nincs természetes állapotban lévő tölgyerdő, ezért a Természetvédelmi Világalap (WWF) és partnerei kísérletbe kezdtek a tölgyesek eredeti állapotainak visszaállítására. A Life4Oak Forests program Magyarországon 1500 hektárt érint - közölte a WWF a madarak és fák napja alkalmából az MTI-vel 2018. május 10-én.


     Bódis Pál előadása a helyszínen. A háttérben láthatók a természetvédelmi okokból a kitermelés helyszínén hagyott fa- és gallyrakások. Utóbbiak hosszú távon hangyabollyá alakulhatnak: ezeknek a rovaroknak szintén fontos szerepük van az erdő életében – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A sík- és dombvidéki tölgyerdők könnyen elérhető, nagy értékű faanyagot biztosítottak, amelyet az emberiség úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel - írja a közlemény. A tölgyesek az erdőgazdálkodás következtében ma egykorúak, ezért állatviláguk is elszegényedett.


     Terepbejárás a sajtó munkatársainak a Garáb határában fekvő Varjú-bérc 25 hektáros mintaterületén, 2018. május 9-én – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Bár ezek az erdők a kívülálló szemében rendezettnek tűnnek, a természetes, egészséges erdő nem ilyen. A biológiai sokszínűséghez szükség van a fiatal, az öreg és a holt fára, a megfelelő cserjeszintre, a gyökértányérokra, az odúkra, az erdei tócsákra. Ezek együtt értékes állat- és növényfajoknak nyújtanak menedéket.

A WWF Magyarország most ezen állapotok visszaállítására tesz kísérletet a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken, összesen 1500 hektáron. A húsz mintaterület a Bükki, a Balaton-felvidéki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park működési területén található.


      Ősz Gábor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa egy kikorható ágcsonkot mutat. A harkályok ennek helyén sokkal könnyebben ácsolnak odút – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A kezelés során az erdőkben fák kivágásával vagy kiszárításával "lékeket" alakítanak ki, hogy a fény érje a talajszintet, így felnőhetnek a csemeték és kialakulhat a cserjeszint.

A holt fára is nagy szükség van: az erdei madárfajok kétharmada odúhoz kötött, ezeket a harkályfajok többnyire letört ágak helyén ácsolják. Az ugyancsak a holt fában fejlődő ragadozó rovarfajok képesek az erdészeti kártevők túlszaporodásának megállítására is.

Egyes fajok a levált kéreg mögött költenek, ugyanott élőhelyet találnak denevérfajok is.


       Fidlóczky József, a program vezetője a garábi helyszíni bejáráson 2018. május 9-én – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője elmondta, hogy a Life4Oak Forests programban a mintaterületeken olyan erdőművelési és élőhelykezelési eljárásokat alkalmaznak, amelyek elősegítik az erdők szerkezetének összetettebbé válását és a fajgazdagság gyarapodását.


     Dr. Koncz Péter a Duna-Ipoly Nemzeti Park képviseletében tartott helyszíni előadást. Utóbbi nemzeti park 600 hektárnyi területtel vesz részt a programban – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Hozzátette: egyes területeken az idegenhonos, intenzíven terjedő növényfajokat, az akácot, a bálvány- és az ostorfát is visszaszorítják. Bódis Pál kifejtette: a cél a tapasztalatok alapján kiindulási alap teremtése ahhoz, hogy tölgyerdeink természetesebbé váljanak.

A Life4Oak Forests című projekt tíz évig tart, a LIFE Nature programban, az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg.

Megérkeztek az utolsó vándormadarak is

         Nyárias meleg, mit meleg, kánikula volt az elmúlt napokban. Sajnos az esők elkerülték Észak-Nógrádot, pedig nagyon kellene, mert zörgősre száradt az erdő alja, a fű van, ahol már ki is égett az első kaszálás után, az ösvények pedig porzanak.

Felemásra sikerült a két kis madarászkirándulás a hónap elején. Fotózni nem sok mindent sikerült, látni és hallani viszont annál több mindent. A kis mátrai sétám csak azt hozta eredményül, hogy megtaláltam a bíboros kosbort, amit vagy hat éve egy vaddisznótúrásban fotóztam először. A túrásnak már nyoma sincs, de a növény évről évre virít ezen a helyen.

         Bíboros kosbor, már vagy hat éve ugyanott találok egy tövet – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

             Madárfészek kosbor – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

           Fehér madársisak – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

         Nagyvirágú méhfű – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Több tő fehér madársisak, egy már virágzó madárfészek kosbor képviselte rajta kívül a mérsékelt égövi talajlakó orchideákat. Volt a néhány tő nagyvirágú méhfű is, nagyon szép, látványos a virágzása. Ami a madárvilágot illeti, egy pár egerészölyv, egy, az erdőszélen végignyilalló örvös galamb, csilpcsalp füzike, seregélyek, mezei poszáták mutatkoztak.

Rossz volt persze a kora délutáni időpont. Idén az első sarlósfecskéket május 6-án reggel láttam Salgótarján felett. Két vagy három példány volt, azért nem tudni pontosan, mert először kettőt láttam, utána meg még egy példányt; lehetséges, hogy visszatért az először látott madarak közül az egyik.

Ugyancsak május 6-án láttam az első tövisszúró gébicseket, de persze ők már régebben itt voltak, csak eddig nem sikerült összefutni velük. A Kökényes-völgyben is tettem egy sétát, ott került elém egy pár. Rajtuk kívül a szokásos fajokat láttam és hallottam.


          Hétpettyes katicabogás a Kökényes-völgyban – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Énekelt a fülemüle, az erdei pinty, a feketerigó, a barát poszáta, szólt a kakukk, nevét mondogatta a csilpcsalp füzike és a zöld küllő, flótázott a sárgarigó, kakatolt a fácán, búgott a vadgerle. A nyaktekercs – nem is tudom, mit írjak a hangjára, nekem leginkább vijjogásnak hallatszik, de azt az ölyv szokott… Maradjunk abban, hogy kiabált. Énekes rigó is fújta a nótáját, de az előbbi felsorolásnál már nem akartam szóismétlésbe esni a neve miatt.

Láttam fentiek mellett hollót, szajkót, Bátonyterenye környékéről egészen idáig felkóboroltak a vetési varjak. A patakparti odvas fák tetején és a levegőben sűrűn jártak a seregélyek, volt egy pár füsti fecske, barázda billegető, zöldike, tengelic, széncinege, meg egy házi rozsdafarkú is, utóbbi a völgy bejáratánál.

Május 9-én Garábról jövet Karancsalja és Salgótarján között két helyen is hallottam berki tücsökmadár pirregését. Idén az első alkalom volt, s már évtizedek távlatából mondhatom, hogy mindig ezen a helyen hallani a hangjukat. Látni csak elvétve lehet őket, akkor is bizonytalan, mi került az ember elé.

Erdőrezervátum a mátrai Csörgő-völgyben (MTI)

           Foltos szalamandra (Salamandra salamandra) a Csörgő-völgy erdőrezervátumban Mátraszentimre közelébe – MTI Fotó: Komka Péter

           A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén lévő védett erdőterületen minden emberi tevékenységet végérvényesen beszüntettek annak érdekében, hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak, és azok megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak – MTI Fotó: Komka Péter

Növelik a veszélyeztetett rákosi vipera élőhelyét Bugacon (MTI)

Határon átnyúló együttműködési programmal növelik a kihalással veszélyeztetett rákosi vipera élőhelyét Bugacon - közölte a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága az MTI-vel.

A közlemény szerint kisméretű kígyófajunk, a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) a magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja, vadon élő állományát alig több mint 500 példány körülire becsülik. Ráadásul ez az alfaj a Kárpát-medencében csak Erdélyben és Magyarországon fordul elő.

Hazánkban mára csak a Hanság és a Kiskunság gyepein, legelőin maradtak fenn. A Kiskunságban Dabas, Táborfalva és Kunpeszér környékén, illetve a Bugac-Bócsa pusztákon vannak még populációi. A rákosi viperának Bugacon két élőhelye maradt, a Nagypusztán és az egykori katonai lőtéren.

A két területet viszont egy csaknem 20 hektáros, zömmel akác és erdei fenyő fajokból álló erdő választja el egymástól. Az apró termetű kígyóknak az erdő áthatolhatatlan akadályt jelent, így a két populáció nem tud keveredni egymással.

A most indult Interreg-IPA Magyarország - Szerbia projektben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kapcsolatot teremt a két terület között. Így nem csak újra összeköttetésbe kerülnek a viperapopulációk, hanem megnövelik az élőhelyüket is.

A pályázati program során 13 hektárnyi akácos-fenyves erdőt előbb átminősítenek, majd kitermelik, meghagyva az őshonos fafajokat.

Az így kialakított fás legelőn a fenyőtű avar eltávolítása után fűmag felülvetéssel segítik elő a gyep regenerációját. A rákosi vipera rejtőzködő életmódú állat, mivel a kistermetű, 40-60 centiméter hosszúságú kígyó számos állat kedvelt tápláléka. Vadászik rá a gólya, a gém, a szalakóta, a fácán és a túzok is.

A róka, a borz és a vaddisznó pedig földalatti rejtekéről is kitúrja. Mérge felnőtt emberre gyakorlatilag veszélytelen, marása méhcsípés-szerű.

A faj fokozottan védett, eszmei értéke 1 millió forint. A projekt célja a Pannonrégió két meghatározó állatfaja, a rákosi vipera és a túzok megőrzése a két ország területén.

A túzok Európa ritka és veszélyeztetett madárfaja, amely Szerbiában kizárólag Észak-Bánátban él. A pályázat keretén belül a szerb partnerek a Túzok Legelői Speciális Természeti Rezervátumban 115 hektáros területet kerítenek be vadvédelmi kerítéssel azért, hogy a mintegy 11 példányból álló populáció költő madarainak zavartalan körülményeket biztosítsanak.

A kerítés építése mellett növényi kultúrák vetésével és dúvadirtással teszik kedvezőbbé az életfeltételeket Szerbia utolsó túzokélőhelyén.

Kilencéves kisfiúra támadt egy medve Székelyföldön

Kilencéves kisfiúra támadt vasárnap este egy medve a székelyföldi Homoródremetén - közölte a Hargita megyei önkormányzat sajtószolgálata az MTI 2018. május 6-i híre szerint.

A gyermek édesapjával együtt hajtotta be a legelőről a tehéncsordát, amikor a falu közelében egy medve támadt a gyermekre, akit a karján és a lábán is megsebesített. A kisfiút az édesapja és a medvére támadó kutyák mentették ki a vadállat karmai közül.

A gyermeket a község polgármestere szállította be a székelyudvarhelyi kórházba, ahol az egyik karján és az egyik lábán elszenvedett sérülések miatt benntartották.

A Hargita megyei önkormányzat korábban azt közölte, hogy szombaton Csíkkarcfalván egy borjút pusztított el egy gazdaságba betörő medve.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke az esetek kapcsán reményét fejezte ki, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium mielőbb elfogadja a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott cselekvési tervet, melynek minisztériumi vitáját május 9-én tartják. "Az elmúlt két napban két támadás történt Hargita megyében, és az előrejelzés szerint a túlszaporulat miatt komoly gondok várhatók az elkövetkező hetekben, a tavaszi hónapokban.

Szükség van a megelőzésre, hisz az utólagos közbelépések mindig a sérülések és a károk után történnek" - idézte a közlemény Borboly Csabát. A homoródremetei volt az idei második eset, amikor emberre támadt medve a székelyföldi Hargita megyében.

Tavaly 18 személy sérült meg medvetámadás következtében a megyében. Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta.

Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Ezek azonban elsősorban a trófeaként értékesíthető domináns hímekre vadásztak.

A szaktárca áprilisban közvitára bocsátotta a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott cselekvési tervet. A dokumentumtervezet megállapítja, hogy túlszaporodott a romániai medvepopuláció, és a populációszabályozás érdekében történő vadászatot is lehetővé teszi.

Állatvédők a sündisznók védelmét kérik az autósoktól (MTI)

Az Orpheus Állatvédő Egyesület arra kéri az autósokat, hogy az útra tévedő sündisznókra fokozottabban ügyeljenek a kora nyári időszakban – írja 2018. május 5-én az MTI.

           Illusztráció: egy mentett sündisznó a Föld Fesztiválon, az állatmentő program bemutatásán, a Fővárosi Állat- és Növénykert Föld napi rendezvényén 2018. április 19-én – MTI Fotó: Kovács Attila

Közleményük szerint ebben az időszakban a legtöbb úton elgázolt állat sündisznó. A sündisznó éjszaka vadászik, legtöbbször a sötétben útra tévedő egyedeket a gépjárművek vezetői már későn észlelik.

A sündisznó mentéséhez azt javasolták, ha vezetés közben az úttesten feltűnik egy ilyen állat, a forgalom által használt területről az út szélére kell vinni. A legtöbb természetben élő sün erősen bolhás, tüskéi szúrnak, gépjárműbe tenni, hazavinni ezért sem javasolt az egyébként védett állatot - tették hozzá.

Újabb fertőzött vaddisznót találtak Heves megyében (MTI)

Újabb fertőzött vaddisznót találtak Heves megyében, április 21. óta összesen öt tetemnél mutattak ki afrikai sertéspestist (ASP) - mondta el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) országos főállatorvosa az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Bognár Lajos hozzátette: jelenleg az állatállományok védelme a legfontosabb, mivel a vírusra nincs védőoltás, sem gyógykezelés. Elmondta: a betegség Heves megye M3-as autópályától északra eső területét érinti, ahol a Nébih minden kilőtt vaddisznót megvizsgál, ezzel próbálva megakadályozni a vírus terjedését. Az adott területen nyilvántartásba veszik és szigorúan ellenőrzik a házi sertéseket, az eddigiekben nem találtak a betegségre utaló tüneteket - fűzte hozzá.

Kiemelte: az egyik legnagyobb kockázat az lehet, ha - felelőtlen emberi magatartással - a fertőzött területről élelmiszerhulladék kerül a házi sertések közelébe. Az ASP egy nagyon ellenálló vírus, váladékokban és élelmiszer hulladékokban hónapokig fertőzőképes lehet - hívta fel a figyelmet a főállatorvos.

A Nébih honlapján korábban közölte, hogy a vírus miatt Ukrajna, Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr és Dél-Korea megtiltotta a magyar sertéshús bevitelét. A betegségről, az elrendelt előírásokról, korlátozásokról, valamint az érintett területekről részletes információk találhatók a Nébih honlapján (http://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis).

Kattintás után folytatódik: