Gyurgyalagra várva - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Nagyon szép reggelt töltötem egy évtizedek óta ismerős gyurgyalagtelepen; természetesen  a piripió - régi nevén így is hívták, hangutánzó szóval, ezt a színpompás madárfajt - fotózása lett volna a nézelődés fő célja. Volt is ott gyurgyalag - kettő, azaz egy pár. Az utóbbi években nagyon megfogyatkoztak már ezen az élőhelyen, pedig régen tíz körül mozgott a költőpátok száma.

Gyurgyalag helyett idén is költ a partfalban seregély és mezei veréb, rajtuk kívül megfigyeltem a környéken még huszonvalahány madárfajt, - a végén felsorolom, hogy mi mindent., ráadásként előmerészkedett egy fiatal dámbika is.

Annak semmi jele nem volt, hogy a két látott gyurgyalag épp' itt tervezné a családalapítást, annak ellenére sem, hogy néha berepültek a partfal fölé.

A közelben van még legalább négy alkalmas élőhely, csak azok megközelítése kényelmetlenebb, illetve egyik, egy volt téglagyár rég bezárt agyagfejtője elkerített helyen van; ennek ellenére utánuk kellene nézni, hátha másfelé jobb a helyzet...

        Seregély, csőrében madártollal; alighanem vetési varjúé lehetett. Most egyetlen költőüreget foglalnak el seregélyek, a korábbi nagy csapatnak, amikor tucatszám fészkeltek itt még a gyurgyalagok érkezése előtt, idén már nyoma sincs. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Mezei veréb fészkel a gyurgyalag költőüregében - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Seregély érkezik, csőrében varjútoll... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Virít még a vetési pipacs - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Sakktábal lepke. Néhány napja már repülnek. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

               Miközben a sakktábla lepkét fotóztam az út szélén, egyszer csak kiugrott az aszfaltra egy fiatal dámbika. Az útszéli meredélyre nem sokkal később láttam visszamenni is, de akkor már nagyon sietett. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            Kakas a partfal felett - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

                 Cigánycsuk hím - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

                    Cigánycsuk hím - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

             Lepketalálkozó a gyalogbodza virágán - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Andrásfalvi-Faragó Zoltán

2017 júniusa

Megfigyelt madárfajok a partfalon és környékén, felbukkanásuk sorrendjében: gyurgyalag; szarka; vörös vércse, citrom sármány, seregély, tengelic, vetési varjú, mezei veréb, széncinege, örvös galamb, holló, mezei pacsirta, fehér gólya, fácán, füsti fecske, molnár fecske, énekes rigó, cigánycsuk, sarlósfecske, barna rétihéja, egerész ölyv, kenderike. (A korábbi években tövisszúró gébics, vadgerle és sárgarigó is mindig mutatkozott itt, most egyiket sem észleltem.)

Június - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Cigánycsuk tojó. Rejtőszínezetét a növényzet között nem olyan könnyű észrevenni, de szívesen lesi zsákmányát feltűnő kilátópontokról is. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Cigánycsuk hím hajlítja a tuja csúcshajtását - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Tavalyi, elszáradt csalánkórón ül a cigánycsuk tojó. A faj régi neve cigány csaláncsúcs volt, merthogy gyakran ül egyes növények csúcshajtásaira, karókra, vagy akár villanyoszlop tetejére - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Rendőrök vigyázzák a kérészek násztáncát (MTI)

A társhatóságokkal együttműködve a szokásosnál sűrűbb járőrszolgálattal őrködnek a kérészek biztonsága felett a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai a tiszavirágzás idején. A tiszavirág (Palingenia longicauda) védett rovarfaj, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint - írja 2017. június 13-án az MTI.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel együttműködve folyamatosan és visszatérően ellenőrzi a rendőrkapitányság illetékességi területét a tiszavirágzás idején.

A kérész napjainkra csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - főként a Kőrösön - lelhető fel. A természet védelméről szóló törvény alapján tilos a védett állatfajok egyedének elpusztítása. Engedély szükséges a gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez és birtokban tartásához is - hívták fel a figyelmet.

Hozzátették: a védett rovar egyedének elpusztítója szabálysértést követ el és 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Természetkárosítást is elkövethet, aki a rovarok telepét károsítja meg vagy jelentős mennyiségű egyedet gyűjt. Természetkárosítás miatt kell felelnie annak is, aki a rajzásba kisgéphajóval szándékosan belehajt és megzavarja, elpusztítja a kérészeket - közölte a megyei rendőr-főkapitányság.

Fotó a kérészről : http://diohejkiado.hu/node/1540

Medvék Tusnádfürdő utcáin (MTI)

           Élelmet kereső medve Tusnádfürdőn 2017 júniusában: a vadállatok az erdélyi város utcáin úgy mászkálnak, mint máshol a kóbor kutyák - MTI Fotó: Veres Nándor

            Kukában élelmet kereső medve Tusnádfürdőn - MTI Fotó: Veres Nándor

          Turisták fotóznak egy kukában élelmet kereső medvét - MTI Fotó: Veres Nándor

Június - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Aranyos rózsabogár, egy darázscincér faj, házi méhek, valamelyik légyfaj, egy muslica - mennyi rovarfaj ráfér egyetlen fotóra, amikor a fagyal virágzik! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Szamáreledel az árvalányhajas sülevényről

Nemrég egy árvalányhajas domboldalban jártam, - azt sajnos nem tudom, hogy melyik árvalányhajfaj tenyészik ezen a helyen, elég nehezen határozhatók.

A sülvevényen, azaz a száraz, kiaszott sekély tápértékű talajon még számos faj díszlik ez idő tájt, a legeltetés és a cserjék távoltartása segíti a száraz sztyepprétek fenntartását.

           Takarmánybaltacim, egy pillangós növény. A görög neve "szamáreledel" volt, bizonyára a takarmánynak is kiváló faj szívóssága miatt. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Csüngőlepke takarmánybaltacim virágán- Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Árvalányhajas domboldal - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Árvalányhaj faj takarmánybaltacimmel - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Árvalányhaj faj - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Zászlós csüdfű: a régi neve héjaköröm volt, - az irodalom szerint több más, hüvelyes fajjal együtt -, mivel a hüvelyes termések karomformán görbülnek- Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Üstökös gyöngyike - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Árvalányhajas domboldal, a háttérben a lila üstökös gyöngyike - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Orvvadászat az udvaron

Orvvadászat megalapozott gyanúja miatt indult eljárás két férfi ellen a Bátonyterenyei Rendőrkapitányságon - írja 2017. június 8-i közleményében a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság.

Videó: https://www.youtube.com/watch?v=vzaE7Lb8-jI

A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság orvvadászat bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást Cs. Róbert 43 éves bátonyterenyei és B. Zoltán 41 éves mátraverebélyi lakos ellen.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsítottak 2017. június 4-én 21 óra 30 perc körül, valamint ezt megelőzően több alkalommal is a 43 éves férfi bátonyterenyei családi háza udvaráról engedély nélküli vadászatot folytatott.

     A két férfi az udvar hátsó részén egy leskunyhót épített, attól 20 méterre egy szórót hoztak létre, hogy oda a vad bejárjon.

A megalapozott gyanú szerint 2017. június 4-én este a 41 éves mátraverebélyi férfi nyílpuskával megsebzett egy vadkant, majd az elpusztult vadat megkeresték és a házba vitték, ahol kizsigerelték, majd a húst egymás között szétosztották.

A két férfit a rendőrök a rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozók a két férfi lakásán és azokhoz tartozó mellékhelyiségekben megtartott házkutatáson feltehetőleg lőfegyvereket, hangtompítót, számszeríjat, trófeákat, vadhúst találtak meg és foglaltak le.

         A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság szakértők bevonásával folytatja az eljárást, egyben vizsgálja, hogy a gyanúsítottak más bűncselekmények elkövetésével összefüggésbe hozhatóak-e.

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság fotói

Június - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Tarka lepke... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Búbos vöcskök magánélete

      Búbos vöcsök a vízen - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Búb, amikor koronának látszik. Fészkén ülő madár. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A fészkén ülő búbos vöcsökhöz a párja egy vízinövénycsomóval a csőrében odaúszott - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Párja csőrébe adta a növénycsomót - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Az pedig beépítette a fészek oldalába - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Úgy találta, túl közel vagyok, ezért elhagyta a fészket és mellette úszkált. Inkább otthagytam, hadd menjen vissza nyugodtan. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Afrikai sertéspestis Kárpátalján, Beregszász közelében (MTI)

Afrikai sertéspestisben (ASP) elhullott vaddisznótetemet találtak a hét elején a beregszászi járási Beregújfalu határában, a betegség kórokozóját egy kijevi állatorvosi laboratóriumban azonosították - adták hírül 2017. június 1-jén kárpátaljai hírportálok.

A jelentések szerint az elpusztult vaddisznót a beregújfalui vadgazdaság etetője mellett fedezték fel hétfőn. A tetemből vett mintát az ukrán főváros állatorvosi laboratóriumába küldték vizsgálatra, ahol kimutatták benne az ASP vírusát.

Az állattetemet elégették, a gazdaságban és a környéken állategészségügyi zárlatot vezettek be. A közeli településeken elrendelték a sertésállomány vizsgálatát. Fél éven belül másodízben bukkant fel az ASP Kárpátalján, mindkét esetben a magyar-ukrán határ közelében. Január elején Nagyszőlősön, egy szállodakomplexum gazdaságában hullott el több vaddisznó ASP-ben.