Madarak nyár elején - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Cigány csuk hím: ajtót nyit a természetre, olyan szép kis madár! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Nem emelkedett a magasba, mint rendesen szokott, hanem egy akáckarón énekelt ez a mezei pacsirta - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Partfalba vájt gyurgyalag költőüregben eteti a fiókáit ez a seregély. Az ez évi szaporulat nemsokára kirepül. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Mesterséges fészkek veszélyeztetett madaraknak (MTI)

Mintegy négyszáz mesterséges fészket helyezett el nagyfeszültségű távvezetékoszlopain az elmúlt 15 évben a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR); ezekben főleg kerecsensólymok fészkelnek - írja 2017. június 1-jén az MTI.

Komoly veszélye volt annak, hogy a kerecsensólyom eltűnik a Kárpát-medencéből, az 1980-as években mindössze 13-15 pár fészkelt az ország területén - idézte fel az M1 aktuális csatorna csütörtöki adásában a Magyar Madártani Egyesület (MME) titkára.

Fidlóczky József elmondása szerint a sólyomfélék nem raknak fészket, ezeket más madaraktól foglalják el. Harminc éve kezdtek műfészkeket kihelyezni, ebben nagy segítség volt a MAVIR kezdeményezése: a vállalat szakemberekkel és anyagilag is hozzájárul a munkához. Berczelly Réka, a MAVIR szóvivője hozzátette, tizenöt éve működnek együtt a Magyar Madártani Egyesülettel.

A kezdeményezés eredményeként ma már minden második magyarországi kerecsensólyom pár a MAVIR műfészkeiben fészkel, teljes biztonságban. Egy fészket be is kameráztak, hogy napi 24 órában meg lehessen figyelni a fiókák növekedését. Ebben a fészekben most rekordszámú, öt fióka nevelkedik éppen - árulta el Berczelly Réka.

Fidlóczky József hangsúlyozta a kamerás megfigyelés fontosságát tudományos szempontból: így jól megfigyelhetővé válik például a táplálékbázis is. Noha a kerecsensólyom fiókák hamarosan kirepülnek, a fészket ilyenkor más fajok, általában a vándormadár kabasólymok foglalják el - számolt be az MME titkára.

Június - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Egy kis legyeskedés nyár elején... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Újra látták a zempléni hiúzt (MTI)

Másfél év után újra megmutatta magát a Zemplénben élő hiúz a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetének kameráján keresztül - írja 2017. május 30-án az MTI. A zempléni hiúzt legutóbb 2015. december 31-én rögzítette egy kameracsapda, ezt követően azonban sem nyomok, sem további kamerafelvételek nem árulkodtak a jelenlétéről - olvasható a WWF Magyarország MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.

Mivel a hiúzállomány nem stabil Magyarországon, minden egyes egyed nagy figyelmet kap. Az illegális kilövés visszatérő problémát jelent a nagyragadozókra nézve, ebben az esetben azonban az új felvétel tanúsága szerint az állat remekül érzi magát - idézi Veress Balázst, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóját a szervezet.

A kamerán látható hiúzról vélhetően 2010-ben készültek az első felvételek. Szabó Ádám nagyragadozó-kutató azóta figyeli és kíséri az útját. A szekértőnek április végén jelezték vadászok, hogy hiúzt láttak a Zemplénben. A kutató begyűjtötte a kameracsapda-felvételeket, amelyek megerősítették, hogy az állat épen és egészségesen járja az ösvényeket erdei élőhelyén.

A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2010 óta működik együtt a nagyragadozók kutatásában, azóta újabb és újabb fotókkal, videókkal sikerül alátámasztani a faj jelenlétét.

Az országban őshonos hiúznak és farkasnak fontos szerepe van az erdei életközösség fenntartásában, hiszen a ragadozók jelenlétének következtében megváltozik a növényevők viselkedése, létszámuk a természetes szintre csökken, ami lehetőséget ad az erdőnek a megújulásra. Magyarországon az Északi-középhegység ad lehetőséget arra, hogy egykor eltűnt nagyragadozók a környező országokból visszatérhessenek.

Mind a hiúz, mind a farkas egyedszáma ma már 10 és 20 közé tehető, amely reménykeltő növekedést jelent, de még mindig igen alacsony, így az állomány egyelőre nem tekinthető stabilnak.

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója a közleményben hangsúlyozta: kiemelten fontos, hogy a szervezet a védett fajok állományáról minél többet megtudjon és megfelelő védelmet biztosíthasson számukra. Emellett nagyon fontos az is, hogy szemléletformálással felkészítsék a társadalmat a ragadozók jelenlétére.

"Újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk békében együtt élni ezekkel az állatokkal, hiszen ez nemcsak az ő érdekük, de a miénk is, mivel a nagyragadozók nélkül erdeink természetes egyensúlya megbomlik" - emelte ki. A hiúzok védelmét bárki támogathatja felajánlással a www.wwf.hu/hiuz oldalon.

Feloldották a madárinfluenza miatti korlátozásokat

Feloldották a madárinfluenza miatti korlátozásokat Magyarországon - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) 2017. május 31-én az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a belföldi és az unióba irányuló baromfiszállítások zavartalanul folyhatnak országszerte, miután az állategészségügyi hatóság május 24-én feloldotta a madárinfluenza miatt elrendelt utolsó, Bács-Kiskun megyei korlátozást.

Az országos főállatorvos május 29-i határozata alapján megszűnt a baromfik zárt tartásának kötelezettsége is, azonban a zártan etetés és itatás a jövőben is kötelező - hívta fel figyelmet az FM.

Magyarország a mentes státust a nemzetközi szabályozás értelmében augusztus 24-én nyeri vissza. Így a jelenleg teljes importtilalmat alkalmazó harmadik országokba leghamarabb ekkor indulhatnak újra a szállítmányok. Annak érdekében, hogy ez mihamarabb megtörténhessen, az állategészségügyi hatóság folyamatosan tájékoztatja és tárgyal ezen országok hatóságaival - közölték.

Tavaly november 3. és ez év április 21. között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 240 baromfiállományban mutatta ki a magas fertőzési képességű madárinfluenza H5N8 törzsének jelenlétét. A betegség Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy és Veszprém megyei állományokat érintett.

Összesen 2,66 millió baromfit ártalmatlanítottak. A legnagyobb baromfiállomány-sűrűségű területen, Bács-Kiskun megyében, megelőző állat-leölésekre is sor került, mintegy 600 000 baromfit öltek le. A baromfiállományok mellett 200 vadmadárban - 16 megye 50 településén -, valamint 10 fogságban tartott madárban - 5 tartási helyen - mutatta ki a madárinfluenza vírusát a Nébih - tartalmazza a közlemény.

Nemzeti kutyafajták: a génmegőrzés a cél (MTI)

A Kárpát-medence mezőgazdasági és élelmezési célú genetikai erőforrásai közkincsek, nemzeti örökségünk, identitásunk része, így megőrzésük kiemelt állami feladat - írja 2017. május 31-én az MTI. - A hazai génmentési, génmegőrzési, génhasznosítási és génbanki tevékenységekre egyforma figyelmet kell fordítani. A nemzeti kutyafajták esetében a génmegőrzés a cél - mondta V. Németh Zsolt államtitkár a kiemelt genetikai erőforrások védelméről szóló stratégia magyar ebfajták tenyésztésére vonatkozó egyeztetési fórumán.

A környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a Haszonállat-génmegőrzési Központban megtartott eseményen a földművelésügyi tárca közleménye szerint kifejtette: a nemzeti kutyafajták állami génbanki fenntartási programjának keretében olyan állami tenyészetek létrehozása a cél, amelyek lehetővé teszik a fajták egykori hasznosításának megfelelő pásztor-, terelő- és vadászkutya tulajdonságainak megőrzését, fejlesztését és hosszú távú, funkcionális tenyésztését.

         Magyar vizsla munka közben (A fotók illusztrációk, nem az esemény helyszínén készültek.) - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Ezt a munkát a nemzeti park igazgatóságokkal, egyes állami erdőgazdaságokkal és a Haszonállat-génmegőrzési Központtal és a fajtaklubokkal együttműködésben végzik. Kitért arra is, hogy az állami szerepvállalással olyan feladatokat akarnak ellátni, amelyek jelenleg nem megoldottak, és olyan lehetőségeket nyújtani, amelyek jelenleg nem elérhetőek a tenyésztőszervezetek számára.

Azzal, hogy a kilenc magyar ebfajta 2017 elejétől bekerült a hungarikumok gyűjteményébe, pályázatokon keresztül lehetővé válik a fajták további népszerűsítése - tette hozzá. Mezőszentgyörgyi Dávid kiemelt génmegőrzési feladatokért felelős miniszteri biztos elmondta: a stratégia, így a minisztérium is kiemelt feladatként tekint a kilenc magyar ebfajta bemutatására, a génmegőrzéshez kapcsolódó ismeretterjesztésre.

Hangsúlyozta, esetükben a génmentési feladatok kiemelten fontosak, ugyanis szinte valamennyi fajta - a fenntartás szempontjából - a kritikus létszámú kategóriába esik.

Beszélt arról is, hogy a magyar kutyafajták tenyésztőszervezeteinek szakmai felkészültsége eltérő, így a jövőben meg kell erősíteni a hatósági kontrollt a tenyésztési programok kidolgozásában, jóváhagyásában, illetve végrehajtásában is.

Emellett jelentős szervezeti és jogszabályi módosításokra, részletszabályozásra is szükség van, aminek kidolgozásához a Földművelésügyi Minisztérium az érintett szervezetek, tenyésztők bevonásával szakmai munkacsoportot állít fel. Ennek keretében - amennyiben szükséges - ebfajtánként eltérő tenyésztési követelmények is megfogalmazhatóak - mondta.

Medvét gázolt a vonat a Székelyföldön (MTI)

Medvét ütött el a vonat csütörtök hajnalban a székelyföldi Sepsibodok vasútállomásán - írja 2017. június 1-jén az MTI. Fodor István, a település polgármestere elmondta: a baleset nem sokkal éjfél után történt. Az elhaladó tehervonat mozdonyvezetője jelezte a szolgálatban lévő vasutasnak a medvegázolást, aki aztán riasztotta a hatóságokat és hívta a polgármestert is.

Fodor István hozzátette: a balesetnek egy 8-9 éves, mintegy kétszáz kilós hím medve esett áldozatul. Az elgázolt medve tetemét pár percig még a helyszínen őrizte egy másik, nagy méretű medve, mely csak a helyszínre érkező rendőrök és helybéliek zajkeltésére hagyta el az állomást.

A polgármester - aki maga is vadászik - hozzátette: a medvék párzási időszaka zajlik és az elpusztult hím párja lehetett a másik medve, amelyik percekig az állomás ajtajában állt és megakadályozta a vasutas visszatérését az épületbe.

A polgármester beszámolója szerint "a vasutas úgy megijedt, hogy majdnem infarktust kapott". Aztán a medve a sok kiabálásra az állomás mögötti füves részre húzódott, majd a kerítésen átmászva az országút felé távozott. A szerencsén múlott, hogy nem támadt a vasutasra - mesélte a polgármester.

Fodor István az MTI-nek elmondta: múlt héten a szomszédos Oltszemen ütött el egy medvebocsot a vonat. A polgármester hozzátette: a hasonló esetek nem ritkák olyan helyeken, ahol a vasúti pálya az erdő mellett halad és a fák közül kilépő állat nem veszi észre a vonat közeledtét. Hozzátette: a sepsibodoki vasútállomás azonban kilométerekre van az erdőtől.

A polgármester aggályosnak tartotta a medvék túlszaporodását és azt is, hogy az állatokat törvény védi, egyetlen medve eszmei értéke 40 ezer euró (12,4 millió forint), az emberélet azonban nincsen "beárazva".

Fehér gólyák a fészkükön, alkonyatkor (MTI)

          Fehér gólyák (Ciconia ciconia) naplementekor Balmazújvárosban - MTI fotó: Czeglédi Zsolt

Pünkösdi Hal- és Vadünnep Szekszárdon (MTI)

Nyitott pincékkel, több mint negyven előadással, koncerttel, családi programokkal és sok ételkülönlegességgel várja a közönséget a második alkalommal megrendezendő Hal- és Vadünnep pünkösd hétvégéjén Szekszárdon.

A június 2-án kezdődő, négynapos eseményről tartott szerdai szekszárdi sajtótájékoztatón Ács Rezső (Fidesz-KDNP), a város polgármestere elmondta: 43 kulturális programot szerveztek a pünkösdi hétvégére, amikorra a tavalyi húszezres közönség létszámának többszörösét várják. Különlegessége lesz a rendezvénynek, hogy a reformáció 500. évfordulója jegyében vallási programokat, szabadtéri istentiszteletet, áhítatot, templomi koncerteket is rendeznek.

Herrné Szabadi Judit, a Szekszárdi Borvidék Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a nyitott pincék jegyében tizenhat szekszárdi és Szekszárd környéki pince kínálja borait, köztük a 2000-es évek elejének évjáratait. A pincelátogatók ételkülönlegességeket, kecskesajtokat, bikavérben érlelt sajtokat is kóstolhatnak - tette hozzá.

A helyszínekre óránként ingyenes autóbuszjáratokat indítanak a Béla király térről, ahol hat pincészet és négy pálinkaház részvételével borudvart is felállítanak.

Keszthelyi Szabolcs, a Vendéglátók Kerekasztala Szekszárdért Egyesület elnöke elmondta: nyolcezer adag étellel készülnek a vendéglátók a fesztiválra, a hagyományos hal- és vadételeken - szarvasgulyáson és -pörköltön, paprikás sült keszegen - túl olyan különlegességeket ígért, mint a harcsaburger és a tortillába csavart ponty.

Farkas János, a Babits Mihály Kulturális Központ igazgatóhelyettese megemlítette, hogy 13 gyermek- és családi programmal, két színházi előadással, 23 koncerttel, utcabálokkal, néptáncelőadásokkal készülnek a pünkösdi ünnepre.

A közismert, népszerű előadók - Demjén Ferenc, Caramel, Schell Judit, Vastag Csaba - mellett a Guca Partyzans Brass Band illetve a Cimbali Band koncertjén balkáni dallamok, a Band Of Streets játékában pedig a New Orelans-i hagyományokat követő utcazene is megszólal majd. A sorozat utolsó napján koncertet ad a szekszárdi származású dzsessz-szaxofonos, Tóth Viktor triója.

Uhufióka bújt ki a tojásból a veszprémi állatkertben (MTI)

Uhu (Bubo bubo) fióka látta meg a napvilágot a veszprémi állatkertben, a madár a bagolyröpdében már látogatható - tájékoztatta az MTI-t az állatkert igazgatója. Török László elmondta, hogy az állatkert uhuszülőpárja évről évre szaporulattal örvendezteti meg az állatkerti dolgozókat és a látogatókat. A tavasszal kikelt, mára mintegy másfél kilósra cseperedett fióka egészséges, nevelésében mindkét szülő szerepet vállal.

Török László elmondta azt is, hogy az uhu, vagy más néven nagy fülesbagoly, a legnagyobb termetű bagolyfaj, Magyarországon fokozottan védett.

Hozzátette: a hazánkban költő párok száma évről-évre kis mértékben növekszik, melyhez hozzájárul a faj sikeres telepítése az eredeti költőhelyeire. Ebben részt vállal a veszprémi állatkert is minden esztendőben.

Az uhu éjszakai állat, de megfigyeltek olyan példányokat is, amelyek nappal jártak zsákmány után. Rendkívül kifinomult látása és hallása segíti vadászatában. Táplálékát főként madarak és kisebb emlősök alkotják, melyeket horgas csőrével könnyedén elejt.

Az Európában és Ázsiában őshonos uhu kerüli az emberlakta területeket, nehezen megközelíthető, fákkal borított vagy sziklás, szakadékokkal szabdalt területeket választja élőhelyéül - mondta az igazgató.