Ligeti zsálya a gáton - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Javában virít a ligeti zsálya: sötétlila, feltűnő virágai vonzzák a rovarokat. A képen répalepke táplálkozik rajta. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Árokpartokon, gátoldalakban, útszéleken néhol tömeges a faj - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Más zsályafajokhoz képest csekély mennyiségű hatóanyagot tartalmaz, bár a virágokat, vagy a leveleket szétdörzsölve érezni a jellegzetes illatot - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Kilátás a gátról, ligeti zsályával - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Szeleta Park Miskolcon, a Herman Ottó Emlékparkban (MTI)

Szeleta Park létesül 2020-ra Miskolcon, a Bükk keleti kapujában, a Herman Ottó Emlékpark területén, amelynek állaga mára erőteljesen leromlott és korábban tűz is károkat okozott benne. A 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban a kormány 61 milliárd forintot fordít természetvédelmi beruházásokra - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a projektről tartott pénteki miskolci sajtótájékoztatón, hozzátéve, a cél, hogy javuljon a természetes élőhelyek és a védett értékek állapota, és minél több látogatóközpont, tanösvény legyen.

A projekt mind Miskolcnak, mind Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, mind pedig az országnak fontos, olyan beruházás indul el hamarosan, amely az ökoturizmus területén kiemelkedő - tette hozzá. Védett területeinket úgy tudjuk bemutatni, értékeinket megismertetni, hogy mindeközben a védelmük is teljes mértékben megvalósul - mondta a miniszter, megjegyezve: a Bükkben több mint ezerkétszáz barlang található, a Szeleta-kultúra pedig "igazi ősvilági különlegesség".

A látogatóközpontot csaknem másfél milliárd forintból alakítja ki a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP), amelynek igazgatója, Rónai Kálmánné a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: az egyik "legfontosabb" ősemberbarlang a Szeleta-barlang. Erre az ősrégészeti lelőhelyre és a Bükk őstörténetére alapozva olyan látogatóközpont hoznak létre, amely kiállítással és élményelemekkel kalauzolja a látogatókat a Bükk és az emberiség őstörténetébe.

A Szeleta-kultúra színvonalas bemutatása négy évtizede várat magára, a projekt célja ezen értékek mai kor követelményeinek megfelelő oktatási és turisztikai szempontú interpretációja. Az egyedülálló, négy évszakos élményt nyújtó látogatóközpont egyebek mellett bevezeti a látogatókat a bükki barlangok évezredes titkaiba, az ősember világába, természetébe, megmutatja a hegység természeti és kulturális örökségét, mindezt hagyományos és interaktív elemekkel.

A létesítmény helyet ad majd különböző foglalkozásoknak, szakmai konferenciáknak, rendezvényeknek, szerves egységként beilleszkedő két tematikus játszótérnek, szakvezetett terepi programok kiindulási pontjainak, periszkópos kitekintésnek, archeológiai foglalkozásoknak, növény és állathatározásoknak, valamint egyedi látogatói igényeknek.

Csillagoségbolt-parkká vált a Bükk-hegység (MTI)

Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Bükki Nemzeti Parkot a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA - International Dark-Sky Association) - közölte az MTI-vel a nemzeti park oktatási referense.

          A hosszú expozíciós idővel készült képen a Tejút látszik a Bükk-fennsík felett Répáshuta közelében - MTI Fotó: Komka Péter

Novák Richárd hozzátette, hogy a cím birtokosaként a parkigazgatóság szabályozza a területén a jövőben létesíthető világítóberendezések típusát és fényáramát a természetes éjszakai környezet megóvása érdekében. Garantálja továbbá a természetes, sötét égbolt és éjszakai környezet megóvását és elősegíti az éjszakai állatfajok életének zavartalanságát. Feladata még észlelőhelyet és a szabadidő eltöltésére alkalmas pontokat kijelölni a műkedvelő és a hivatásos csillagászok számára, ahonnan a természetes éjszakai égbolt zavartalanul megfigyelhető.

A Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség független szervezetként felállított, szigorú szempontrendszere szerint világszerte kizárólag olyan területeken hozható létre csillagoségbolt-park, amelyek állami tulajdonban vannak és természetvédelmi oltalmat élveznek, illetve az égbolt minősége - az égitestek láthatósága - megfelel az előírásoknak.

További kritérium, hogy a látogatók számára nyitott legyen a terület és a cím birtokosai az égbolt látnivalóit folyamatosan bemutassák a nagyközönségnek. A települések növekedésével és a létesítmények bővülésével egyre növekszik a szükségtelen mértékű fénykibocsátás.

Számos állatfaj van a természetben - például rovarok, kétéltűek, madarak, denevérek -, amelyeket zavar a mesterséges fény, s ezzel nemcsak az ő létük kerül veszélybe, hanem az egész ökoszisztéma károsodik - fejtette ki Novák Richárd.

Mindezeken túl a csillagos égbolt látványát mint az emberiség kulturális örökségének részét is fontos megóvnunk a jövő nemzedékei számára - vélekedett, hozzátéve, hogy a bükki csillagoségbolt-parkban a jövőben nem lehetnek a fényszennyezés növekedésével járó fejlesztések, és a meglévő lámpatesteket is fokozatosan fényszennyezés-mentesre cserélik.

Magyarországon a Zselic és a Hortobágy után harmadikként érdemelte ki a címet a Bükki Nemzeti Park.

Csillagoségbolt-parkká nyilvánították a Bükköt (MTI)

      A halszemoptikával és hosszú expozíciós idővel készült felvételen a Tejút látszik a Bükk-fennsík felett, Répáshuta közelében 2017. június 15-én. Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Bükki Nemzeti Parkot a Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA - International Dark-Sky Association). MTI Fotó: Komka Péter

Egymillió látogató a Tisza-tavi Ökocentrumban (MTI)

A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum egymilliomodik látogatóját köszöntötték pénteken; a vendégszám az elmúlt években folyamatosan nőtt, tavaly több mint 209 ezer ember járt ott - közölte az ötéves létesítményt üzemeltető Tisza-tavi Ökocentrum Nonprofit Közhasznú Kft. közleményben az MTI-t.

A közlemény szerint Poroszló Község Önkormányzata további fejlesztéseket tervez és forrásokra pályázik egy több mint 900 négyzetméteres, új akváriumrendszer megépítésére és bemutatókra a főépület melletti zöld területen. Az új beruházás értéke mintegy 750 millió forint.

A 2012-ben mintegy 2,2 milliárd forintos beruházással, több mint 1,9 milliárd forintos európai uniós támogatással elkészült központot a poroszlói önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló Tisza-tavi Ökocentrum Nonprofit Közhasznú Kft. üzemelteti. A beruházás megvalósításához az önerőt kötvénykibocsátással a község önkormányzata biztosította.

Az üzemeltető társasággal szembeni elvárás volt az európai uniós támogatással megvalósított projektben foglalt mutatószámok teljesítése. Ezek között kiemelt helyen szerepelt a létesítményt felkereső látogatók száma: az elvárás szerint a fenntartási időszak tíz évének valamelyikében a vendégszámnak el kell érnie a 200 ezret.

Az ökocentrum a 127 négyzetkilométeres Tisza-tó, a Tisza-völgye és Magyarország őshonos vízi élővilágát mutatja be. Európa legnagyobb, mintegy egymillió literes édesvízű akváriumrendszerén kívül kiállítótermek, 3D-s mozi és kilátó is helyet kapott a 2600 négyzetméter hasznos alapterületű épületben, amely egy mintegy 10 hektáros, szabadidőpark közepén található.

Mimikri - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Atalanta lepke műtárgyon. Ha összezárt szárnyakkal napozik, szinte láthatatlanná válik, a szürke beton és a rajta itt-ott tenyésző zuzmók között. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        A gyönyörű lepke, amint nyitja a szárnyait, színei is láthatóvá válnak, de az is sokat számít, hogy kapja a fényt. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Széttárt szárnyakkal már egészen feltűnő a faj - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Invazív gyomot irtottak a Kiskunsági Nemzeti Parkban (MTI)

Maradandó károsodást okozó, veszélyes, agresszíven terjeszkedő, Ázsiából származó gyomnövényt távolítottak el Bács-Kiskun megyében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) munkatársai - közölte szerdán a szervezet kommunikációs menedzsere az MTI-vel.

Kiss Mónika tájékoztatása szerint a Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) több példányát Kiskőrös és Kecel között, nehezen megközelíthető helyen, egy csatorna partján fedezték fel.

A szakemberek a növény beazonosítását követően a szükséges óvintézkedések megtétele mellett, teljes testet védő vegyvédelmi ruhában végezték el erdészeti szárzúzó gép segítségével a veszélyes gyomok eltávolítását.

A munkát irányító Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője szerint a területet mostantól kiemelten figyelik, mivel a Szosznovszkij-medvetalp rendkívül szívós, így kiirtása minden valószínűség szerint további beavatkozásokat: újabb szárzúzást és vegyszeres kezelést igényel majd.

A Szosznovszkij-medvetalpra a zellerfélék családjába tartozó, ernyős virágzatú, évelő, több méteresre növő özönnövény. Hatalmas mennyiségben tartalmaz furokumarint, amely a bőrre kerülve erősen fényérzékennyé teszi azt.

Ha az érintett bőrfelületet UV-sugárzás éri, kipirosodik, viszketni kezd, és 24-48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta. Orvosi kezelés nélkül maradandó károsodást okozhat.

A Kaukázus vidékén és Közép-Ázsiában őshonos, hazánkba Kárpátaljáról kerülhettek be magjai a Tisza-menti területekre az 1980-as években. Magyarországon szórványos előfordulása ismert csak, 2014-ben Gergelyiugornyán találtak több példányt.

Ahol felbukkan, azonnal meg kell kezdeni a kiirtását. Mélyre nyúló karógyökereiről képes újrahajtani, magjai évekig csíraképesek maradnak a talajban - közölte Vajda Zoltán.

Jelezte: évről-évre hatalmas feladatot jelent a nemzeti parkoknak az invazív, agresszíven terjedő, idegenhonos növények visszaszorítása. A Szosznovszkij-medvetalp és rokona, a kaukázusi medvetalp ráadásul nem csak természetvédelmi problémát jelentenek, hanem az emberre is veszélyesek.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben bárki az említett gyomok bármelyikét véli felfedezni valahol, belterület esetén értesítse az érintett önkormányzatot, külterület esetén pedig az illetékes kormányhivatalt.

Kérészrajzás a Közép-Tiszán (MTI)

           Tiszavirágok (Palingenia longicauda) a Tiszán, Nagykörű közelében 2017. június 18-án.

            Legnagyobb kérészfajunk a tiszavirág, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint.

           A kérész napjainkra csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - főként a Kőrösön - fordul elő. MTI Fotó: Bugány János

Genetikai kutatás a macskák ősei után (MTI)

Két helyen háziasította a macskát az ősi ember, egyszer a Közel-Keleten, egyszer Egyiptomban - állapította meg a téma eddigi legnagyobb léptékű genetikai kutatása - írja az MTI.

A közel-keleti "termékeny félhold", a mezőgazdaság bölcsőjének lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a macskát sikerrel háziasították. Néhány ezer évvel később a faj az ősi Egyiptomból terjedt el a hajózási útvonalak mentén. Ma az Antarktisz kivételével minden földrészen élnek - írta a BBC hírportálja.

A tudósok úgy vélik, a vadmacska a gabonaraktárak köré gyűlő egerek miatt közeledett a földművesekhez. "A mai macskákban mindkét területről származó állatok génjei megtalálhatók" - mondta Eva-Maria Geigl, a Nature Ecology & Evolution című szaklap friss számában ismertetett kutatás vezetője.

Mielőtt az ember teljesen háziasította volna, évezredeken át patkányfogónak használta a macskát a hajókon és a gazdaságokban.

"Mondhatnánk, hogy a macskák választották az ember társaságát, de a kapcsolat mindkét fél számára haszonnal járt" - magyarázta Geigl, a párizsi Jacques Monod intézet kutatója. Genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a macskát ott háziasították először, ahol a mezőgazdaság elkezdődött: a Közel-Keleten.

A földművesek voltak az elsők, akik a vadmacskát a házhoz szoktatták, majd - akár szándékosan, akár véletlenül - magukkal vitték az utazásaikra. A háziasítás második hulláma az ősi Egyiptomban ment végbe. A macskák a római birodalom idején terjedtek el Európában, majd a vikingek korában ennél is messzebbre jutottak. Az egyiptomi macska DNS-ét egy viking kikötőben is megtalálták, ami arra utal, hogy az állatokat észak-európai kereskedelmi hajóutakra is magukkal vitték a tengerészek.

Meglepő, hogy a cirmos bundájú macskák csak a középkorban jelentek meg. A DNS-vizsgálat alapján a jellemző mintázatot okozó génmutáció Nyugat-Törökországban jelent meg a 14. században. Az ezt követő évszázadokban, amikor a macskák értékét inkább a szépségük, mint a hasznosságok jelentette, a cirmosok elterjedtek az egész világon.

"Fajták kitenyésztéséről alig beszélhetünk a 19. századig, ellentétben a kutyákkal. A macska hasznos volt, vagyis nem volt min változtatni" - mutatott rá Geigl. http://www.bbc.com/news/science-environment-40306897

Zöldfonákú boglárka - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Karancs-hegy, Kercseg-völgy, kószálás kora reggel...

Elvirított, megbarnult a pár napja még hófehér fagyal, csak egy-két nyíló virágot, meg egy kis hervadt illatot hagyott maga után az erdőszélen. A rájáró rovarok áttelepültek mind a gyalogbodzára, a seprencére, a somkóróra, a réti bakszakállra, az itt-ott már nyíló, sötét lila lucernavirágra. Készülődik a kék katángkóró is, meg az aszatfajok is, marad a terített rovarasztal...

A nyár elején szokásos madárfajok mellett énekelt egy erdei pityer is: jellegzetes nótát fúj, a strófáit csattogásformán fejezi be. Sosem hallottam még errefelé, ami persze semmit sem jelent. Apró kis elégedetlenségérzetet az hagyott maga után, hogy megpillantani nem sikerült a madarat.

Rovarok fotózásával kísérleteztem elsősorban, nagy öröm volt, hogy láttam zöldfonákú boglárka lepkét, idén először. Illegette-billegette magát az egynyári seprencén, ami ugyan egy újvilági származású kerti szökevény, igazi özöngyom, de az apró rovar megfigyelése közben ez eszembe sem jutottt. A zöldfonákú lepke szinte modellkedett, körbe is fordult, hogy könnyebb legyen képet készíteni róla. Az alábbiak sikerültek úgy-ahogy.

          Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

              Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán