Virágzik a repce - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Olyan gyönyörű a repcés táj, hogy nem tudok betelni vele! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Megkopott a hímpor a tavalyi, áttelelt bogáncslepke szárnyain, szakadozott is már egy kicsit. A lepkét repce virágán, táplálkozás közben sikerült meglepni. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Homogén repcevirágszín - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Ma esti szürke - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Láttam én már karón gémet... Itt van rá a bizonyíték. A következő pillanatban már el is repült ez a szürke gém - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Este a tóparton - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Búbos vöcsök és horgászok - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Alkonyfények a szécsényi sóderbánya-tó partján - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Az utolsó napsugár - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Hód koma nem halad

       Egy évvel ezelőtt, 2016. május 10-én találtam az Ipoly-parton ezt a hódrágást; a bal felső képen látható az akkori állapot. Ezután hosszú ideig nem jártam arra, következő alkalommal 2017. január 8-án tudtam megnézni. A hód szemlátomást haladt a munkával, ha nem is fejezte be a fadöntést. Május 18-án ismét jártam arra - a fotók alapján jól látni, hogy tél óta a hód koma nem haladt semmit. A nyárfa is kiszáradt, úgyhogy már nem is érdemes folytatnia, hiszen a táplálékát képező rügyek, hajtások, friss kéreg már meg sem terem rajta. Egyébként eléggé zavart helyen van ez a rágás, feltételezem, hogy a jövés-menés ijesztette el az állatot. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Májusi rét - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Réti kakukkszegfű - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Eyg filigrán növényke, a terebélyes harangvirág - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Szénapelke portréja - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Bíbic egy kissé belvizes szántóföldön, az Ipoly-völgyben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Tarkabarka  - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Május az Ipoly-völgyben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Sárga billegető hím - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Vérfoltos kabóca - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Réti iszalag alkonyatkor - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Bakcsó röptében. Nyitva a csőre, mondhatott valami csúnyát... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Mezei május - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Májusi mezei trikolor - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Szárnyát táró bíbic a mezőn - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Felröppent egy egerészölyv - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Cserháti táj - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Május - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Cserháti táj Mohora és Cserháthaláp között virító repcével és egy tábla bíborherével - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Csókák Tiszaalpár határában (MTI)

          Csókák (Corvus monedula) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2017. május 12-én - MTI Fotó: Kovács Attila

Kitekintő - A kihalás szélén a legkisebb cetfaj (MTI)

Kihalás fenyegeti a világ legkisebb cetfaját, a kaliforniai disznódelfint - derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) MTI-nek 2017. május 16-án küldött közleményéből. A WWF frissen publikált elemzése szerint a tenger pandájának is nevezett cetfajból (Phocoena sinus) napjainkra körülbelül 30 példány maradt fenn, ezek kizárólag Mexikó partjainál, a Kaliforniai-öbölben élnek.

A vaquitának is nevezett, mindössze egy-másfél méteresre megnövő, nagyjából 40 kilogrammos delfinek fennmaradásáért a szervezet azonnali, kollektív fellépést sürget. A WWF szerint a mexikói, az amerikai és a kínai kormány együttes, összehangolt cselekvésére van szükség a világ legveszélyeztetettebb tengeri emlősének megóvásáért.

A kaliforniai disznódelfineket leginkább az egyenes vonalban kifeszített, úgynevezett kopoltyúhálók használata fenyegeti. Bár két évre betiltották Mexikóban a használatukat, az ideiglenes tilalmat május végén feloldják. A kopoltyúhálós halászat 2011 és 2016 között a vaquitapopuláció 90 százalékos csökkenését okozta.

"Nincs még 60 éve, hogy felfedeztük a kaliforniai disznódelfint, de az emberek már most a kihalás szélére sodorták. Rendkívül alacsony egyedszámuk azt mutatja, hogy a faj és élőhelye megmentésére tett erőfeszítéseink kevésnek bizonyultak. Ha nem teszünk azonnali, határozott lépéseket, örökre elveszíthetjük a vaquitát" - mondta Jorge Rickards, a WWF Mexikó igazgatója.

A WWF felszólította a mexikói kormányt, hogy állandó jelleggel tiltsa meg a kopoltyúhálók használatát és távolítson el minden elszabadult hálódarabot, hogy a delfinek ne akadhassanak bele, valamint készítsen átfogó stratégiát arra, hogy milyen alternatív felszerelésekkel láthatják el a halászokat.

A faj megmentéséért Leonardo DiCaprio Oscar-díjas színész, a WWF amerikai kuratóriumi tagja is kiállt, aki közösségi portálokon buzdítja az embereket arra, hogy a WWF oldalán át kérjék a mexikói elnököt a Kaliforniai-öböl megmentésére és a helyi halászok támogatására.

Enrique Pena Nieto a Twitteren válaszolt a filmsztárnak: "Köszönöm Leonardo DiCapriónak és a WWF-nek, hogy segítenek felhívni a figyelmet a vaquiták helyzetére. Mexikó mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a faj kihalását. A mexikói haditengerészet járőrhajói nagy erőkkel felügyelik a disznódelfin élőhelyét, a védett zóna nagyságát az eredeti háromszorosára növeltük".

A disznódelfin úgynevezett járulékos fogásnak, vagyis nem szándékos zsákmánynak számít: populációjának csökkenését az okozza, hogy a területen élő másik, szintén súlyosan veszélyeztetett fajra, a totoaba halra halásznak, a kis delfin pedig beleakad a kivetett hálókba. A totoaba úszóhólyagjának sokan gyógyhatást tulajdonítanak, így - főként Kínában - rendkívül nagy rá a kereslet.

A WWF arra szólítja fel az Egyesült Államokat és Kínát, hogy működjenek együtt Mexikóval a totoaba halból készült termékek illegális kereskedelmének megfékezéséért.