Madarak Tiszaalpár határában (MTI)

            Párzó kékvércse-pár (Falco vespertinus) a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2017. május 12-én. MTI Fotó: Kovács Attila

Májusi eső után - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Szivárvány alkonyatkor, Szalmatercs felett - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Átbukott a víz a maconkai keresztgáton

        - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Teknősök: az őshonos és a kidobott

   Jártam ma (2017. május 14.) egy ismerős teknős élőhelyen - azért nem írom, hogy mocsári, mert eddig éppen ez a faj volt itt a legritkább a tapasztaltak szerint... A délelőtti sétán egyszerre ért öröm és ütött szöget a fejembe egy érdekes megfigyelés, amit fotókon is sikerült dokumentálni.

Szóval a lényeg: korábbi években három-négy vörösfülű ékszerteknős is tanyázott ezen helyen, mocsárit pedig egyetlen egyet láttam mindeddig. Idén viszont fordított arányt tapasztaltam, egyetlen felelőtlenül kidobott ékszerteknőst figyeltem meg ugyanis, mocsárit viszont hármat. Talán a hosszú és szokatlanul kemény tél hozott helyre valamit abból, amit felelőtlen állattartók okoztak? Ki tudja.

     Mocsári teknős (balra) vörösfülű ékszerteknőssel próbál párzani - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Ami azonban nagyon meglepett, hogy egyik mocsári teknős megpróbált párzani az egyetlen vörösfülű ékszerteknőssel: háromszor láttam őket viszont, az első képek elkészítése után a víz alatt együtt úsztak el, de azután újra láttam a mocsárit az amerikai származék hátán.

Úgy egy óra múlva már egymás mellett napoztak valami száraz nádcsomón. Az ékszerteknős jóval, úgy az egyharmadával nagyobbnak tűnt, mint a mocsári.

Andrásfalvi-Faragó Zoltán - A szerző fotói

Májusi este a tóparton - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Tőkés réce tojó fiókáival. Az egyik állandóan lemaradt, valamit szedegetett a vízből, de aztán mindig sietett a kis csapat után. Egészen olyan volt a viselkedése, mintha valami mesefilmet látnék! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Sározóhely - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Molnárfecskék sarat gyűjtenek egy úgynevezett sározóhelyen, egy pocsolya partján. A vándorútjukról április és május eleje között visszatérő madarak a fészkeiket tatarozzák, vagy újakat építenek az így összegyűjtött sárgolyócskákból - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A molnárfecskék csapatostól járnak a sározó helyekre - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Az állandó pocsolyák természetvédelmi szerepe óriási! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Május - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Pásztói eső - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Mezei zsálya - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Kutyatej - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Dobrudzsában figyelték meg a pettyes kakukkot (MTI)

Romániában először bukkant fel a pettyes kakukk, amelyet egy német madarász fedezett fel - közölte szerdán a román ornitológiai egyesület 2017. május 10-én az MTI-vel.

A vándormadarat a kelet-romániai Dobrudzsa régióban figyelte meg a Konstanca megyei Gura Dobrogei településen Rolf Nessing német ornitológus, aki egy madárfigyelő turistacsoporttal tartózkodott Romániában. Ezután helyi ornitológusokból álló csapat utazott oda, hogy megfigyelje a madarat. Közöttük volt ifj. Szabó József székelyudvarhelyi ornitológus, aki az MTI-nek elmondta: a pettyes kakukk a mediterrán térségben él, és eddig soha nem figyelték meg Romániában.

Rámutatott: a madár vélhetően elkóborolt. Új madárfajokat ritkán szoktak találni Romániában, ami növeli a megfigyelés jelentőségét.

A nőstény pettyes kakukk általában a varjúfélék, főleg a szarkák fészkébe rakja tojásait, miután a hím elvonja a gazdamadarak figyelmét. Ez a madárfaj Európa és Ázsia déli, valamint Afrika északi részén honos. Tavaly a pettyes kakukkot Dobrudzsa bolgár részén is megfigyelték - közölte a román ornitológiai egyesület.

Május - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            Nyári hérics - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Örvösgalamb - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Madársóska esőben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Kevesebb hal pusztult el Balatonban tavasszal (MTI)

A hideg tél és a hosszantartó jég ellenére a szokásosnál jóval kevesebb haltetemet gyűjtöttek be a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. halőrei az idén - számolt be a vezérigazgató az MTI-nek 2017. május 10-én.

Szári Zsolt kifejtette, a természetes vizekben tapasztalható tavaszi halpusztulás legfőbb oka, hogy a rossz kondícióban lévő, rosszul telelt, idős vagy beteg egyedek nem bírják az ívás okozta energiavesztést.

"Úgy tűnik nemhogy nem ártott, hanem kifejezetten hasznos volt a halaknak a Balaton hosszú jégborítottsága. Nyugodtan tudtak telelni, és a kormoránok sem tizedelték addig a tó halállományát, amíg tartott a jég." Hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy ilyen kevés hal pusztuljon el tavasszal - mondta a vezérigazgató.

Az elmúlt években olykor több tízezer haltetemet gyűjtöttek be, az idén mintegy 2 ezret, főként keszegféléket, busát és pontyot.