Szamáreledel az árvalányhajas sülevényről

Nemrég egy árvalányhajas domboldalban jártam, - azt sajnos nem tudom, hogy melyik árvalányhajfaj tenyészik ezen a helyen, elég nehezen határozhatók.

A sülvevényen, azaz a száraz, kiaszott sekély tápértékű talajon még számos faj díszlik ez idő tájt, a legeltetés és a cserjék távoltartása segíti a száraz sztyepprétek fenntartását.

           Takarmánybaltacim, egy pillangós növény. A görög neve "szamáreledel" volt, bizonyára a takarmánynak is kiváló faj szívóssága miatt. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Csüngőlepke takarmánybaltacim virágán- Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Árvalányhajas domboldal - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Árvalányhaj faj takarmánybaltacimmel - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Árvalányhaj faj - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Zászlós csüdfű: a régi neve héjaköröm volt, - az irodalom szerint több más, hüvelyes fajjal együtt -, mivel a hüvelyes termések karomformán görbülnek- Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Üstökös gyöngyike - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Árvalányhajas domboldal, a háttérben a lila üstökös gyöngyike - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Orvvadászat az udvaron

Orvvadászat megalapozott gyanúja miatt indult eljárás két férfi ellen a Bátonyterenyei Rendőrkapitányságon - írja 2017. június 8-i közleményében a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság.

Videó: https://www.youtube.com/watch?v=vzaE7Lb8-jI

A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság orvvadászat bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást Cs. Róbert 43 éves bátonyterenyei és B. Zoltán 41 éves mátraverebélyi lakos ellen.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsítottak 2017. június 4-én 21 óra 30 perc körül, valamint ezt megelőzően több alkalommal is a 43 éves férfi bátonyterenyei családi háza udvaráról engedély nélküli vadászatot folytatott.

     A két férfi az udvar hátsó részén egy leskunyhót épített, attól 20 méterre egy szórót hoztak létre, hogy oda a vad bejárjon.

A megalapozott gyanú szerint 2017. június 4-én este a 41 éves mátraverebélyi férfi nyílpuskával megsebzett egy vadkant, majd az elpusztult vadat megkeresték és a házba vitték, ahol kizsigerelték, majd a húst egymás között szétosztották.

A két férfit a rendőrök a rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozók a két férfi lakásán és azokhoz tartozó mellékhelyiségekben megtartott házkutatáson feltehetőleg lőfegyvereket, hangtompítót, számszeríjat, trófeákat, vadhúst találtak meg és foglaltak le.

         A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság szakértők bevonásával folytatja az eljárást, egyben vizsgálja, hogy a gyanúsítottak más bűncselekmények elkövetésével összefüggésbe hozhatóak-e.

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság fotói

Június - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Tarka lepke... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Búbos vöcskök magánélete

      Búbos vöcsök a vízen - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Búb, amikor koronának látszik. Fészkén ülő madár. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A fészkén ülő búbos vöcsökhöz a párja egy vízinövénycsomóval a csőrében odaúszott - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Párja csőrébe adta a növénycsomót - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Az pedig beépítette a fészek oldalába - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Úgy találta, túl közel vagyok, ezért elhagyta a fészket és mellette úszkált. Inkább otthagytam, hadd menjen vissza nyugodtan. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Afrikai sertéspestis Kárpátalján, Beregszász közelében (MTI)

Afrikai sertéspestisben (ASP) elhullott vaddisznótetemet találtak a hét elején a beregszászi járási Beregújfalu határában, a betegség kórokozóját egy kijevi állatorvosi laboratóriumban azonosították - adták hírül 2017. június 1-jén kárpátaljai hírportálok.

A jelentések szerint az elpusztult vaddisznót a beregújfalui vadgazdaság etetője mellett fedezték fel hétfőn. A tetemből vett mintát az ukrán főváros állatorvosi laboratóriumába küldték vizsgálatra, ahol kimutatták benne az ASP vírusát.

Az állattetemet elégették, a gazdaságban és a környéken állategészségügyi zárlatot vezettek be. A közeli településeken elrendelték a sertésállomány vizsgálatát. Fél éven belül másodízben bukkant fel az ASP Kárpátalján, mindkét esetben a magyar-ukrán határ közelében. Január elején Nagyszőlősön, egy szállodakomplexum gazdaságában hullott el több vaddisznó ASP-ben.

Madarak nyár elején - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Cigány csuk hím: ajtót nyit a természetre, olyan szép kis madár! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Nem emelkedett a magasba, mint rendesen szokott, hanem egy akáckarón énekelt ez a mezei pacsirta - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Partfalba vájt gyurgyalag költőüregben eteti a fiókáit ez a seregély. Az ez évi szaporulat nemsokára kirepül. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Mesterséges fészkek veszélyeztetett madaraknak (MTI)

Mintegy négyszáz mesterséges fészket helyezett el nagyfeszültségű távvezetékoszlopain az elmúlt 15 évben a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR); ezekben főleg kerecsensólymok fészkelnek - írja 2017. június 1-jén az MTI.

Komoly veszélye volt annak, hogy a kerecsensólyom eltűnik a Kárpát-medencéből, az 1980-as években mindössze 13-15 pár fészkelt az ország területén - idézte fel az M1 aktuális csatorna csütörtöki adásában a Magyar Madártani Egyesület (MME) titkára.

Fidlóczky József elmondása szerint a sólyomfélék nem raknak fészket, ezeket más madaraktól foglalják el. Harminc éve kezdtek műfészkeket kihelyezni, ebben nagy segítség volt a MAVIR kezdeményezése: a vállalat szakemberekkel és anyagilag is hozzájárul a munkához. Berczelly Réka, a MAVIR szóvivője hozzátette, tizenöt éve működnek együtt a Magyar Madártani Egyesülettel.

A kezdeményezés eredményeként ma már minden második magyarországi kerecsensólyom pár a MAVIR műfészkeiben fészkel, teljes biztonságban. Egy fészket be is kameráztak, hogy napi 24 órában meg lehessen figyelni a fiókák növekedését. Ebben a fészekben most rekordszámú, öt fióka nevelkedik éppen - árulta el Berczelly Réka.

Fidlóczky József hangsúlyozta a kamerás megfigyelés fontosságát tudományos szempontból: így jól megfigyelhetővé válik például a táplálékbázis is. Noha a kerecsensólyom fiókák hamarosan kirepülnek, a fészket ilyenkor más fajok, általában a vándormadár kabasólymok foglalják el - számolt be az MME titkára.

Június - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Egy kis legyeskedés nyár elején... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Újra látták a zempléni hiúzt (MTI)

Másfél év után újra megmutatta magát a Zemplénben élő hiúz a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetének kameráján keresztül - írja 2017. május 30-án az MTI. A zempléni hiúzt legutóbb 2015. december 31-én rögzítette egy kameracsapda, ezt követően azonban sem nyomok, sem további kamerafelvételek nem árulkodtak a jelenlétéről - olvasható a WWF Magyarország MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.

Mivel a hiúzállomány nem stabil Magyarországon, minden egyes egyed nagy figyelmet kap. Az illegális kilövés visszatérő problémát jelent a nagyragadozókra nézve, ebben az esetben azonban az új felvétel tanúsága szerint az állat remekül érzi magát - idézi Veress Balázst, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóját a szervezet.

A kamerán látható hiúzról vélhetően 2010-ben készültek az első felvételek. Szabó Ádám nagyragadozó-kutató azóta figyeli és kíséri az útját. A szekértőnek április végén jelezték vadászok, hogy hiúzt láttak a Zemplénben. A kutató begyűjtötte a kameracsapda-felvételeket, amelyek megerősítették, hogy az állat épen és egészségesen járja az ösvényeket erdei élőhelyén.

A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2010 óta működik együtt a nagyragadozók kutatásában, azóta újabb és újabb fotókkal, videókkal sikerül alátámasztani a faj jelenlétét.

Az országban őshonos hiúznak és farkasnak fontos szerepe van az erdei életközösség fenntartásában, hiszen a ragadozók jelenlétének következtében megváltozik a növényevők viselkedése, létszámuk a természetes szintre csökken, ami lehetőséget ad az erdőnek a megújulásra. Magyarországon az Északi-középhegység ad lehetőséget arra, hogy egykor eltűnt nagyragadozók a környező országokból visszatérhessenek.

Mind a hiúz, mind a farkas egyedszáma ma már 10 és 20 közé tehető, amely reménykeltő növekedést jelent, de még mindig igen alacsony, így az állomány egyelőre nem tekinthető stabilnak.

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója a közleményben hangsúlyozta: kiemelten fontos, hogy a szervezet a védett fajok állományáról minél többet megtudjon és megfelelő védelmet biztosíthasson számukra. Emellett nagyon fontos az is, hogy szemléletformálással felkészítsék a társadalmat a ragadozók jelenlétére.

"Újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk békében együtt élni ezekkel az állatokkal, hiszen ez nemcsak az ő érdekük, de a miénk is, mivel a nagyragadozók nélkül erdeink természetes egyensúlya megbomlik" - emelte ki. A hiúzok védelmét bárki támogathatja felajánlással a www.wwf.hu/hiuz oldalon.

Feloldották a madárinfluenza miatti korlátozásokat

Feloldották a madárinfluenza miatti korlátozásokat Magyarországon - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) 2017. május 31-én az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a belföldi és az unióba irányuló baromfiszállítások zavartalanul folyhatnak országszerte, miután az állategészségügyi hatóság május 24-én feloldotta a madárinfluenza miatt elrendelt utolsó, Bács-Kiskun megyei korlátozást.

Az országos főállatorvos május 29-i határozata alapján megszűnt a baromfik zárt tartásának kötelezettsége is, azonban a zártan etetés és itatás a jövőben is kötelező - hívta fel figyelmet az FM.

Magyarország a mentes státust a nemzetközi szabályozás értelmében augusztus 24-én nyeri vissza. Így a jelenleg teljes importtilalmat alkalmazó harmadik országokba leghamarabb ekkor indulhatnak újra a szállítmányok. Annak érdekében, hogy ez mihamarabb megtörténhessen, az állategészségügyi hatóság folyamatosan tájékoztatja és tárgyal ezen országok hatóságaival - közölték.

Tavaly november 3. és ez év április 21. között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 240 baromfiállományban mutatta ki a magas fertőzési képességű madárinfluenza H5N8 törzsének jelenlétét. A betegség Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy és Veszprém megyei állományokat érintett.

Összesen 2,66 millió baromfit ártalmatlanítottak. A legnagyobb baromfiállomány-sűrűségű területen, Bács-Kiskun megyében, megelőző állat-leölésekre is sor került, mintegy 600 000 baromfit öltek le. A baromfiállományok mellett 200 vadmadárban - 16 megye 50 településén -, valamint 10 fogságban tartott madárban - 5 tartási helyen - mutatta ki a madárinfluenza vírusát a Nébih - tartalmazza a közlemény.