Nemzeti kutyafajták: a génmegőrzés a cél (MTI)

A Kárpát-medence mezőgazdasági és élelmezési célú genetikai erőforrásai közkincsek, nemzeti örökségünk, identitásunk része, így megőrzésük kiemelt állami feladat - írja 2017. május 31-én az MTI. - A hazai génmentési, génmegőrzési, génhasznosítási és génbanki tevékenységekre egyforma figyelmet kell fordítani. A nemzeti kutyafajták esetében a génmegőrzés a cél - mondta V. Németh Zsolt államtitkár a kiemelt genetikai erőforrások védelméről szóló stratégia magyar ebfajták tenyésztésére vonatkozó egyeztetési fórumán.

A környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a Haszonállat-génmegőrzési Központban megtartott eseményen a földművelésügyi tárca közleménye szerint kifejtette: a nemzeti kutyafajták állami génbanki fenntartási programjának keretében olyan állami tenyészetek létrehozása a cél, amelyek lehetővé teszik a fajták egykori hasznosításának megfelelő pásztor-, terelő- és vadászkutya tulajdonságainak megőrzését, fejlesztését és hosszú távú, funkcionális tenyésztését.

         Magyar vizsla munka közben (A fotók illusztrációk, nem az esemény helyszínén készültek.) - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Ezt a munkát a nemzeti park igazgatóságokkal, egyes állami erdőgazdaságokkal és a Haszonállat-génmegőrzési Központtal és a fajtaklubokkal együttműködésben végzik. Kitért arra is, hogy az állami szerepvállalással olyan feladatokat akarnak ellátni, amelyek jelenleg nem megoldottak, és olyan lehetőségeket nyújtani, amelyek jelenleg nem elérhetőek a tenyésztőszervezetek számára.

Azzal, hogy a kilenc magyar ebfajta 2017 elejétől bekerült a hungarikumok gyűjteményébe, pályázatokon keresztül lehetővé válik a fajták további népszerűsítése - tette hozzá. Mezőszentgyörgyi Dávid kiemelt génmegőrzési feladatokért felelős miniszteri biztos elmondta: a stratégia, így a minisztérium is kiemelt feladatként tekint a kilenc magyar ebfajta bemutatására, a génmegőrzéshez kapcsolódó ismeretterjesztésre.

Hangsúlyozta, esetükben a génmentési feladatok kiemelten fontosak, ugyanis szinte valamennyi fajta - a fenntartás szempontjából - a kritikus létszámú kategóriába esik.

Beszélt arról is, hogy a magyar kutyafajták tenyésztőszervezeteinek szakmai felkészültsége eltérő, így a jövőben meg kell erősíteni a hatósági kontrollt a tenyésztési programok kidolgozásában, jóváhagyásában, illetve végrehajtásában is.

Emellett jelentős szervezeti és jogszabályi módosításokra, részletszabályozásra is szükség van, aminek kidolgozásához a Földművelésügyi Minisztérium az érintett szervezetek, tenyésztők bevonásával szakmai munkacsoportot állít fel. Ennek keretében - amennyiben szükséges - ebfajtánként eltérő tenyésztési követelmények is megfogalmazhatóak - mondta.

Medvét gázolt a vonat a Székelyföldön (MTI)

Medvét ütött el a vonat csütörtök hajnalban a székelyföldi Sepsibodok vasútállomásán - írja 2017. június 1-jén az MTI. Fodor István, a település polgármestere elmondta: a baleset nem sokkal éjfél után történt. Az elhaladó tehervonat mozdonyvezetője jelezte a szolgálatban lévő vasutasnak a medvegázolást, aki aztán riasztotta a hatóságokat és hívta a polgármestert is.

Fodor István hozzátette: a balesetnek egy 8-9 éves, mintegy kétszáz kilós hím medve esett áldozatul. Az elgázolt medve tetemét pár percig még a helyszínen őrizte egy másik, nagy méretű medve, mely csak a helyszínre érkező rendőrök és helybéliek zajkeltésére hagyta el az állomást.

A polgármester - aki maga is vadászik - hozzátette: a medvék párzási időszaka zajlik és az elpusztult hím párja lehetett a másik medve, amelyik percekig az állomás ajtajában állt és megakadályozta a vasutas visszatérését az épületbe.

A polgármester beszámolója szerint "a vasutas úgy megijedt, hogy majdnem infarktust kapott". Aztán a medve a sok kiabálásra az állomás mögötti füves részre húzódott, majd a kerítésen átmászva az országút felé távozott. A szerencsén múlott, hogy nem támadt a vasutasra - mesélte a polgármester.

Fodor István az MTI-nek elmondta: múlt héten a szomszédos Oltszemen ütött el egy medvebocsot a vonat. A polgármester hozzátette: a hasonló esetek nem ritkák olyan helyeken, ahol a vasúti pálya az erdő mellett halad és a fák közül kilépő állat nem veszi észre a vonat közeledtét. Hozzátette: a sepsibodoki vasútállomás azonban kilométerekre van az erdőtől.

A polgármester aggályosnak tartotta a medvék túlszaporodását és azt is, hogy az állatokat törvény védi, egyetlen medve eszmei értéke 40 ezer euró (12,4 millió forint), az emberélet azonban nincsen "beárazva".

Fehér gólyák a fészkükön, alkonyatkor (MTI)

          Fehér gólyák (Ciconia ciconia) naplementekor Balmazújvárosban - MTI fotó: Czeglédi Zsolt

Pünkösdi Hal- és Vadünnep Szekszárdon (MTI)

Nyitott pincékkel, több mint negyven előadással, koncerttel, családi programokkal és sok ételkülönlegességgel várja a közönséget a második alkalommal megrendezendő Hal- és Vadünnep pünkösd hétvégéjén Szekszárdon.

A június 2-án kezdődő, négynapos eseményről tartott szerdai szekszárdi sajtótájékoztatón Ács Rezső (Fidesz-KDNP), a város polgármestere elmondta: 43 kulturális programot szerveztek a pünkösdi hétvégére, amikorra a tavalyi húszezres közönség létszámának többszörösét várják. Különlegessége lesz a rendezvénynek, hogy a reformáció 500. évfordulója jegyében vallási programokat, szabadtéri istentiszteletet, áhítatot, templomi koncerteket is rendeznek.

Herrné Szabadi Judit, a Szekszárdi Borvidék Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a nyitott pincék jegyében tizenhat szekszárdi és Szekszárd környéki pince kínálja borait, köztük a 2000-es évek elejének évjáratait. A pincelátogatók ételkülönlegességeket, kecskesajtokat, bikavérben érlelt sajtokat is kóstolhatnak - tette hozzá.

A helyszínekre óránként ingyenes autóbuszjáratokat indítanak a Béla király térről, ahol hat pincészet és négy pálinkaház részvételével borudvart is felállítanak.

Keszthelyi Szabolcs, a Vendéglátók Kerekasztala Szekszárdért Egyesület elnöke elmondta: nyolcezer adag étellel készülnek a vendéglátók a fesztiválra, a hagyományos hal- és vadételeken - szarvasgulyáson és -pörköltön, paprikás sült keszegen - túl olyan különlegességeket ígért, mint a harcsaburger és a tortillába csavart ponty.

Farkas János, a Babits Mihály Kulturális Központ igazgatóhelyettese megemlítette, hogy 13 gyermek- és családi programmal, két színházi előadással, 23 koncerttel, utcabálokkal, néptáncelőadásokkal készülnek a pünkösdi ünnepre.

A közismert, népszerű előadók - Demjén Ferenc, Caramel, Schell Judit, Vastag Csaba - mellett a Guca Partyzans Brass Band illetve a Cimbali Band koncertjén balkáni dallamok, a Band Of Streets játékában pedig a New Orelans-i hagyományokat követő utcazene is megszólal majd. A sorozat utolsó napján koncertet ad a szekszárdi származású dzsessz-szaxofonos, Tóth Viktor triója.

Uhufióka bújt ki a tojásból a veszprémi állatkertben (MTI)

Uhu (Bubo bubo) fióka látta meg a napvilágot a veszprémi állatkertben, a madár a bagolyröpdében már látogatható - tájékoztatta az MTI-t az állatkert igazgatója. Török László elmondta, hogy az állatkert uhuszülőpárja évről évre szaporulattal örvendezteti meg az állatkerti dolgozókat és a látogatókat. A tavasszal kikelt, mára mintegy másfél kilósra cseperedett fióka egészséges, nevelésében mindkét szülő szerepet vállal.

Török László elmondta azt is, hogy az uhu, vagy más néven nagy fülesbagoly, a legnagyobb termetű bagolyfaj, Magyarországon fokozottan védett.

Hozzátette: a hazánkban költő párok száma évről-évre kis mértékben növekszik, melyhez hozzájárul a faj sikeres telepítése az eredeti költőhelyeire. Ebben részt vállal a veszprémi állatkert is minden esztendőben.

Az uhu éjszakai állat, de megfigyeltek olyan példányokat is, amelyek nappal jártak zsákmány után. Rendkívül kifinomult látása és hallása segíti vadászatában. Táplálékát főként madarak és kisebb emlősök alkotják, melyeket horgas csőrével könnyedén elejt.

Az Európában és Ázsiában őshonos uhu kerüli az emberlakta területeket, nehezen megközelíthető, fákkal borított vagy sziklás, szakadékokkal szabdalt területeket választja élőhelyéül - mondta az igazgató.

Alkonyhangok

Kerreg, kurrog, karicsol,

Ümmög, brekeg, kuruttyol.

 

Vijjog, huhog, kuvikol,

Csipog, pirreg, kakukkol.

 

Korrog, károg, kakatol,

Zümmög, dong, búg, zsinatol.

 

Sivít, sápog, kelepel,

Csörög, harsog, ciripel.

 

Pittypalattyol, csiripel,

Flótáz, kvákog, csivitel.

 

Rigófüttyös május táján,

Mindet hallod vizek partján!


Andrásfalvi-Faragó Zoltán, 2017. május 31.

Mi virít a bükkösben? - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Réti boglárka sárgállik az erdőszélen - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Ösztörűs veronika a bükkös alján - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Erdei gombernyő - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Indás ínfű - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Madárfészek, egy talajlakó, mérsékelt égövi orchideafaj. Nem termel klorofillt, korhadékokkal táplálkozik az árnyas, üde erdők alján - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A madárfészek néhol tömegesen fordul elő. Védett faj.  - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Május - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Mókus ellenfényben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Mimikri - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Énekes rigó - mi mást is tenne, mint ami a neve - egy erdei ösvényen. A pettyes begy, a barnás hát beleolvad az avar színébe. A lakott területeken élő, gyepen szaladgáló példányoknak nincs szükségük ilyen rejtőszínezetre, anélkül is vígan szaporodnak. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Hőlégballonnal a Medvesalján, szélcsendben

 Nemrég olvastam el a dobfeneki Farkas Ottó író, újságíró kitűnő könyvét, ami a "Vándorúton - Bagolyvártól a Baranta-völgyig" címet viseli és az épp' egy tucat medvesaljai falu történetét, legendáit, meséit, nevezetességeit, híres embereit mutatja be. (Szándékaim szerint írok még a kötetről bővebben is. A szezrő a losonci fotókiállításomon ajándékozott meg egy dedikált példánnyal.)

Különösen nagy örömmel készültem ezért a május végi hőlégballonozásra, amit - gyermeknapi meglepetésként kaptam a feleségemtől... Azt tartja, hogy kettőt szült, plusz ott vagyok én harmadiknak.

Két okból készültem izgalommal: egyrészt sosem próbáltam a hőlégballonozást, másrészt eddig még csak a Medves-fennsík délkeleti pereméről gyönyörködhettem felülről az alatta elterülő táj, Nógrád és Gömör határvidékének szépségében. Most végre volt remény arra, hogy a másik irányból is megláthatom e gyönyörű vidéket. Méghozzá a magasból!

A lényeg: fél négykor keltünk, induláskor madárdaltól zengett a ház környéke. Sajnos az autóban már nem hallottuk. Egyházasbástig út közben csak egy szarvastehenet láttunk. Legutóbbi, erre vezető utunkon egy hatalmas, barkás agancsú bika ugrott át előttünk az úton. A lényeg, hogy szokásunktól eltérően az ötre megbeszélt találkozó előtt tíz perccel már a helyszínen voltunk.

           Találkozási hely kora reggel, vagy inkább hajnalban, öt órakor az egyházasbásti Pogányvár panzió előtt. Innen indultak a hőlégballonosok, hogy felszálljanak utasaikkal. Egyházasbást egyébként egy (csak, hogy alliteráljon az a sok "egy") hosszabb tartózkodást is megérne, itt van például Ladóczki Vilmos tájmúzeuma is.  - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A szélirány ellenőrzése egy szélnek eresztett léggömbbel. Öt perc múlva is a fejünk felett volt, bár már alig lehetett látni. Ez azt jelezte, hogy teljes szélcsend van... - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Azért volt persze felszállás, az egyházasbásti focipályáról indultak a hőlégballonok. A képen az előkészületek. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        A légi jármű alkatrészeinek szétpakolása  - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Előbb levegővel fújják fel a ballont - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Működik a gázpalack is - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Kezd formája lenni a ballonnak - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Most már fújhatjuk! A gázláng felmelegíti a ballonban a levegőt, ami így kitágul és lényegesen könnyebb, mint a környezetében található. E törvényszerűség emeli a magasba a ballont. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Nemsokára be lehet szállni a kosárba - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Beszállás után, a ballon belülről - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Néhány fújásnyi forró levegő a ballon belsejébe a gázláng segítségével, aztán egyszer csak emelkedni kezdünk... Nem is lassan! Egyházasbást háztetőivel egy pillanat alatt szintbe kerültünk. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Azután nemsokára felülről láttuk már a templomtornyot is - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      A magasból a focipályán a felfújás váró ballonok - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Különböző készültségi fokozatok - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Ekkor már vagy háromszáz méter magasan voltunk - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A szomszéd ballon, a háttérben Medveshidegkút - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Egyházasbáston az útelágazásban álló kis kápolna a magasból. Egy pontról egészen jól ráláttunk. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Egyházasbást - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Kilátás - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Balra Tajti temploma - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Sorra szállnak fel a hőlégballonok Egyházasbástról - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Medvesaljai táj, ballonárnyékkal - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Együtt repültünk egy darabig; szél híján nem túl messzire - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Medveshidegkút odafentről - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     Tajti, a háttérben balra a Szilváskő, jobbra a Medves-fennsík délkeleti része, alatta a Vecseklői-oldal, jobbra Vecseklő település - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Tajti község egy része, a háttérben a Szilváskő - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Árnyak és minták a szántóföldön - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Tajti, víztározó a Gortva-patakon, a háttérben a Medves-fennsík - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Felszállás után - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     A szomszéd hőlégballon, a háttérben Tajti, jobbra a víztározó és Vecseklő néhány háza - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Medveshidegkút, a háttérben a párába vesző Cered - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Gabona-tengeri sziget - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A tajti víztározó, a kép bal sarkában a kilátótorony - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Tajti és a tó, jobbra Vecseklő néhány háza - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Szomszédok - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Vecseklő község - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Kanyarok, egyenesek, párhuzamosok, meg a smaragdszínű "Gabona-tenger" egyik szigete - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Vaddisznók a vetésben. Úgy élhetnek ott szó szerint, mint disznó a vetésben... A hőlégballon megriasztotta őket, elmenekültek a következő pillanatban - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Az őzbak is menekülőre fogta - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A leszállás céljára kinézett hely: a földút a gabonatábla szélén! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Tajti, a kilátó a dombtetőn. Repülés után felmentünk rá. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Tajti római katolikus temploma - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     A Szent Korona alakú ballon - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A Vecseklői-patak mellett meghagyták a növényzetet - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     A Szent Korona az égbolton, a kárpát-medencei magyarság összetartozásának gyönyörű jelképe - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Nem ijedtünk meg a saját árnyékunktól! - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Szigetek - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Vecseklő és a tajti víztározó - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Földetérés után. Szélcsend volt, nem jutottunk messzire. - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán