Nemti

Feltöltés alatt

Szuha

Feltöltés alatt

Mátramindszent

Feltöltés alatt

Jánosakna, Homokterenye és Nádújfalu

Feltöltés alatt

Mátraszele

Feltöltés alatt

Szőröspuszta és Székvölgy

Feltöltés alatt

Salgóbánya, Zagyvaróna és Vízválasztó

         Kilátás Salgó várából a Zagyva forrásvidékére, balra a Medves-fennsík, a háttérben a Szilváskő  – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        A Rétikereszt a Medves-fennsíkon, Rónafalu mellett. A közelében húzódó mély vízmosás a Zagyva forrásait táplálja – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Zagyvaróna a Boszorkánykőről. A párapárnák kirajzolják a Zagyva folyásirányát – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Fekete kökörcsin a Boszorkánykőn – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Leánykökörcsin a Boszorkánykőn. A bazaltszikla kora tavasszal könnyebben felmelegszik, mint környezete. Magasan van, közelebb a naphoz, merőlegesen érik a sugarak, a sötét színű kőzet pedig elnyeli a hőt, amit később kisugároz. Ennek köszönhetően itt virítanak ki elsőként a kora tavasz vadvirágai   – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

                  A korán virágzó kökörcsineket persze időnként betakarja a hó, ami azonban nem jelent gondot a vadvirágoknak – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

                Salgóbánya a Boszorkánylőről – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán


Zenthe Ferenc színművész szobra Salgóbányán – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Zenthe Ferenc szülőháza Salgóbányán. Sajnos már lebontották

              Balra az elapadt Lehel-forrás, jobbra Varga Ferenc Madarász forrása, amit a zagyvarónai kakukk-kutató ornitológusról neveztek el halála után, 2006 októberében – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Salgóbánya, a Zagyva egyik forrása egy volt bányavágatból fakad – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Ujjas keltike. Lombfakadás előtt virít az erdők alján – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Kilátás a Zagyva forrásvidékére a Boszorkánykőről májusban – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

   Kora tavasz Zagyvarónán. A római katolikus templom legrégebbi részletei XIII. századiak – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       A Zagyva Zagyvarónán – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Zagyvaróna, a római katolikus templom a Medves-fennsíkról – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Zagyvaróna Vízválasztó felől – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Hegyi len – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Lecsepült veronika április végén – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Hajnalpír lepke Vízválasztó és Zagyvaróna között – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Vízválasztó: balra a Tarján-pataké, jobbra a Zagyváé esik – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Vízválasztó, az erőmű tava – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Horgásztanyák télidőben Vízválasztón – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Napkelte Vízválasztón – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Vízválasztó a zsilipházzal – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

            Vízválasztó, a zsilipház Szánthó Zoltán 1959-es felvételén (forrás: Fortepan) és napjainkban

      Vízválasztó a nagy tó gátja alatt. Mivel mozog a víz, ez a rész télen sem fagy be – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Vízválasztó a Zagyva-völgy valószínűleg legjelentősebb barna varangy élőhelye. Vonulás idején ezrével kelnek át az erdő és a vizes élőhely között vezető úton – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Vízválasztói panoráma egy erdő kivágása után a dombtetőről – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Kora tavasszal – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Virágzik a madárcseresznye – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      Párzó barna varangyok – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Kétéltűmentés Vízválasztón 2018 áprilisában. A Bükki Nemzeti Park munkatársai időben kihelyezték a terelőhálót, ennek köszönhetően a korábbi években tapasztalt hatalmas pusztulás nem ismétlődött meg – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Mentett barna varangyok Vízválasztón – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Érkeznek a vándormadarak, repülnek a lepkék

Nehezen jött idén a tavasz, február végén kezdődött az igazi, hideg tél, ki is tartott úgy március közepéig, a hegyekben még tovább is. A Mátrában a mai napig lelni hófoltokat.

A vándormadarak persze folyamatosan érkeztek, értelemszerűen délről észak felé foglalva el az élőhelyeket. Az első fehér gólyát március 18-án láttam a szarvasgedei fészekben, ami szokatlanul késői időpont. Az sem volt mindennapi látvány, hogy szinte teljesen fehér volt a táj...

Ugyanezen a napon figyeltem meg a palotási bekötőút mellett hat-hét fenyőrigót, ami nekem még érdekesebb, ugyanis egész télen át nem mutatkozott a környékünkön. Ilyen évre nem is emlékszem, bár a 2016–17-es télen sem volt sok belőlük. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy nem sokszor sikerült kijutnom a szabadba.

Szintén a palotási bekötőút mellett, az útszéli bokrok között mozgott 10 – 12 vörösbegy. A szakirodalom szerint vonulhat laza kis csapatokban, valószínűleg ilyennek voltam a szemtanúja. Az ismerős parlagi sast csak messziről láttam a fészkénél és csak a hímet. A párja már alighanem kotlott.

       Idén március 31-én figyeltem meg az első füstifecskéket. Az első kis csapat molnárfecskét, hat példányt, április 7-én láttam – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Március 31-én sikerült tennem egy sétát a maconkai víztározó körül. Nagy örömömre már ekkor láttam az első füsti fecskéket, az egyik félsziget felett hat – hét példányt. Később a gát alatti kifolyónál is volt legalább egy, erről egy rossz minőségű bizonyító fotót sikerült is készíteni.

A vízen és a nádasok felett az ilyenkor szokásos fajokat láttam, a szürkegémeken, tőkés récéken, barázdabillegetőkön kívül volt egy csapat, 22 – 25 csörgő réce is, őket a fotón sikerült megszámolnom.

      Balra böjti réce gácsér, jobbra tojó, középen tőkés récék – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Egy pár böjti réce, két dankasirály, egy pár búbos vöcsök, két, az élőhelyért rivalizáló jégmadár volt a legérdekesebb.

A víztározó feletti domboldalban énekeltek a mezei pacsirták, az összes varjúféle nászidőszakra jellemző mozgását és hangkészletét mutatott be, miközben az északi Mátra-bérc úgy a derekától felfelé még fehér volt a hótól.

Ugyancsak március 31-én hallottam az első csicsörke énekét; ami szintén elég késői, akárhányszor már februárban is hallottam a csilingelő hangját; érdekes viszont, hogy az egyik szomszédunk madáretetőjén ezen a napon még négy csíz is volt.

Az első molnárfecskéket, hat példányt, április 7-én láttam Salgótarján felett, bár már napokkal korábban is voltak gyanús hangok itt és Pásztón is. Látni azonban nem láttam őket.

        Meglepetés volt az is, hogy láttam Maconkán itt két erdei fülesbaglyot, egy vörösfenyőn nappaloztak. (Köszönet a közelükben horgászó úrnak, aki felhívta rájuk a figyelmemet!) A környéken számtalan szarkafészek kínálkozik fiókanevelés céljára nekik is. A közelben költ vetési és dolmányos varjú, holló is. Ezek elhagyott fészkei szintén alkalmas költőhelyet jelentenek e bagolyfaj számára – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Azzal kezdtem, hogy nehezen jött idén a tavasz – így is van. Az első citromlepkét április 11-én figyeltem meg, az első nappali pávaszemet és boglárkafajt pedig 12-én. Gyerekkoromban volt egy kis füzetkém, amit a disznóólban – akkor már évtizedes időtávlatban sem hallott röfögést – tartottam egy ceruzacsonkkal együtt. Ebbe néha felírogattam, hogy mikor, mit láttam a hátsó udvarunkban. Az első nappali pávaszemek és nagy rókalepkék március 14 – 15-én mutatkoztak.

     Maconka, a madármegfigyelő torony – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Az első barát poszátát április 12-én hallottam énekelni. Egy kenderike hím is volt ezen a napon az egyik lucfenyőnkön, ami elég nagy meglepetés, mert éveken keresztül sem láttam itt.

Idén már 4200 gólyafészkes villanyoszlop biztonságos (MTI)

Idén már 4200 oszlopon fészkelhetnek biztonságosan az E.ON szolgáltatási területén élő gólyák - közölte a cég kedden az MTI-vel 2018. április 10-én.

Közlésük szerint az újonnan felszerelt vagy cserélt fészektartókat a nemzeti parkok, madárvédelmi szervezetek munkatársai fészekkezdeménnyel látják el - így téve vonzóvá azokat leendő lakóik számára.

Az E.ON a Design Terminállal közösen egy innovációs versenyt hirdetett Vigyázz a madárra! címmel, amelyre április 12-ig várják a jelentkezéseket. Az április 20. és 21. között zajló hackathonon mérnöki, környezetvédelmi vagy természettudományos háttérrel rendelkező, 2-4 fős csapatok mérhetik össze a tudásukat. A cél, hogy a résztvevők hatékony és új megoldást találjanak a villamos hálózatokhoz kapcsolódó madárvédelmi problémákra.

Mint írják, a tavasz közeledtével az egyik kiemelt prioritás a gólyák fészkelőhelyeinek biztonságos kialakítása volt. Az E.ON szolgáltatási területein jelenleg 4200 gólyafészektartó található, amelyeket a vállalat munkatársai folyamatosan javítanak és karbantartanak, illetve bővítik a számukat - azokon a helyeken, ahol madárvédelmi szakemberek ezt javasolják.

A beavatkozások során a régi gólyafészektartók egy részének helyébe újakat telepítettek. Ahol az akár évtizedes fészek több mázsásra hízott és veszélyessé vált, ott a régi nehéz fészek helyére új, fonott fészekalap került. A születendő fiókák védelme érdekében a gólyák repülési irányába eső hálózati elemek madárbarát átalakítása folyamatos - hangsúlyozzák a közleményben.

Erdei fülesbaglyok állományfelmérése, lakossági segítséggel

A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.

Az MME közleménye szerint a szervezet országos adatgyűjtésbe kezd, amelynek első szakaszában a lakott területeken is gyakran előforduló erdei fülesbaglyok fészkelő állományának felmérését végzik, amelybe a lakosságot is szeretnék bevonni.

           Erdei fülesbaglyok

Az akció májusban a füleskuvikok megfigyelésével folytatódik.

A közlemény szerint az éjszakai életmódot folytató, az emberek számára láthatatlanul mozgó madarak rejtett költőhelyének megkereséséhez elég csak a hangjukat meghallani.

Az esti szürkülettől hallható a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangja, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolása, májusban és júniusban pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangja is.

A közlemény szerint a madarak hangjának megfigyelését hetente egy-két alkalommal érdemes megismételni áprilistól júniusig. A természetbarátok a madarak jellegzetes hangját meghallgathatják a https://www.xeno-canto.org/ madárhangokat rögzítő oldalon. Aki észlelte e hangok valamelyikét, egy elektronikus űrlap (https://goo.gl/forms/bxSOdOqEPMkmRdnR2) kitöltésével tud hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához.

Az akció részleteiről további információ található a http://www.mme.hu/a-lakossaggal-a-feszkelo-baglyok-nyomaban-1-erdei-fule... oldalon.

A közlemény szerint a lakosság segítségével gyűjtött adatok a későbbiekben részét képezik majd az MME által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak. A jelentések azért fontosak, mert a civilizációs hatások, az élőhelyátalakítások és a klímaváltozás mind több faj fennmaradását érintik, veszélyeztetik. Ezért nélkülözhetetlenek azok az országos, kontinentális és akár globális szinten összehangolt állomány-monitorozó tevékenységek, melyek alapját képezik az érintet fajok természetvédelmi állapotfelmérésének, az állományok megmaradását szavatoló fajvédelmi tervek kidolgozásának és az intézkedések végrehajtásának.

Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz is - olvasható a közleményben.