Ragadozó madár az etetőn (MTI)

Karvaly (Accipiter nisus) vadászik a hóesésben Pomáz környékén 2018. február 27-én. A zsákmánya egy széncinege – MTI Fotó: Kovács Attila

Kitekintő – Százezernyi orangutánt öltek meg Borneón (MTI)

Több mint 100 ezer, súlyosan veszélyeztetett orangutánt öltek meg 16 év alatt Borneón - számolt be a BBC egy új kutatás eredményeiről – írja az MTI 2018. február 16-án. A Current Biology című szaklap friss számában publikált, 16 évet felölelő tanulmány készítői szerint a szám "elképesztő".

A főemlősök pusztulásának fő oka továbbra is az őserdők irtása, a fakitermelés, az olajpálma-ültetvények és a bányászat miatt, ám a kutatók rávilágítottak arra, hogy az erdős területekről is "eltűnnek" az orangutánok. Sokukat egyszerűen legyilkolják - közölte a BBC-vel Maria Voigt, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa, a kutatás vezetője.

            Orangután

Voigt és kollégái elmondták, hogy korábban alábecsülték, mennyi emberszabású esik vadászok áldozatául, akik bosszúból ölik az emberszabásúakat, amiért azok behatolnak az ültetvényekre és kárt okoznak. "Nem számítottunk arra, hogy a még meglévő őserdőben is ilyen sok orangután veszett oda, a kutatás azonban megerősítette, hogy a vadászat valóban aggasztó méreteket öltött" - hangsúlyozta Serge Wich, a liverpooli John Moores Egyetem tudósa, a vizsgálat résztvevője.

"Amikor az állatok az őserdővel határos ültetvényeken élő emberekkel konfliktusba kerülnek, akkor ők állnak vesztésre, megölik őket. Múlt héten találtak egy orangutánt, melyet 130 golyóval gyilkoltak meg. Döbbenetes és szükségtelen. Lehet, hogy esznek a gazdák gyümölcseiből, de veszélytelen állatok" - tette hozzá Wich. A kutatók arra is rámutattak, hogy a szigeten "fenntarthatatlan méreteket öltött" a természeti erőforrások felhasználása.

A következő 35 évben az erdőirtás további 45 ezer orangután pusztulását okozhatja a tudósok jóslata szerint. Az állatok élőhelyveszteségének egyik jól ismert oka az élelmiszeripari termékek sokaságában előforduló pálmaolaj. A Természetvédelmi Világalap (WWF) munkatársa, Emma Keller szerint a fogyasztóknak kellene "nyomást gyakorolni" a gyártókra, hogy "fenntartható" módon használjanak pálmaolajat.

Ennek alapelveit folyamatosan frissítik az RSPO (Round Table on Sustainable Palm Oil) elnevezésű dokumentumban. A WWF az erdőirtás teljes tilalmáért küzd. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a súlyosan veszélyeztetett fajok között szerepel a borneói orangután.

A szervezet becslései szerint Szumátrán kevesebb mint 15 ezer, Borneó szigetén nagyjából 54 ezer orangután él vadon.

Március – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Március: iyenkor virágzik a fekete kökörcsin – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Új hűtőcsarnokkal bővült az öreglaki vadfeldolgozó (MTI)

Új hűtőcsarnokot adtak át szerdán a hat állami erdőgazdaság tulajdonában lévő, tavaly 1,76 milliárd forintos árbevételt elérő Somogy megyei Öreglaki Vadfeldolgozó Kft.-ben – írja az MTI.

Buzánszkyné Láng Mónika ügyvezető elmondta, az új, 125 millió forintos hitelből megvalósult 415 négyzetméteres hűtőcsarnokra nagy szükség volt, hiszen régóta bértárolásra kényszerültek, ami megnövelte a költségeket. Hosszú évek óta ez az első igazi fejlesztés az üzemben, és továbbiakra is nagy szükség lenne, de állami cégként nem pályázhatnak uniós támogatásra - tette hozzá.

          Termékek nemzetiszín szalaggal –  MTI Fotó: Varga György

Elmondta, az ország egyik legnagyobb vadfeldolgozójaként tavaly 1850 tonna vadhúst vásároltak fel a dunántúli erdőgazdaságoktól és vadásztársaságoktól. A szarvas, őz, és vaddisznó húsból feldolgozott, főként gasztronómiai kiszerelésű termékek 85 százalékát külpiacokon, elsősorban Németországban, Ausztriában és Olaszországban értékesítik.

A 35 éve stabilan gazdálkodó üzem éves átlagban 64 embert foglalkoztat. A tavalyi évet a korábbiaknál szerényebb, 26 millió forintos adózás előtti eredménnyel zárta, aminek oka a jelenleg is érzékelhető európai vaddisznóhús-túlkínálat. Az ügyvezető elmondása szerint ez a probléma pár évente, szinte ciklikusan jelentkezik. Hozzátette, nagy előrelépés lenne az értékesítésben, ha a vadhúsnak is csökkenne az áfája.

        Szállítás a vadhúsfeldolgozóban –  MTI Fotó: Varga György

A nyilvános adatok szerint 2016-ban a cég adózás előtti eredménye 88,3 millió forint volt, nettó árbevétele pedig elérte az 1,62 milliárd forintot. Buzánszkyné Láng Mónika arról is beszámolt, hogy évek óta éles a harc a felvásárlói piacon a vadhúsért, mert több kis magánvállalkozás is arra specializálódott, hogy külföldi feldolgozók számára vásárolja fel a magyar árualapot, ráígérve a hazai feldolgozók áraira.

A Sefag Zrt., a Zalaerdő Zrt., a Bakonyerdő Zrt., a Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt., Gyulaj Erdészeti Zrt. és a Szombathelyi Erdészeti Zrt. tulajdonában lévő Öreglaki Vadfeldolgozó Kft. a hazai alapanyagpiac mintegy ötödét uralja - tette hozzá.

Biztosított a magyar vadgazdálkodás jövője (MTI)

Az elmúlt évek intézkedései megteremtették a vadgazdálkodás jövőjének szakmai és pénzügyi alapjait, a szükséges jogszabályi keretet, de fel kell lépni a vadászati fegyvertartást értelmetlenül szigorító uniós kezdeményezés ellen - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke csütörtökön Budapesten, a 25. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás (FeHoVa) megnyitóján.

      Fegyvert próbál egy érdeklődő a 25. Fegyver, Horgászat, Vadászat (FeHoVa) kiállítás megnyitóján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 2018. február 15-én – MTI Fotó: Balogh Zoltán

           Divatbemutató a kiállításon – MTI Fotó: Balogh Zoltán

Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen lép fel az ellen, hogy az EU a terrorizmus elleni védelemre hivatkozva korlátozni akarja a vadászok fegyvertartását. A bevált, jól működő szabályozás megváltoztatása helyett inkább az illegális határátlépést kellene megakadályozni - tette hozzá.

Az elmúlt évek eredményeiről szólva kiemelte, hogy Magyarországon a fölösleges bürokratikus eljárások megszűnésével egyszerűsödött a fegyvertörvény, a szakmai szervezetek hozzájárulása nélkül nem kerülhet az Országgyűlés elé vadászatot érintő törvényjavaslat, jogszabály- vagy határozattervezet, valamint fontos megállapodások jöttek létre a szakmai képviseletek és a minisztériumok, a természetvédők, illetve a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier, CIC) között.

Hozzátette, hogy az új vadászati törvény értelmében országszerte államilag fizetett tájegységi fővadászok biztosítják a megfelelő minőségű vadgazdálkodást, a kamarai törvény alapján a vadászjegyekből származó bevétel az Országos Magyar Vadászkamaránál marad, az élőhelyfejlesztést a vadgazdálkodási alap kerete biztosítja, a természetes élővizeken pedig megszűnt az ipari halászat. Ismertette, hogy a kormány 4,5 milliárd forintot biztosított a Hungexpo átalakításának tervezési munkáira és megközelíthetőségének javítására, hogy 2021-ben, az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 50. évfordulóján újra nagyszabású szakmai rendezvény házigazdája lehessen a főváros.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a vadászat és a természetvédelem nem szembenálló, hanem egymást erősítő tevékenységek.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a rendezvényen kijelentette: a magyarországi faállomány jó állapotban van, az erdők területe 7 ezer hektárral gyarapodott az állami erdőgazdaságokban. Az elmúlt 8 évben 160 erdei szálláshely - turista- és vadászház - újult meg, ezzel javítva az erdők megközelíthetőségét, 16 milliárd forint értékben kilátók, látogatóközpontok, lombkoronaösvények épültek, évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozáson 80 ezer gyerek részesülhet erdei élményekben - emelte ki.

Az állami halőri szolgálat mellett élőhelyfejlesztések, horgászturisztikai beruházások, haltelepítések és ökológiai célú szelektív halászat biztosítja a vizes élőhelyek védelmét - tette hozzá.

Istrate Stetco, Románia Vízügyi és Erdőgazdálkodási Minisztériumának erdészeti államtitkára hangsúlyozta, hogy az erdő- és vízgazdálkodás fejlesztése nem csak a vadászok és a horgászok, hanem a fenntartható természetvédelem érdeke is.

A fenntartható fejlődés szempontjából különösen fontosnak nevezte a határokon átnyúló együttműködéseket, az állami és a magánszektor közös fellépését. George Aman, a CIC elnöke a vadászati hagyományok fenntartását szorgalmazta és üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy a vadászok az élőhelyek fenntartására hozzájárulást fizessenek.

Február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Ez az őz – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Több mint 750 rétisast és 350 parlagi sast figyeltek meg (MTI)

Több mint 750 rétisast és mintegy 350 parlagi sast figyeltek meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és partnerei által szervezett januári, XV. Országos Sasszinkron résztvevői - írja az MTI.

Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve szervezte meg idén is az országos sasszinkron felmérést, amelyhez az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében idén először a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, hogy a Kárpát-medence első téli "sastérképe" is elkészülhessen - közölte az egyesület az MTI-vel.

Az idei sasszinkron enyhe időjárása, a fagymentes, felázott, mély talaj megnehezítette jó néhány terület megközelítését, de így is rendkívül nagy lefedettséget ért el a felmérés. A madárszámláláson, amelyet az egy időben történő megfigyelések miatt neveznek sasszinkronnak, idén 347 magyarországi felmérő és 80 szlovák, cseh, osztrák, szerb és román szakember vett részt, akik a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérték, így a lehető legpontosabb kép alakulhatott ki az itt tartózkodó sasfajokról és ezek egyedszámáról.

A magyarországi felmérők összesen mintegy 16 ezer 500 négyzetkilométert, az ország területének mintegy 18 százalékát fedték le. Magyarországon 750-nél is több rétisast és csaknem 350 parlagi sast számoltak, a hat résztvevő közép-európai országban pedig összesen több mint 1000 rétisast és mintegy 450 parlagi sast figyeltek meg.

A fokozottan védett státuszukhoz viszonyítva nagynak tűnő számok ellenére a sasok természetesen még ma is nagyon ritkák. Az adatok alapján a felmérés során bejárt legsűrűbb sastelelőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 3 rétisas és 2 parlagi sas került lencsevégre.

A két sasfajra elkészült régiós összesítés mellett a magyarországi felmérés a korábbi évekhez hasonlóan az összes ragadozómadár-fajra kiterjedt. A réti- és a parlagi sasok mellett 2 szirti sast és 4 fekete sast, valamint további 13 ragadozómadár-faj mintegy 9378 példányát is megfigyelték a szakemberek, akik láttak vörös kányát, kékes rétihéját, barna rétihéját, karvalyt, héját, egerészölyvet, gatyás ölyvet, pusztai ölyvet, vörös vércsét, kerecsensólymot, vándorsólymot és kis sólymot is.

A nappali ragadozómadarak mellett baglyokat, és ragadozó életmódú énekesmadarakat is számoltak a felmérők, sőt néhány régióban a túzokokat is számba vették.

Február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Mogyoróbarka naplementekor a kertünkben. Már virágzik – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Fenyőrigók – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Várbereki február – Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Halálos vadászbaleset Hajóson

Hajós térségében társas vadászatot tartottak 2018. február 11-én – írja a police.hu. A vadászaton résztvevő 50 éves szegedi férfi 9 óra 10 perc körül a fegyveréből leadott lövéssel eltalálta az egyik hajtót, aki a helyszínen életét vesztette.

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást T. Zsolt ellen. A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki a férfit, aki az eljárás további szakaszában szabadlábon védekezik.

A vadászat körülményeiről a honlap nem közöl többet, a rendőrség csatolt fotóján golyós lőszerek láthatók.

Február: búcsú a télről - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Szeles időben karácsonyfadísszé váltak a csipkebogyók - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

         Behavazott fenyők - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        Nyírfák - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       Nyírfás zúzmarával - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          Medvesalja télen - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán