Vadásztárs halálát okozta a lövés

Vadászatot tartottak Bokod (Komárom-Esztergom megye) külterületén 2018. május 24-én – írja a police.hu. –  A vadászaton résztvevő 44 éves férfi 21 óra 30 perc körül a fegyveréből leadott lövéssel eltalálta egyik társát, aki a helyszínen életét vesztette.

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást a 44 éves bokodi lakos ellen. A nyomozók a férfit az Oroszlányi Rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként hallgatták ki.

Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllőn (MTI)

Többek között a brit David Attenborough is nevezte három alkotását a IV. Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra, amelyet számos kísérőprogrammal együtt május 25. és 27. között tartanak meg Gödöllőn – írja az MTI 2018. május 11-én.

A fesztivál három napja alatt a fő vetítési helyszíneken: a gödöllői királyi kastély lovardájában és az Alsóparkban ingyenesen látogatható valamennyi program. Öt helyszínen várják a nézőket párhuzamos vetítésekkel, lesznek angol nyelvű vetítések és kifejezetten a diákoknak összeállított tematikus filmcsomagok is - tájékoztatták az MTI-t pénteken a szervezők.

Egyértelmű elismerés, hogy Magyarország legnagyobb természet- és környezetvédelmi rendezvényére immár a legnagyobb nemzetközi filmstúdiók is nevezik filmjeiket, de természetesen számos alkotás látható Kárpát-medencei filmesektől is - idézi a közlemény Székelyhidi Tamást, a fesztivál főszervezőjét.

A Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV), valamint a Heineken Hungária támogatásával létrejövő Trash Art Magyarország kültéri szoborpályázat és -kiállítás keretén belül idén már középiskolások, amatőrök és művészek is megmutathatják gondolataikat az aktuális Biodiverzitás témakörben.

A szobrok először a gödöllői fesztiválon, majd május 28. és június 30. között a királyi kastély parkjában tekinthetők meg, ezt követően pedig megjelennek többek között a Művészetek Völgyében és a Sziget Fesztiválon is.

Ismét megrendezik a Varázslatos Magyarország szabadtéri fotókiállítást, amely idén többek között a nemzeti parkok mellett az erdészetek természetmegőrző szerepének bemutatását tűzte ki célul. A fesztivál zenei programokban is bővelkedni fog: a Jam for Nature zenei tehetségkutató verseny fiatal együtteseknek nyújt bemutatkozási lehetőséget az első két estén a nagyszínpadon, a zárónap délelőttjén pedig Gödöllő kórusai ismert zenészek részvételével adnak elő két dalt a Természet- és Környezetvédelem Gálájának megnyitójaként.

A vasárnapi gálát az M5 csatorna nézői is élőben követhetik, így több százezer ember számára válik lehetővé, hogy találkozzon a természet- és környezetvédelem üzeneteivel, az alkotókkal és mindazon elhivatott szakemberrel, akik nap mint nap erőfeszítéseket tesznek világunk élhetőbbé tételére - idézi a közlemény az M5 csatorna igazgatóját.

Dér Ágnes hangsúlyozta: az M5 elkötelezett a magyar természetfilmek támogatása mellett, ezért folyamatos lehetőséget és teret ad a magyar alkotóknak filmjeik bemutatására. Idén is átadják továbbá az M5 különdíjat, melyet minden évben egy kivételes magyar alkotónak ítél oda a csatorna. Az elismerést 2017-ben Olma Frigyes Gemenc, árterek világa című filmje kapja.

A napközbeni filmvetítések mellett előadások és fotókiállítások, szabadtéri filmvetítések is várják az érdeklődőket. A természet- és környezetvédelem jegyében az alsóparkban a fesztivál szakmai partnerei, kiállítói szórakoztató és ismeretterjesztő programokon keresztül adnak betekintést tevékenységükbe. Bemutatkoznak a nemzeti parkok, az erdészetek, kiállítanak egy 23 ezer literes óriás akváriumot, melyben Magyarország vízi élővilágát ismerhetik meg a látogatók, lesz Állati jó bemutató a Budakeszi Vadaspark jóvoltából, valamint erdészeti játszótér is.

Akik nem tudnak Gödöllőre ellátogatni, azoknak a szervezők figyelmükbe ajánlják az Országos Természet- és Környezetvédelmi Filmnapokat, amely csaknem harminc helyszínen, vidéki mozikban és a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban ingyenes filmvetítésekkel, kiállításokkal és szemléletformáló programokkal várja az érdeklődőket ugyancsak május 25. és 27. között.

Fülemülék éjszakája: május végéig, országszerte (MTI)

A fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva idén is meghirdeti a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Fülemülék éjszakája programsorozatot, amelynek keretében esti madárlesre várják az érdeklődőket országszerte.

Az április végén kezdett sorozat május végéig tart, országszerte több mint ötven helyszínen, többnyire lakott területeken vagy ezek határában várják a szakemberek a madarak iránt érdeklődőket, hogy késő délutáni, kora esti séta keretében hallgassák a fülemülék koncertjét.

A rendezvényhelyszíneken nem csak hallani, de gyakran kézben is látni lehet majd a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés is zajlik - áll az egyesület szerdai közleményében. Magyarországon a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara a fülemüle.

Ez a verébméretű, egyszínű, barnás felsőtestű és vöröses farkú madár nem csak kilométernyi távolságra is elhallatszó hangereje és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek. A faj hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Az első madarak már április első felében, a többség azonban április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni kezdenek.

A fülemüle hangja évezredek óta megigézi az embereket és megihleti a művészeket: Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak, de szerepelt a madár Oscar Wilde, Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats műveiben is.

Érdekesség továbbá, hogy 1924 májusában, Angliában, a BBC közvetítette Beatrice Harrison csellóművész szabadtéri koncertjét, amely során a művész duettet játszott a kertjében éneklő fülemülékkel. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.

Kísérleti erdőkezelés a tölgyesek állapotának javítására (MTI)

Magyarországon ma már nincs természetes állapotban lévő tölgyerdő, ezért a Természetvédelmi Világalap (WWF) és partnerei kísérletbe kezdtek a tölgyesek eredeti állapotainak visszaállítására. A Life4Oak Forests program Magyarországon 1500 hektárt érint - közölte a WWF a madarak és fák napja alkalmából az MTI-vel 2018. május 10-én.


     Bódis Pál előadása a helyszínen. A háttérben láthatók a természetvédelmi okokból a kitermelés helyszínén hagyott fa- és gallyrakások. Utóbbiak hosszú távon hangyabollyá alakulhatnak: ezeknek a rovaroknak szintén fontos szerepük van az erdő életében – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A sík- és dombvidéki tölgyerdők könnyen elérhető, nagy értékű faanyagot biztosítottak, amelyet az emberiség úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel - írja a közlemény. A tölgyesek az erdőgazdálkodás következtében ma egykorúak, ezért állatviláguk is elszegényedett.


     Terepbejárás a sajtó munkatársainak a Garáb határában fekvő Varjú-bérc 25 hektáros mintaterületén, 2018. május 9-én – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Bár ezek az erdők a kívülálló szemében rendezettnek tűnnek, a természetes, egészséges erdő nem ilyen. A biológiai sokszínűséghez szükség van a fiatal, az öreg és a holt fára, a megfelelő cserjeszintre, a gyökértányérokra, az odúkra, az erdei tócsákra. Ezek együtt értékes állat- és növényfajoknak nyújtanak menedéket.

A WWF Magyarország most ezen állapotok visszaállítására tesz kísérletet a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken, összesen 1500 hektáron. A húsz mintaterület a Bükki, a Balaton-felvidéki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park működési területén található.


      Ősz Gábor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa egy kikorható ágcsonkot mutat. A harkályok ennek helyén sokkal könnyebben ácsolnak odút – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A kezelés során az erdőkben fák kivágásával vagy kiszárításával "lékeket" alakítanak ki, hogy a fény érje a talajszintet, így felnőhetnek a csemeték és kialakulhat a cserjeszint.

A holt fára is nagy szükség van: az erdei madárfajok kétharmada odúhoz kötött, ezeket a harkályfajok többnyire letört ágak helyén ácsolják. Az ugyancsak a holt fában fejlődő ragadozó rovarfajok képesek az erdészeti kártevők túlszaporodásának megállítására is.

Egyes fajok a levált kéreg mögött költenek, ugyanott élőhelyet találnak denevérfajok is.


       Fidlóczky József, a program vezetője a garábi helyszíni bejáráson 2018. május 9-én – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője elmondta, hogy a Life4Oak Forests programban a mintaterületeken olyan erdőművelési és élőhelykezelési eljárásokat alkalmaznak, amelyek elősegítik az erdők szerkezetének összetettebbé válását és a fajgazdagság gyarapodását.


     Dr. Koncz Péter a Duna-Ipoly Nemzeti Park képviseletében tartott helyszíni előadást. Utóbbi nemzeti park 600 hektárnyi területtel vesz részt a programban – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Hozzátette: egyes területeken az idegenhonos, intenzíven terjedő növényfajokat, az akácot, a bálvány- és az ostorfát is visszaszorítják. Bódis Pál kifejtette: a cél a tapasztalatok alapján kiindulási alap teremtése ahhoz, hogy tölgyerdeink természetesebbé váljanak.

A Life4Oak Forests című projekt tíz évig tart, a LIFE Nature programban, az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg.

Kilencéves kisfiúra támadt egy medve Székelyföldön

Kilencéves kisfiúra támadt vasárnap este egy medve a székelyföldi Homoródremetén - közölte a Hargita megyei önkormányzat sajtószolgálata az MTI 2018. május 6-i híre szerint.

A gyermek édesapjával együtt hajtotta be a legelőről a tehéncsordát, amikor a falu közelében egy medve támadt a gyermekre, akit a karján és a lábán is megsebesített. A kisfiút az édesapja és a medvére támadó kutyák mentették ki a vadállat karmai közül.

A gyermeket a község polgármestere szállította be a székelyudvarhelyi kórházba, ahol az egyik karján és az egyik lábán elszenvedett sérülések miatt benntartották.

A Hargita megyei önkormányzat korábban azt közölte, hogy szombaton Csíkkarcfalván egy borjút pusztított el egy gazdaságba betörő medve.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke az esetek kapcsán reményét fejezte ki, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium mielőbb elfogadja a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott cselekvési tervet, melynek minisztériumi vitáját május 9-én tartják. "Az elmúlt két napban két támadás történt Hargita megyében, és az előrejelzés szerint a túlszaporulat miatt komoly gondok várhatók az elkövetkező hetekben, a tavaszi hónapokban.

Szükség van a megelőzésre, hisz az utólagos közbelépések mindig a sérülések és a károk után történnek" - idézte a közlemény Borboly Csabát. A homoródremetei volt az idei második eset, amikor emberre támadt medve a székelyföldi Hargita megyében.

Tavaly 18 személy sérült meg medvetámadás következtében a megyében. Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta.

Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak. Ezek azonban elsősorban a trófeaként értékesíthető domináns hímekre vadásztak.

A szaktárca áprilisban közvitára bocsátotta a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott cselekvési tervet. A dokumentumtervezet megállapítja, hogy túlszaporodott a romániai medvepopuláció, és a populációszabályozás érdekében történő vadászatot is lehetővé teszi.

Állatvédők a sündisznók védelmét kérik az autósoktól (MTI)

Az Orpheus Állatvédő Egyesület arra kéri az autósokat, hogy az útra tévedő sündisznókra fokozottabban ügyeljenek a kora nyári időszakban – írja 2018. május 5-én az MTI.

           Illusztráció: egy mentett sündisznó a Föld Fesztiválon, az állatmentő program bemutatásán, a Fővárosi Állat- és Növénykert Föld napi rendezvényén 2018. április 19-én – MTI Fotó: Kovács Attila

Közleményük szerint ebben az időszakban a legtöbb úton elgázolt állat sündisznó. A sündisznó éjszaka vadászik, legtöbbször a sötétben útra tévedő egyedeket a gépjárművek vezetői már későn észlelik.

A sündisznó mentéséhez azt javasolták, ha vezetés közben az úttesten feltűnik egy ilyen állat, a forgalom által használt területről az út szélére kell vinni. A legtöbb természetben élő sün erősen bolhás, tüskéi szúrnak, gépjárműbe tenni, hazavinni ezért sem javasolt az egyébként védett állatot - tették hozzá.

Megújult a lombkorona-tanösvény Ipolytarnócon (MTI)

Újításokkal, egyedi élményelemekkel bővítette az Ipolytarnóci Ősmaradványok turisztikai kínálatát a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a 2018-as szezonra: megújult a lombkorona-tanösvény és hologramos vetítésen elevenednek meg az ősállatok az ősi lábnyomoknál - tájékoztatta az MTI-t a Bükki Nemzeti Park kommunikációs és ökoturisztikai osztályának vezetője 2018. április 17-én.

Nagy Júlia közölte: április végén új nyomvonalon, új élményelemekkel nyílik meg újra a lombkorona-tanösvény.

A fák lombjai között végigfutó sétány az elmúlt hetekben új tartószerkezetet kapott, ennek megfelelően a nyomvonala is módosult, így nagyobb lehetőségeket kínál a terület természeti értékeinek felfedezésére - tette hozzá.

Fejlesztették az őslények bemutatását szolgáló technológiát is. Mint Nagy Júlia elmondta, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen az egyik leglátványosabb program mindig is a geológiai tanösvénylátogatás végén várta a vendégeket, de míg eddig a programot egy 3D-s vetítés zárta, ahol egyenként bemutatták azokat az állatokat, amelyek lábnyomai láthatóak, a 2018-as év újdonsága a lábnyomos részen lévő bemutató megújítása.

Az új hologramos animáció segítségével az állatokat életnagyságban mutatják be ott, ahol a vulkáni katasztrófa idején éltek; az új technológia lehetőséget biztosít arra, hogy a sok száz lábnyom "gazdái" jobban beazonosíthatóak legyenek, az életnagyságú animáció pedig segít, hogy jobban el tudjuk képzelni a mozgásukat, viselkedésüket - ismertette.

Az osztályvezető kitért rá, hogy egy korábbi fejlesztésnek köszönhetően mobil applikáción is elérhető tanösvényhálózat: 2017 őszén jelent meg az Android és IOS app store-ok kínálatában a GUIDE@HAND Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alkalmazás, melynek segítségével okostelefonos tájékoztatórendszert alakítottak ki a területen úgy, hogy az applikáció offline is használható legyen, mivel a közvetlenül a magyar-szlovák határon lévő ipolytarnóci őslényparkban sem a magyarországi, sem a szlovák hálózatok nem elérhetőek.

Az alkalmazás telefonokra, tabletekre letölthető térképszelvényeket, és egyenként letölthető túraútvonalakat kínál. A keretprogram lehetőséget biztosít arra is, hogy a vendégek a túra közben fotókat, feljegyzéseket, vagy akár videókat készítsenek anélkül, hogy kilépnének az alkalmazásból, ezeket aztán a saját élménytárban tárolhatják, vagy akár az útvonalat is bemutató élménytúraként megoszthatnak a közösségi csatornákon is.

Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy ez a technika nem csak az Ipolytarnóci Ősmaradványok felfedezéséhez nyújt hasznos segítséget, több nógrádi tanösvény túravezetője is elérhető már az alkalmazásban.

A cél az, hogy a Novohrad-Nógrád Geopark egyik legfontosabb bemutatóhelyeként a határon átnyúló geopark teljes turisztikai kínálatát bemutassák Ipolytarnócon, több napos geoturisztikai élménycsomagot kínálva a Nógrád megyébe látogató vendégeknek - tette hozzá. Ipolytarnóc élővilágát a miocén idején vulkánkitörés pusztította el, egyben ez tette lehetővé, hogy az ősi maradványok évmilliókat vészelhessenek át.

Itt találták meg a világ egyik legnagyobb megkövesedett fenyőféléjét, a gerincesek között orrszarvúak, medvekutya, őz- és szarvasfélék, illetve madarak iszapba kövült nyomait. Négy éve újabb leletek kerültek elő, amelyek azt tanúsítják, hogy a mai hüllőkre és kétéltűekre emlékeztető lények is éltek 17-18 millió évvel ezelőtt az Ősvilági Pompejinek is nevezett területen.

Megalakult a Szigetköz Natúrpark (MTI)

Felavatták a Szigetköz Natúrparkot szerdán a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton - közölte a Földművelésügyi Minisztérium az MTI-vel 2018. március 28-án. A közlemény szerint a natúrpark névhasználati címet jelképező oklevelet Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője adta át Pető Péternek, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnökének.

A Szigetköz Natúrpark legfontosabb feladata, hogy benne megvalósuljon a természet, a táj és az abban élő és alkotó ember harmóniája - mondta az ország tizedik natúrparkjának avatóján Nagy István, kiemelve, hogy megvalósításában együttműködött Szlovákia és Magyarország.

Az államtitkár elmondta, hogy a Szigetköz közel 300 négyzetkilométer területű, 26 önálló településből álló térség, amelynek egységes arculatot kell kialakítania.

A Szigetköz Natúrpark feladataként egy ernyőszervezet kialakítását jelölte meg, amely a szigetközi szervezeteket és munkálatokat fogja össze. Kiemelte, hogy elengedhetetlenül szükséges az egyeztetés a Csallóköz természeti értékeiért felelős munkatársakkal.

A Szigetköz Natúrpark alkalmas lehet az érdekképviseleti és lobbi-tevékenységre is a térség specifikus problémáival kapcsolatban, mint a csípő szúnyog kérdése, a hód kártételek megelőzése, valamint az elárasztásos vízpótlás.

Mint mondta, reméli, hogy ezzel erősödik a Szigetköz-Csallóközért tevékenykedő állami és civil természetvédelmi, környezetvédelmi és turisztikai szervezetek együttműködése is. A szigetközivel együtt Magyarország területének 7, a településeknek pedig 7,5 százalékát fedik le a natúrparkok - idézte a közlemény Rácz Andrást.

A környezetügyért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a natúrpark-hálózat az állami természetvédelem legfontosabb szövetségese, tevékenysége 4 alappilléren: a természetvédelmen, a környezeti nevelésen, az ökoturizmuson, valamint a vidékfejlesztésen nyugszik.

Rácz András felidézte, hogy 2014-ben készítették el a natúrpark cím fogalmát és elnyerésének feltételeit definiáló szakmai koncepciót, 2016-ban a fejlesztési tervet, amely a natúrparkok szereplőinek juttatható pályázatokat, uniós forrásokat foglalja magába. Készül a natúrparkokra vonatkozó első, önálló jogszabály is - tette hozzá.

A natúrpark címet az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területek kaphatnak.

Eddig kilenc natúrpark működött, a Vértesi, az Írottkő, a Sokoró-Pannontáj, a Cserhát, a Szatmár-Beregi, a Hét Patak Gyöngye, a Gerecse, a Koppányvölgy és a Körösök Völgye.

Csillagséták a nemzeti parkokban a sötét égbolt hetén (MTI)

Csillagsétákat rendeznek a magyarországi nemzeti parkok a Nemzetközi Sötét Égbolt Hete kezdeményezéshez csatlakozva: április 13. és 15. között az érdeklődőket távoli galaxisok, bolygók és csillagok világába kalauzolják szakképzett túravezetők segítségével, az éjszakai égbolt tanulmányozásával - írja 2018. április 6-án az MTI.

A természetes fény kiemelt jelentőségére rámutatva hívták életre az egyre népszerűbb nemzetközi sötét égbolt hét kezdeményezést, melyhez kapcsolódva a magyarországi nemzeti parkok is különleges túrákat szerveznek - tájékoztatta a Földművelésügyi Minisztérium az MTI-t.

A csillagséták programsorozat a szakképzett túravezetők irányításával zajló túrákon és az előadás jellegű programokon keresztül bepillantást enged a nemzeti parkok éjszakai világába.

Egy éjszakai túra alkalmával az emberi érzékelés is más, a látás és a hallás kiélesedik, egészen más arcát mutatja a természet. Az állatvilág egy része is ilyenkor éled, így amellett, hogy a csillagos égboltban gyönyörködhetnek, több éjszakai állatfaj rejtett életét is megismerhetik a nemzeti parki csillagséták kirándulói - olvasható a közleményben.

A Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség (IDA - International Dark-Sky Association) 2017 őszén - a Zselic és a Hortobágy után - immár a Bükki Nemzeti Parkot is csillagoségbolt-parkká nyilvánította, így a kontinensen is egyedülálló látványban lehet része azoknak, akik vállalkoznak az itt meghirdetett éjjeli kirándulások valamelyikére. Az idei túrák részletes leírása a magyar nemzeti parkok központi honlapján, a www.magyarnemzetiparkok.hu/csillagsetak weboldalon érhető el.

Nagyberuházás a Körös-Maros Nemzeti Parkban (MTI)

Több mint kétszázmillió forint európai uniós támogatást nyert el a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP), amelyből főként a Békés megyei Biharugra területén kezdenek fejlesztésbe - írja 2018. március 26-án az MTI. Tirják László, a KMNP igazgatója hétfőn a Bihari Madárvártában tartott sajtótájékoztatón kifejtette, a támogatáson belül mintegy 60 millió forintból a nyáron itt legeltetett 150-200 szürke marha számára építenek karámot, gondozói épületet és fúrnak kutat.

Elmondta, a KMNP tartja a nemzeti parkok közül a legtöbb szürke marhát, a teljes állomány mintegy 2500 állatból áll. A Biharugra környékén legeltetett marhákkal 400 hektárnyi gyepterületet tudnak természetes módon karban tartani.

Körülbelül 40 millió forintból 16 hektáron puhafás ligeterdőt alakítanak ki, és 180 hektáron szorítják vissza az invaziós növényfajokat, egyebek mellett az akácot és a zöldjuhart.

A Környezeti és energiahatékonysági operatív programból (Kehop) elnyert összeg legnagyobb részét, mintegy 130 millió forintot az itt lévő vizes élőhely fejlesztésére, csatornák és töltések helyreállítására, vízi műtárgyak építésére fordítják.

A beruházásoknak 2020 november végéig kell megvalósulniuk. A vízjogi- és építési engedélyek már rendelkezésre állnak, zajlik a közbeszerzési eljárás - mondta Tirják László.

Az igazgató kifejtette, a Sebes-Körös Sárrétje különleges természeti terület, nyolcezer hektárnyi védett rész, és emellett Magyarország második legnagyobb, 1800 hektáros halastórendszere is itt található. A területen egyszerre lelhetők fel vízi, erdei és pusztai fajok, a Begécsi és az Ugrai-tavakon jelenleg is mintegy 16 ezer vadlúd, vadréce, cankó fészkel, két réti sas pár költ itt, megtalálható a fokozottan védett vidra és a kanalas gémek is élnek itt.

           A partiumi hegyekből pedig hiúzt is láttak már lejönni ide a szakemberek.

Makra Tibor Biharugra független polgármestere elmondta, a település hat nyertes pályázatot adott be, uniós és belföldi forrásból közel negyedmilliárd forintból javítanak meg bel- és külterületi utakat, korszerűsítik energetikailag a könyvtárat és egyéb, önkormányzati épületeket, valamint építenek zárt piacteret.

Kovács József (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője szerint a biharugrai különleges természeti környezet, jelentős az ökoturisztikai vonzereje.