Sertéspestis: takarmány újra szállítható külföldre (MTI)

 Újra lehet szállítani állateledeleket és növényi eredetű takarmányokat Ukrajnába Magyarország afrikai sertéspestissel (ASP) nem érintett területeiről - közölte az Agrárminisztérium 2018. július 16-án az MTI-vel.

A szaktárca közleménye szerint Bognár Lajos országos főállatorvos tárgyalásainak, valamint a szakértői egyeztetéseknek köszönhetően indulhat újra a szállítás. Emlékeztetnek rá, hogy az ASP 2018 áprilisi, első belföldi megjelenését követően az ukrán hatóság teljes beviteli korlátozást vezetett be minden Magyarországról származó sertés-termékre.

A tiltó intézkedés emellett azokat a nem sertés-termékeket is érintette, amelyeknél a szállítmányt kísérő állategészségügyi bizonyítvány feltételei között szerepelt az ASP-től való mentesség. Kiemelték, hogy a magyar vállalkozások exporttevékenységét az állateledelek és a növényi eredetű takarmányok kivitelének tiltása érzékenyen érintette.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábbi közlése szerint a magyar hatóság szakemberei április 21-én mutatták ki az ASP betegséget a Heves megyei Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén talált vaddisznótetemben.

A Nébih a honlapján korábban közölte, hogy a hatóság az ASP megállapítása után kijelölte a fertőzött területet, valamint azon belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet. Megtiltotta a társas vadászatot, és az egyéni vadászatokat is feltételhez kötötte, így fertőzött területről élő vaddisznó vagy annak húsa nem szállítható ki.

Az afrikai sertéspestis - amely nem azonos a klasszikus sertéspestissel - az emberre nem veszélyes. Az ASP miatti kereskedelmi korlátozások aktuális tudnivalói elérhetőek a Nébih honlapján: http://portal.nebih.gov.hu/asp-kereskedelmi-informaciok

* * *

Ukrajnán kívül több más országgal is egyeztetetés folyt vagy folyik a sertéspestis ügyében - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán július 18-án.

A kereskedelemi partnerekkel folytatott tárgyalások során az a cél, hogy a korlátozások csak sertéspestissel fertőzött területekre vonatkozzanak.

Tárgyalnak ez ügyben például Japánnal, Szingapúrral, de sikerült már eredményeket elérni Hongkonggal, Grúziával, az Egyesült Államokkal, Új-Zélanddal és Kanadával.

Felidézte, az ország két megyéjében és csak vaddisznóban találtak sertéspestist. Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fordult elő a megbetegedés. Eddig 26 olyan vaddisznótetemet gyűjtöttek be, amelyben megtalálták a kórokozót.

A hatóságok mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a házi sertések megfertőződését. A betegség egyébként Romániában egyre terjed, már Bihar megyében is jelentettek eseteket, s úgy tűnik a magyar határ mellett már majdnem minden terület fertőzöttnek tekinthető - mondta Bognár Lajos. A vírus rendkívül fertőző, akár ruházattal is be lehet vinni az állományba, de élelmiszerben is nagyon sokáig aktív marad.

Az erdészszakma a hazai erdők védelmét szolgálja (MTI)

A kormány célkitűzése az élhetőbb, zöldebb Magyarország, az agrártárca ennek jegyében folytatja a nyolc évvel ezelőtt megkezdett munkát, amelyben az erdészek és egyesületük méltó partnerek - hangsúlyozta Bitay Márton, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén 2018. június 22-én, Gyulán a tárca tájékoztatása szerint.

Az ünnepi közgyűlésen az államtitkár kifejtette: számos új kihívással kell szembenéznie a szakmának, például a klímaváltozás miatt megkezdődött természetes erdőállomány-változásra minél előbb hosszú távra szóló választ kell találni.

A közlemény szerint az államtitkár kitért arra is, hogy kilencvennyolc évvel ezelőtt, a trianoni békeszerződés nyomán Magyarország elvesztette erdői 83 százalékát, valamint a magyar erdészképzés szülővárosát, Selmecbányát is.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az ország talpra állt , és az ágazat legsikeresebb korszakait idéző fejlődés tapasztalható. Magyarország csaknem száz év alatt megduplázta erdőterületét, így mintegy 2 millió hektár erdő van, ami az ország területének több mint 20 százalékát teszi ki.

Ennek körülbelül felét állami erdőgazdaságok, másik felét magántulajdonosok kezelik, akiknek munkájára ezután is számít a szaktárca.

A tárca az elmúlt nyolc évben 15 milliárd forintot költött közjóléti beruházásokra, ez a támogatás a jövőben is folytatódik. Az államtitkár szerint az eddigieknél is nagyobb léptékben valósulhatnak meg például kerékpáros és lovas, turisztikai beruházások.

Bitay Márton úgy fogalmazott: a klímaváltozással összefüggésben beköszöntött a faanyagok reneszánsza, újra fontos megújuló erőforrásként tekinthetünk arra. Ugyanakkor meg kell találni a természetvédelem és az erdőgazdálkodás összhangját, amelynek első komoly lépése az előző ciklusban elfogadott új erdőtörvény volt.

A szaktárca közleménye szerint az Országos Erdészeti Egyesület az ország legrégebbi és legnagyobb civil szervezete, évente tartott vándorgyűlései a Kárpát-medencei magyar erdészek legjelentősebb találkozói.

A 149. vándorgyűlést június 22-23-án tartották Gyulán.

Afrikai sertéspestis: eredményes lehet a védekezés (MTI)

Magyarország eredményes lehet az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben a földrajzi, a vadászati, az állategészségügyi, a háztáji és a nagy számú járványvédelmi intézkedésnek köszönhetően - mondta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos az Országgyűlés mezőgazdas&

Új fogadóépület és látogatóközpont az Őrségi Nemzeti Parkban (MTI)

Átadták pénteken az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság új látogató- és fogadóközpontját a Vas megyei Őriszentpéteren - írja 2018. június 29-én az MTI.

A több mint 734 millió forint értékű fejlesztést, amely elsősorban az Őrség és a hozzá tartozó Natura 2000-es területek étékeinek bemutatását szolgálja, Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára avatta fel.

Hangsúlyozta: a beruházás részeként méltóbb körülmények közé költözhetett a nemzeti park igazgatósága is. Elmondta, hogy a kormány az utóbbi években 38 milliárd forintot fordított az Új Széchenyi Terv Környezet és energia operatív program keretéből kifejezetten természetvédelmi fejlesztésekre, aminek köszönhetően 100 ezer hektárnyi területen javulhat a természeti környezet állapota.

Rácz András kiemelte, hogy az Őrségi Nemzeti Park igazgatósága jelenleg is 11 pályázatot valósít meg, összesen 2,8 milliárd forint értékben. Utalt arra, hogy az igazgatóság működési területén 15 Natura 2000 természetvédelmi besorolású terület található, mintegy 100 ezer hektárnyi kiterjedéssel.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az őrségi nemzeti park megalakítása már az 1970-es években felmerült, de létrejöttét szavai szerint politikai okokból hátráltatták. Végül 2002-ben az ország legkisebb nemzeti parkjaként alakult meg, nagyon kis létszámmal, alkalmas székház és infrastruktúra nélkül.

A nemzeti park területe az évek során jelentősen bővült, szakembereinek száma is csaknem megduplázódott, éppen ezért hiánypótló volt a fejlesztés - mondta. Hozzátette: az Őrség ma már Magyarország emblematikus természetvédelmi területévé vált, a nemzeti park igazgatósága pedig olyan tevékenységeket is felvállalt - például a magyartarka marha és a muraközi ló génállományának megőrzését -, amelyek országosan is egyedülállóvá teszik az itt folyó munkát.

Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója ismertette, hogy a fogadóépület és a látogatóközpont építése 2017-ben kezdődött meg, mindkét épületben közösségi- és kiállítóterek létesültek, amelyek lehetővé teszik például azt is, hogy ne csupán látogatókat fogadjanak, de akár Natura 2000 szemináriumokat is tartsanak.

Orvvadászokat fogtak el a rendőrök a Bakonyban (MTI)

Két illegálisan vadászó férfit és segítőjüket fogták el a rendőrök a közelmúltban a Bakonyban. A gyanúsítottaknál 160-180 kiló vadhúsból készült élelmiszert is lefoglaltak - hangzott el egy veszprémi sajtótájékoztatón június 26-án.

Pogány Péter, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány-helyettese közölte: mintegy féléves nyomozás eredményeként fogták el a pápai kapitányság munkatársai a gyanúsítottakat. A nyomozás adatai szerint a 61 és 32 éves, Győr-Moson-Sopron megyei férfi 2017 decemberétől 2018 júniusáig vadászati jogosultság nélkül lőtt ki és lopott el csaknem száz vadat, amelyeknek a vadgazdálkodási értéke több millió forint.

Nagy Ákos, a Pápai Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője elmondta: a két férfit június 20-án hajnalban a Veszprém megyei Gic községben fogták el. Gépkocsijukban egy őzbak és egy muflonjerke tetemét, az utastérben pedig vadászkutyát, fegyvereket, lőszerhüvelyeket, valamint egy - tiltott vadászati eszköznek minősülő - céltávcsőre szerelhető éjjellátót is találtak.

Később elfogták segítőjüket is, egy vadgazdálkodásra jogosult szervezeténél dolgozó Veszprém megyei 32 éves férfit, aki információval segítette őket.

Orvvadászat és lopás megalapozott gyanúja miatt, illetve ezek bűnsegédlete miatt indult eljárás a gyanúsítottak ellen, akiknek a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatásukat.

Az elkövetők otthonából védett holló, fokozottan védett vadmacska, valamint több gím- és dámbika, őzbak trófeája is előkerült - közölte a sajtótájékoztatón Pintér Csaba, az Agrárminisztérium Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táji Osztályának vezetője.

Hercsel György Győr-Moson-Sopron megyei főállatorvos elmondta: z egyik győri családi házban rossz higiénés körülmények között tárolt több mint másfél mázsányi szalámit, kolbászt, szalonnát találtak. Egy másik, Győr környéki házban pedig az úgynevezett tenyészetinformációs rendszerben rögzítést elmulasztva tartottak csaknem hatvan tyúkot, egy kecskét, három szamarat, tizenkét nagysúlyú mangalicát és öt dámvadat - tette hozzá.

Tömegesen lövik ki a vaddisznókat Bulgáriában(MTI)

A vaddisznók tömeges kilövését rendelték el az észak-bulgáriai Dobrics megyében miután a vele szomszédos romániai Tulcea megyében az afrikai sertéspestis (ASP) 15 gócpontját azonosították – írja június 25-én az MTI.

A news.bg internetes lap írása szerint eredetileg október 1-jével kezdődik a vaddisznókra a vadászati szezon, az állomány drasztikus ritkítása érdekében ezt most előre hozzák.

A megyében található terveli erdőgazdaságban 387 egyedet tartanak nyílván, számukat 350-nel kívánják csökkenteni. A betegség elleni intézkedések ennél szélesebb körűek.

A sertésállomány fokozott ellenőrzése és nagy területek fertőtlenítése mellett megtiltották minden sertéshús, és azt tartalmazó élelmiszer bevitelét is Bulgáriába. Az ilyen termékeket a határon elkobozzák és megsemmisítik.

Ugyancsak elrendelték az Európai Unióból érkező járművek fertőtlenítését a határon. Az állategészségügyi hatóság illetékese szerint a fertőzés terjedésének egyik fő veszélyforrása a Romániából és Magyarországról a nyári szezonban érkező nagy számú turista.

Vadásztárs halálát okozta a lövés

Vadászatot tartottak Bokod (Komárom-Esztergom megye) külterületén 2018. május 24-én – írja a police.hu. –  A vadászaton résztvevő 44 éves férfi 21 óra 30 perc körül a fegyveréből leadott lövéssel eltalálta egyik társát, aki a helyszínen életét vesztette.

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást a 44 éves bokodi lakos ellen. A nyomozók a férfit az Oroszlányi Rendőrkapitányságra előállították és gyanúsítottként hallgatták ki.

Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllőn (MTI)

Többek között a brit David Attenborough is nevezte három alkotását a IV. Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra, amelyet számos kísérőprogrammal együtt május 25. és 27. között tartanak meg Gödöllőn – írja az MTI 2018. május 11-én.

A fesztivál három napja alatt a fő vetítési helyszíneken: a gödöllői királyi kastély lovardájában és az Alsóparkban ingyenesen látogatható valamennyi program. Öt helyszínen várják a nézőket párhuzamos vetítésekkel, lesznek angol nyelvű vetítések és kifejezetten a diákoknak összeállított tematikus filmcsomagok is - tájékoztatták az MTI-t pénteken a szervezők.

Egyértelmű elismerés, hogy Magyarország legnagyobb természet- és környezetvédelmi rendezvényére immár a legnagyobb nemzetközi filmstúdiók is nevezik filmjeiket, de természetesen számos alkotás látható Kárpát-medencei filmesektől is - idézi a közlemény Székelyhidi Tamást, a fesztivál főszervezőjét.

A Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV), valamint a Heineken Hungária támogatásával létrejövő Trash Art Magyarország kültéri szoborpályázat és -kiállítás keretén belül idén már középiskolások, amatőrök és művészek is megmutathatják gondolataikat az aktuális Biodiverzitás témakörben.

A szobrok először a gödöllői fesztiválon, majd május 28. és június 30. között a királyi kastély parkjában tekinthetők meg, ezt követően pedig megjelennek többek között a Művészetek Völgyében és a Sziget Fesztiválon is.

Ismét megrendezik a Varázslatos Magyarország szabadtéri fotókiállítást, amely idén többek között a nemzeti parkok mellett az erdészetek természetmegőrző szerepének bemutatását tűzte ki célul. A fesztivál zenei programokban is bővelkedni fog: a Jam for Nature zenei tehetségkutató verseny fiatal együtteseknek nyújt bemutatkozási lehetőséget az első két estén a nagyszínpadon, a zárónap délelőttjén pedig Gödöllő kórusai ismert zenészek részvételével adnak elő két dalt a Természet- és Környezetvédelem Gálájának megnyitójaként.

A vasárnapi gálát az M5 csatorna nézői is élőben követhetik, így több százezer ember számára válik lehetővé, hogy találkozzon a természet- és környezetvédelem üzeneteivel, az alkotókkal és mindazon elhivatott szakemberrel, akik nap mint nap erőfeszítéseket tesznek világunk élhetőbbé tételére - idézi a közlemény az M5 csatorna igazgatóját.

Dér Ágnes hangsúlyozta: az M5 elkötelezett a magyar természetfilmek támogatása mellett, ezért folyamatos lehetőséget és teret ad a magyar alkotóknak filmjeik bemutatására. Idén is átadják továbbá az M5 különdíjat, melyet minden évben egy kivételes magyar alkotónak ítél oda a csatorna. Az elismerést 2017-ben Olma Frigyes Gemenc, árterek világa című filmje kapja.

A napközbeni filmvetítések mellett előadások és fotókiállítások, szabadtéri filmvetítések is várják az érdeklődőket. A természet- és környezetvédelem jegyében az alsóparkban a fesztivál szakmai partnerei, kiállítói szórakoztató és ismeretterjesztő programokon keresztül adnak betekintést tevékenységükbe. Bemutatkoznak a nemzeti parkok, az erdészetek, kiállítanak egy 23 ezer literes óriás akváriumot, melyben Magyarország vízi élővilágát ismerhetik meg a látogatók, lesz Állati jó bemutató a Budakeszi Vadaspark jóvoltából, valamint erdészeti játszótér is.

Akik nem tudnak Gödöllőre ellátogatni, azoknak a szervezők figyelmükbe ajánlják az Országos Természet- és Környezetvédelmi Filmnapokat, amely csaknem harminc helyszínen, vidéki mozikban és a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban ingyenes filmvetítésekkel, kiállításokkal és szemléletformáló programokkal várja az érdeklődőket ugyancsak május 25. és 27. között.

Fülemülék éjszakája: május végéig, országszerte (MTI)

A fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva idén is meghirdeti a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Fülemülék éjszakája programsorozatot, amelynek keretében esti madárlesre várják az érdeklődőket országszerte.

Az április végén kezdett sorozat május végéig tart, országszerte több mint ötven helyszínen, többnyire lakott területeken vagy ezek határában várják a szakemberek a madarak iránt érdeklődőket, hogy késő délutáni, kora esti séta keretében hallgassák a fülemülék koncertjét.

A rendezvényhelyszíneken nem csak hallani, de gyakran kézben is látni lehet majd a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés is zajlik - áll az egyesület szerdai közleményében. Magyarországon a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara a fülemüle.

Ez a verébméretű, egyszínű, barnás felsőtestű és vöröses farkú madár nem csak kilométernyi távolságra is elhallatszó hangereje és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek. A faj hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Az első madarak már április első felében, a többség azonban április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni kezdenek.

A fülemüle hangja évezredek óta megigézi az embereket és megihleti a művészeket: Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak, de szerepelt a madár Oscar Wilde, Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats műveiben is.

Érdekesség továbbá, hogy 1924 májusában, Angliában, a BBC közvetítette Beatrice Harrison csellóművész szabadtéri koncertjét, amely során a művész duettet játszott a kertjében éneklő fülemülékkel. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.

Kísérleti erdőkezelés a tölgyesek állapotának javítására (MTI)

Magyarországon ma már nincs természetes állapotban lévő tölgyerdő, ezért a Természetvédelmi Világalap (WWF) és partnerei kísérletbe kezdtek a tölgyesek eredeti állapotainak visszaállítására. A Life4Oak Forests program Magyarországon 1500 hektárt érint - közölte a WWF a madarak és fák napja alkalmából az MTI-vel 2018. május 10-én.


     Bódis Pál előadása a helyszínen. A háttérben láthatók a természetvédelmi okokból a kitermelés helyszínén hagyott fa- és gallyrakások. Utóbbiak hosszú távon hangyabollyá alakulhatnak: ezeknek a rovaroknak szintén fontos szerepük van az erdő életében – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A sík- és dombvidéki tölgyerdők könnyen elérhető, nagy értékű faanyagot biztosítottak, amelyet az emberiség úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel - írja a közlemény. A tölgyesek az erdőgazdálkodás következtében ma egykorúak, ezért állatviláguk is elszegényedett.


     Terepbejárás a sajtó munkatársainak a Garáb határában fekvő Varjú-bérc 25 hektáros mintaterületén, 2018. május 9-én – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Bár ezek az erdők a kívülálló szemében rendezettnek tűnnek, a természetes, egészséges erdő nem ilyen. A biológiai sokszínűséghez szükség van a fiatal, az öreg és a holt fára, a megfelelő cserjeszintre, a gyökértányérokra, az odúkra, az erdei tócsákra. Ezek együtt értékes állat- és növényfajoknak nyújtanak menedéket.

A WWF Magyarország most ezen állapotok visszaállítására tesz kísérletet a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken, összesen 1500 hektáron. A húsz mintaterület a Bükki, a Balaton-felvidéki és a Duna-Ipoly Nemzeti Park működési területén található.


      Ősz Gábor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa egy kikorható ágcsonkot mutat. A harkályok ennek helyén sokkal könnyebben ácsolnak odút – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

A kezelés során az erdőkben fák kivágásával vagy kiszárításával "lékeket" alakítanak ki, hogy a fény érje a talajszintet, így felnőhetnek a csemeték és kialakulhat a cserjeszint.

A holt fára is nagy szükség van: az erdei madárfajok kétharmada odúhoz kötött, ezeket a harkályfajok többnyire letört ágak helyén ácsolják. Az ugyancsak a holt fában fejlődő ragadozó rovarfajok képesek az erdészeti kártevők túlszaporodásának megállítására is.

Egyes fajok a levált kéreg mögött költenek, ugyanott élőhelyet találnak denevérfajok is.


       Fidlóczky József, a program vezetője a garábi helyszíni bejáráson 2018. május 9-én – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője elmondta, hogy a Life4Oak Forests programban a mintaterületeken olyan erdőművelési és élőhelykezelési eljárásokat alkalmaznak, amelyek elősegítik az erdők szerkezetének összetettebbé válását és a fajgazdagság gyarapodását.


     Dr. Koncz Péter a Duna-Ipoly Nemzeti Park képviseletében tartott helyszíni előadást. Utóbbi nemzeti park 600 hektárnyi területtel vesz részt a programban – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Hozzátette: egyes területeken az idegenhonos, intenzíven terjedő növényfajokat, az akácot, a bálvány- és az ostorfát is visszaszorítják. Bódis Pál kifejtette: a cél a tapasztalatok alapján kiindulási alap teremtése ahhoz, hogy tölgyerdeink természetesebbé váljanak.

A Life4Oak Forests című projekt tíz évig tart, a LIFE Nature programban, az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg.