Húszezer lumma pusztult el Hollandia partjainál (MTI)

Becslések szerint mintegy húszezer lumma pusztult el Hollandia partjainál, több száz madártetemet a tengerpartra sodort a víz, a szakemberek értetlenül állnak a vadmadarak tömeges pusztulása előtt – írja 2019. február 6-án az MTI. Az életük legnagyobb részét a tengereken töltő madarak tetemei a múlt hónapban kezdtek megjelenni az északi Wadden-szigetektől a déli Zeelandig.

Több száz beteg madarat madárkórházakban kezelnek. Mardik Leopold, a Wageningeni Egyetem biológusa elmondta, hogy Hollandiában a nyolcvanas-kilencvenes évek óta nem láttak ekkora mértékű pusztulást. "Feltételezésünk szerint rossz idő és valami váratlan esemény együttese okozta a vadmadarak elhullását, és próbáljuk keresni, mi lehetett az utóbbi" - idézte Leopoldot a The Guardian című brit napilap honlapja.

"Néhány madarat felboncoltunk, ők egészségesnek tűntek, de nagyon lefogytak és valami gyomorproblémájuk lehetett, ami éhezést eredményezett. Nagyobb mintát kell vizsgálnunk, ezért kérjük az embereket, hogy gyűjtsenek madártetemeket számunkra" - mondta.

A szakemberek az egyik lehetséges oknak tartják annak a 291 konténernek a tartalmát, amelyek január másodikán egy nagy viharban kiszabadultak egy teherszállítóból az Amszterdamtól északra elterülő Ameland szigettől északra. Eddig 16 hajó vett részt a Mediterranean Shipping cég konténereinek kimentésében az Északi-tenger vízéből, de a nagyszabású munka legalább hat hónapig elhúzódik. 50 konténert egyáltalán nem találtak meg, de gyorsan kell cselekedni, mert a nehéz konténerek belefúródnak a homokos tengerfenékbe.


    Lummák – A fotók forrása: Pixabay

"Nem tudjuk pontosan, mi volt a konténerekben, de minden bizonnyal műanyagok és vegyik anyagok" - tette hozzá Leopold. Állatorvosok a következő napokban újabb száz lummát boncolnak fel, hogy a probléma okára bukkanjanak. A lummapopuláció mintegy két százaléka - több mint 130 ezer egyed - él az Északi-tengeren, a holland partok térségében. A mostoha időjárásban a gyengébb madarak rendszeresen elpusztulnak és tetemüket partra mossa a víz, de nem ilyen nagy számban.

A tengeri sziklákon költő lummák az ember okozta környezetszennyezésre nagyon érzékenyek.

Medve támadás vadászaton a Székelyföldön (MTI)

Medve támadt egy vadászaton levő magyar állampolgárra Székelyföldön, akit válltöréssel és zúzódásokkal szállítottak kórházba. Az 54 éves áldozatot a székelyudvarhelyi kórházban műtötték meg, hétfőn már elhagyhatta a kórházat – írja 2019. január 7-én az MTI.

Az Agerpres hírügynökség hétfői tudósítása szerint a támadás vasárnap történt. Gheorghe Filip, a Hargita megyei rendőrség szóvivője elmondta: egy tízfős magyarországi csoport vaddisznóvadászaton vett részt, az egyik tagjukra Siménfalva (Simonesti) környékén támadt rá a medve.

A többi vadász a társuk megmentése érdekében többször a levegőbe lőtt, így az állat megijedt és elmenekült - számolt be a szóvivő. A férfit mentővel a székelyudvarhelyi kórház ortopédiai részlegére szállították. Lukács Antal, a kórház menedzsere elmondta, hogy a medve megharapta és zúzódást is okozott a férfi bal vállán és karján, de a nyak tájékán is voltak sérülései.

A vállán törést is elszenvedett, ezért műtétet hajtottak végre, de hétfőn már elhagyhatta a kórházat. Az idén ez volt az első medvetámadás Hargita megyében. Romániában egyre több gondot okoz a túlszaporodott medveállomány, miután betiltották a vadászatukat.

A környezetvédelmi tárca 2016 előtt évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak, ekkor azonban a Dacian Ciolos vezette kormány a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Egy tavalyi becslés szerint Romániában mintegy 6800 barnamedve él.

Időjósló medvelesek az ország több intézményében (MTI)

A Budakeszi Vadasparkban, a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Pécsi Állatkertben és Miskolcon is programokkal várják a közönséget hétvégén, hiszen a néphiedelem szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén jósolják meg a barlangjukból előbújó medvék, hogy hosszú vagy rövid télre lehet-e számítani.


     Vajon mit lát a medve február 2-án? Fotó: Pixabay

A Budakeszi Vadaspark látogatói szombaton Romulus-t és Tibort, a kert két medvéjét figyelhetik meg, de a tavaszváró szombati programsorozat részeként állattréningek és klímaváltozás hatásairól szóló előadások, készségfejlesztő programok is várják a látogatókat - közölte a vadaspark az MTI-vel. A Fővárosi Állat- és Növénykert a péntektől vasárnapig tartó Mackófesztiválon családi programokkal és látványetetésekkel várja a közönséget.

A mackójelmezben, vagy játékmackójukkal érkező gyerekek ezen a három napon jelképes, 200 forintos jeggyel látogathatják a kertet. A fővárosi intézményben szombat délelőtt tartják a medveárnyék-észlelést, majd látványetetésekre kerül sor a nagyobb és kisebb testű medvefajoknál.

A vörös macskamedvéknél, vagyis a kis pandáknál kezdődik reggel az etetés, majd a barnamedvékre és az ormányosmedvékre kerül sor, később a jegesmedvéknél és az oroszlánfókáknál lesz etetés, ahol később játékos jegesmedve-orvoslási bemutatót is tartanak.

A Nagyszikla belsejében, a Varázshegy bemutatótereiben mesekoncert, zenés bábelőadás, mackós arcfestés lesz, de számos érdekességet meg lehet tudni majd a medvékről is. Egy állatbemutató keretében a mosómedvével, az ormányosmedvével és a mézmedveként is emlegetett farksodróval ismerkedhet meg a közönség.

A Pécsi Állatkertben a hétvégi medvenapok programját Nikoláj, a barnamedve nyitja az idősjárás megfigyeléssel, majd mindkét napon ragadozótúrára várják az érdeklődőket. Ennek keretében a barnamedvéket, az aranysakálokat, az uhukat, a tűzrókákat, az európai borzokat és a kárpáti hiúzokat lehet megtekinteni vezetett programon.

Ezt követően a növényevő hüllők etetésére és simogatására kerül sor a főépületben. A borjúfókáknál tréninggel egybekötött etetést szerveznek, valamint szintén látványetetésekkel készülnek az oroszlánoknál és a ragadozó gyíkoknál is.

Délután patás-túrára várják az érdeklődőket, amelyen az alpakákat és az amerikai bölényeket lehet megsimogatni, végül szintén az akváriumok lakóit, az ormányos medvéket, a borjúfókákat, a krokodilokat és a mosómedvéket etetik meg a kert dolgozói, a látogatók részvételével.

Miskolcon a barnamedvék, Dorka és Borka barlangjánál lesz időjárás-észlelés, majd a vizes élőhelyek február 2-i világnapjához kapcsolódva a kétéltűek védelméről tart előadást Szitta Tamás, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bükki helyi csoportjának elnöke a az állatkert oktatótermében.

A néphagyomány szerint február 2-án, ha a téli álmából frissen ébredő medve kijön a barlangjából és a napos időnek köszönhetően meglátja az árnyékát, akkor megijed és visszabújik, így hosszúnak ígérkezik a tél. Azonban ha a medve felhős, borús időre ébred, akkor hamarosan beköszönthet a tavasz.

Negyven élő védett madarat találtak a pénzügyőrök (MTI)

Negyven élő védett madarat találtak a pénzügyőrök egy román kisbuszban Nagylaknál - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2019. január 9-én az MTI-t.

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóság sajtóreferense közölte, a pénzügyőrök jövedéki ellenőrzésen állítottak meg egy román kisbuszt Nagylaknál. A raktér átvizsgálásakor, a feladott postacsomagok és poggyászok között két "csipogó" kartondobozra lettek figyelmesek.

A dobozokból negyven élő madár - citromsármány, tengelic és nádi sármány - került elő. A sofőr a madarakat Romániából Olaszországba szállította, úgy tudta, hogy a csomagokban fürjek vannak. Az előzetes szakértői vélemény alapján a madarak védettek, szállításukhoz engedély szükséges, ezzel azonban a sofőr nem rendelkezett - tudatta az alezredes.

A pénzügyőrök az egymillió forint eszmei értékű madárszállítmányt, valamint a férfit természetkárosítás miatt feljelentéssel átadták a rendőrségnek.

Fehér gólya telel Hortobágy községben MTI)

         Fehér gólya (Ciconia ciconia) egy villanyoszlopon Hortobágyon 2019. január 3-án. Helybeliek megfigyelése szerint a vadon élő gólya már évek óta nem repül el a településről, és mindig ugyanazon az oszlopon pihen MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

Ragadozó madarakkal indul az év a vadasparkban

Hogyan vadásznak a baglyok a sötétben? Mitől különleges a pusztai sas? Mit eszik a macskabagoly? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kaphatnak választ a Budakeszi Vadaspark látogatói január 12-én, szombaton.


        Holló                                           A kép forrása: Budakeszi Vadaspark, Linda Surányi Photography

A hagyományosan minden év január elején megrendezett Ragadozók napját ugyanis idén a hazánkban őshonos ragadozó madaraknak szentelik, aminek keretein belül az érdeklődők szakvezetések, interaktív előadások, valamint filmvetítés során ismerkedhetnek meg a vadasparkban lakó madárfajokkal – írja 2019. január 7-i közleményében a Budakeszi Vadaspark.


         Pusztai sas portérja                A kép forrása: Budakeszi Vadaspark, Linda Surányi Photography

A Ragadozók napján a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös programsorozaton a látogatók szakvezetéseken, filmvetítéseken és látványetetéseken vehetnek majd részt, ahol a ragadozó madarak védelméről és az ökoszisztémában betöltött kiemelkedő szerepükről tanulhatnak.

A programcsokrot látványetetések és állatijó bemutatók is tarkítják, ahol a kisebbek is játékos módon ismerhetik meg a levegő urait. A Ragadozók napja részletes programja:

10.00- 15.00 óra között: az MME filmvetítése és roll-up kiállítása a ragadozó madarak – kék vércse, kerecsensólyom, parlagi sas – táplálkozásáról, életmódjáról és védelméről.

Az MME játékos ismeretterjesztő foglalkozása a ragadozó madarakról óriás társasjátékkal, kirakókkal, madártoll és madárfotó felismeréssel;

10.00 órától: Szakvezetéssel, ragadozó madarak,

12.00 órától: állatijó Bemutató a színpadon,

13.00 órától szakvezetés: ragadozó madarak,

14.00 órától: állatijó bemutató a színpadon 15.00 Kisragadozók etetése.

A szakvezetések a mosómedve kifutó mellől indulnak. A kültéri helyszín mellett idén az MME filmvetítése és roll-up kiállítása az oktatópavilonban lesz, ami a parkolóval szemben, az irodaépülettől balra található.

A programok a belépő árán felül szokás szerint ingyenesen látogathatók.

 

Film készül Széchenyi Zsigmond életéről (MTI)

Nagyszabású természetfilmes dokumentumfilm készül az idén 120. éve született Széchenyi Zsigmond Afrika-utazó és vadászíró életéről – írta 2018. november 8-án az MTI.

A gróf életét új szemszögből megvilágító film bemutatja az Afrika múltja és jelene közti drámai változásokat, felhívva a figyelmet a természetvédelem jelentőségére - közölte a film kommunikációjával megbízott ügynökség az MTI-vel.

Az alkotók munkáját a kezdetektől segíti a ma 93 éves özvegy, Széchenyi Zsigmondné Hertelendy Margit, a Magyar Természettudományi Múzeum és a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum, továbbá a Takarék Csoport. Széchenyi Zsigmond 1898-ban született Nagyváradon és 1967-ben hunyt el Budapesten.

Vadász, utazó és író volt, a magyar vadászirodalom klasszikusai között tartják számon. Vadászott Európában, Afrikában, Indiában, és Alaszkában is. A készülő film a gróf életét az utolsó Afrika-szafariján keresztül mutatja be.

Erről írt könyve, a Denaturált Afrika nemcsak a vadászkalandok leírásáról szól, hanem szociológiai, társadalomtudományi, természetvédelmi kérdéseket is feszegetett abban a megvilágításban, ahogyan az író a 25 évvel azelőtti állapotokat látta.

Erre az útjára feleségével, egyben az expedíció fotósával, Hertelendy Margittal utazott. Az utazás állami megbízásából egy állatgyűjtő expedíció volt, amely a Nemzeti Múzeum 1956-os forradalomban megsemmisült Afrika-kiállítás anyagának pótlására szolgált.

A most készülő dokumentumfilm alkalmat ad majd arra, hogy a közönség visszatekinthessen a gróf életének számos epizódjára, amelyek mindenki számára komoly történelmi és társadalmi korképet adhat.

A film vezető producere Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy az alkotók 2018 augusztusában végigjárták a Széchenyi gróf ikonikus szafariútvonala által érintett tájakat, hogy egy hiteles és izgalmas filmcsemege születhessen, amely természetfilmbe ágyazva, eredeti dokumentumokkal alátámasztva mutatja be a gróf életét.

"Lenyűgözően szép természeti felvételeket tudtunk rögzíteni, de közben láttuk az afrikai változások és a rohamosan terjedő civilizáció árnyoldalát is. A dokumentumfilm elkészítéséhez az özvegy visszaemlékezéseit, eredeti fotódokumentációt, amatőr filmanyagot, érdekes naplórészleteket is felhasználunk" - idézi a közlemény Lajos Tamás producert.

A film rendezője Lerner János, aki maga is Afrika-szakértő és természetvédő, az operatőr Tóth Zsolt Marcell, a dramaturg és forgatókönyvíró Bak Zsuzsa. A filmet várhatóan 2019 második felében mutatják be az alkotók.

Sertéspestis: takarmány újra szállítható külföldre (MTI)

 Újra lehet szállítani állateledeleket és növényi eredetű takarmányokat Ukrajnába Magyarország afrikai sertéspestissel (ASP) nem érintett területeiről - közölte az Agrárminisztérium 2018. július 16-án az MTI-vel.

A szaktárca közleménye szerint Bognár Lajos országos főállatorvos tárgyalásainak, valamint a szakértői egyeztetéseknek köszönhetően indulhat újra a szállítás. Emlékeztetnek rá, hogy az ASP 2018 áprilisi, első belföldi megjelenését követően az ukrán hatóság teljes beviteli korlátozást vezetett be minden Magyarországról származó sertés-termékre.

A tiltó intézkedés emellett azokat a nem sertés-termékeket is érintette, amelyeknél a szállítmányt kísérő állategészségügyi bizonyítvány feltételei között szerepelt az ASP-től való mentesség. Kiemelték, hogy a magyar vállalkozások exporttevékenységét az állateledelek és a növényi eredetű takarmányok kivitelének tiltása érzékenyen érintette.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábbi közlése szerint a magyar hatóság szakemberei április 21-én mutatták ki az ASP betegséget a Heves megyei Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén talált vaddisznótetemben.

A Nébih a honlapján korábban közölte, hogy a hatóság az ASP megállapítása után kijelölte a fertőzött területet, valamint azon belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet. Megtiltotta a társas vadászatot, és az egyéni vadászatokat is feltételhez kötötte, így fertőzött területről élő vaddisznó vagy annak húsa nem szállítható ki.

Az afrikai sertéspestis - amely nem azonos a klasszikus sertéspestissel - az emberre nem veszélyes. Az ASP miatti kereskedelmi korlátozások aktuális tudnivalói elérhetőek a Nébih honlapján: http://portal.nebih.gov.hu/asp-kereskedelmi-informaciok

* * *

Ukrajnán kívül több más országgal is egyeztetetés folyt vagy folyik a sertéspestis ügyében - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán július 18-án.

A kereskedelemi partnerekkel folytatott tárgyalások során az a cél, hogy a korlátozások csak sertéspestissel fertőzött területekre vonatkozzanak.

Tárgyalnak ez ügyben például Japánnal, Szingapúrral, de sikerült már eredményeket elérni Hongkonggal, Grúziával, az Egyesült Államokkal, Új-Zélanddal és Kanadával.

Felidézte, az ország két megyéjében és csak vaddisznóban találtak sertéspestist. Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fordult elő a megbetegedés. Eddig 26 olyan vaddisznótetemet gyűjtöttek be, amelyben megtalálták a kórokozót.

A hatóságok mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a házi sertések megfertőződését. A betegség egyébként Romániában egyre terjed, már Bihar megyében is jelentettek eseteket, s úgy tűnik a magyar határ mellett már majdnem minden terület fertőzöttnek tekinthető - mondta Bognár Lajos. A vírus rendkívül fertőző, akár ruházattal is be lehet vinni az állományba, de élelmiszerben is nagyon sokáig aktív marad.

Az erdészszakma a hazai erdők védelmét szolgálja (MTI)

A kormány célkitűzése az élhetőbb, zöldebb Magyarország, az agrártárca ennek jegyében folytatja a nyolc évvel ezelőtt megkezdett munkát, amelyben az erdészek és egyesületük méltó partnerek - hangsúlyozta Bitay Márton, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén 2018. június 22-én, Gyulán a tárca tájékoztatása szerint.

Az ünnepi közgyűlésen az államtitkár kifejtette: számos új kihívással kell szembenéznie a szakmának, például a klímaváltozás miatt megkezdődött természetes erdőállomány-változásra minél előbb hosszú távra szóló választ kell találni.

A közlemény szerint az államtitkár kitért arra is, hogy kilencvennyolc évvel ezelőtt, a trianoni békeszerződés nyomán Magyarország elvesztette erdői 83 százalékát, valamint a magyar erdészképzés szülővárosát, Selmecbányát is.

Kiemelte ugyanakkor, hogy az ország talpra állt , és az ágazat legsikeresebb korszakait idéző fejlődés tapasztalható. Magyarország csaknem száz év alatt megduplázta erdőterületét, így mintegy 2 millió hektár erdő van, ami az ország területének több mint 20 százalékát teszi ki.

Ennek körülbelül felét állami erdőgazdaságok, másik felét magántulajdonosok kezelik, akiknek munkájára ezután is számít a szaktárca.

A tárca az elmúlt nyolc évben 15 milliárd forintot költött közjóléti beruházásokra, ez a támogatás a jövőben is folytatódik. Az államtitkár szerint az eddigieknél is nagyobb léptékben valósulhatnak meg például kerékpáros és lovas, turisztikai beruházások.

Bitay Márton úgy fogalmazott: a klímaváltozással összefüggésben beköszöntött a faanyagok reneszánsza, újra fontos megújuló erőforrásként tekinthetünk arra. Ugyanakkor meg kell találni a természetvédelem és az erdőgazdálkodás összhangját, amelynek első komoly lépése az előző ciklusban elfogadott új erdőtörvény volt.

A szaktárca közleménye szerint az Országos Erdészeti Egyesület az ország legrégebbi és legnagyobb civil szervezete, évente tartott vándorgyűlései a Kárpát-medencei magyar erdészek legjelentősebb találkozói.

A 149. vándorgyűlést június 22-23-án tartották Gyulán.

Afrikai sertéspestis: eredményes lehet a védekezés (MTI)

Magyarország eredményes lehet az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben a földrajzi, a vadászati, az állategészségügyi, a háztáji és a nagy számú járványvédelmi intézkedésnek köszönhetően - mondta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos az Országgyűlés mezőgazdas&