Kitekintő - A kihalás szélén a legkisebb cetfaj (MTI)

Kihalás fenyegeti a világ legkisebb cetfaját, a kaliforniai disznódelfint - derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) MTI-nek 2017. május 16-án küldött közleményéből. A WWF frissen publikált elemzése szerint a tenger pandájának is nevezett cetfajból (Phocoena sinus) napjainkra körülbelül 30 példány maradt fenn, ezek kizárólag Mexikó partjainál, a Kaliforniai-öbölben élnek.

A vaquitának is nevezett, mindössze egy-másfél méteresre megnövő, nagyjából 40 kilogrammos delfinek fennmaradásáért a szervezet azonnali, kollektív fellépést sürget. A WWF szerint a mexikói, az amerikai és a kínai kormány együttes, összehangolt cselekvésére van szükség a világ legveszélyeztetettebb tengeri emlősének megóvásáért.

A kaliforniai disznódelfineket leginkább az egyenes vonalban kifeszített, úgynevezett kopoltyúhálók használata fenyegeti. Bár két évre betiltották Mexikóban a használatukat, az ideiglenes tilalmat május végén feloldják. A kopoltyúhálós halászat 2011 és 2016 között a vaquitapopuláció 90 százalékos csökkenését okozta.

"Nincs még 60 éve, hogy felfedeztük a kaliforniai disznódelfint, de az emberek már most a kihalás szélére sodorták. Rendkívül alacsony egyedszámuk azt mutatja, hogy a faj és élőhelye megmentésére tett erőfeszítéseink kevésnek bizonyultak. Ha nem teszünk azonnali, határozott lépéseket, örökre elveszíthetjük a vaquitát" - mondta Jorge Rickards, a WWF Mexikó igazgatója.

A WWF felszólította a mexikói kormányt, hogy állandó jelleggel tiltsa meg a kopoltyúhálók használatát és távolítson el minden elszabadult hálódarabot, hogy a delfinek ne akadhassanak bele, valamint készítsen átfogó stratégiát arra, hogy milyen alternatív felszerelésekkel láthatják el a halászokat.

A faj megmentéséért Leonardo DiCaprio Oscar-díjas színész, a WWF amerikai kuratóriumi tagja is kiállt, aki közösségi portálokon buzdítja az embereket arra, hogy a WWF oldalán át kérjék a mexikói elnököt a Kaliforniai-öböl megmentésére és a helyi halászok támogatására.

Enrique Pena Nieto a Twitteren válaszolt a filmsztárnak: "Köszönöm Leonardo DiCapriónak és a WWF-nek, hogy segítenek felhívni a figyelmet a vaquiták helyzetére. Mexikó mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a faj kihalását. A mexikói haditengerészet járőrhajói nagy erőkkel felügyelik a disznódelfin élőhelyét, a védett zóna nagyságát az eredeti háromszorosára növeltük".

A disznódelfin úgynevezett járulékos fogásnak, vagyis nem szándékos zsákmánynak számít: populációjának csökkenését az okozza, hogy a területen élő másik, szintén súlyosan veszélyeztetett fajra, a totoaba halra halásznak, a kis delfin pedig beleakad a kivetett hálókba. A totoaba úszóhólyagjának sokan gyógyhatást tulajdonítanak, így - főként Kínában - rendkívül nagy rá a kereslet.

A WWF arra szólítja fel az Egyesült Államokat és Kínát, hogy működjenek együtt Mexikóval a totoaba halból készült termékek illegális kereskedelmének megfékezéséért.

Átbukott a víz a maconkai keresztgáton

        - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

      - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Lombkorona-tanösvény épült Kaszón (MTI)

Mintegy tíz méter magasan mutatja be a belső-somogyi gyertyános-tölgyes erdő élővilágát az a lombkorona-tanösvény, amelyet Kaszón adtak át 2017. május 10-én.

A Hent László építész tervei szerint 200 köbméter faanyag felhasználásával készült 124 méter hosszú hídszerkezet a település központjától mintegy 450 méterre található - írta a beruházás saját forrásból finanszírozó Kaszó Zrt. az MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában.

A térségben 22 ezer hektáron gazdálkodó erdészeti társaság kitért rá, hogy a tájba illő tanösvénybe pihenőket, a látogatók izgalmát növelő függőhídelemet, valamint egy "láthatatlan lest" is beépítettek, ahonnan a vadakat lehet megfigyelni. Az ismeretterjesztést a fel- és lejárókon, a sétányon és a pihenőhelyeken elhelyezett interaktív táblák segítik - tették hozzá.

A cég kitért rá, a kaszói lombkorona tanösvény hosszát és magasságát tekintve is egyedülálló Magyarországon. Tudomásuk szerint az állami erdőgazdaságok között jelenleg csak a Gyulaj Zrt.-nek van lombkoronába vezető tanösvénye, emellett az érdeklődők Makón és Gyomaendrődön ismerkedhetnek hasonló módon az élővilággal.

Viharkárok a Mátrában (MTI)

         Viharban elpusztult fák a Mátrában, Recsk közelében 2017. május 10-én

           A múlt heti forgószél következtében az első becslések szerint ötezer köbméter faanyag veszett kárba tízhektárnyi területen - MTI Fotó: Komka Péter

Visszatelepítették a fekete bödöncsigákat Vízfőre (MTI)

Sikerült visszatelepíteni a fekete bödöncsigákat eredeti élőhelyükre, a Sály falu melletti Vízfő-forrásba, ahonnan korábban kipusztultak - közölte a Magyar Természettudományi Múzeum 2017. május 2-án az MTI-vel. A fekete bödöncsiga az egyik leginkább veszélyeztetett magyarországi puhatestűfaj.

A visszatelepítéséről magyar kutatók számoltak be nemrég a Journal of Molluscan Studies című folyóiratban. A nagymértékű visszaszorulás hátterében az áll, hogy ez a csigafaj különösen érzékeny a környezetének megváltozására, és már viszonylag kismértékű zavarás is végzetes lehet egy-egy populáció számára.

Sérülékenysége miatt ezt a fajt a Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) Vörös Listáján a második legsúlyosabb, az úgynevezett Veszélyeztetett (Endangered) kategóriába sorolják.

Magyarországon fokozottan védett, de a törvényi védettség ellenére az a tény, hogy a teljes hazai állomány egyetlen forrásban él, bőven ad okot aggodalomra. A Sályra történő visszatelepítés 2010-ben kapott hatósági engedélyt, az előkészítésében, a kivitelezésben, valamint az utána követő monitorozásban a Magyar Természettudományi Múzeum, az Állatorvostudományi Egyetem, valamint az Eszterházy Károly Egyetem szakemberei vettek részt.

A 2010 és 2012 között áttelepített egyedek utódaiból mostanra önfenntartó állomány alakult ki Sályon. A 2010-es áttelepítést a NatFilm stábja rögzítette, de a bödöncsigák szerepeltek a 2012-ben elkészült Endemica Hungarica című filmben is. Mint írják, ahhoz, hogy fenn is maradjon a régi-új, részben megváltozott élőhelyén a veszélyeztetett faj, feltétlenül természetvédelmi beavatkozások szükségesek.

A fekete bödöncsiga úgynevezett pannon endemizmus, a Tisza, a Száva és a Duna vízgyűjtő területeinek bennszülött faja. Korábban 15-20 lelőhelyét ismerték, viszont az elmúlt fél évszázad alatt ezek többségéről kipusztult. Mostanra összesen négy természetes populációja maradt a világon.

Az utolsó hazai állománya a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kácson van, ezen kívül ismert még kettő Ausztriában és egy Szlovéniában.

Eredményesen zárult Zalában a vadászati év (MTI)

Eredményesen zárult Zala megyében a 2016-2017-es vadászati év, a kilövési tervet a vadgazdálkodók jól teljesítették, jelentősen nőtt a belföldi bérkilövésből, valamint a vadhús értékesítésből származó árbevétel a korábbi évhez képest - közölte a megyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője 2017. április 30-án az MTI-vel.

A zalai vadgazdálkodók nyeresége több mint háromszorosára nőtt, az 52 vadászterületen összesen mintegy 212 millió forint eredményt értek el, míg a 2015/2016-os évben 69 millió forint volt az ágazat nyeresége - ismertette Lázár Attila.

A február végén zárult vadászati évben az árbevétel elérte az 1,604 milliárd forintot, a kiadások összege meghaladta az 1,39 milliárd forintot. Belföldi bérvadászatból több mint félmilliárd (503 millió) forint árbevételt értek el, csaknem 80 millió forinttal többet, mint a korábbi évben.

A regisztrált vadászok száma nem változott számottevően Zala megyében, az elmúlt évben összesen 2,6 ezer állami vadászjegyet adtak ki. Ugyanakkor a vadászok évről évre nagyobb összeget fordítanak vadászatra. A külföldi bérkilövésből és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból 317 millió forint árbevétele származott a vadgazdálkodóknak. A megyében kiadott 4158 vadászati engedély egynegyedét a téli hónapokban - decemberben és januárban - váltották ki.

A legnagyobb számban az osztrákok, az olaszok és a németek vadásztak a zalai erdőkben, emellett sokan érkeztek a skandináv országokból is. A vadhús értékesítéséből 460 millió forint bevételt értek el, ez 60 millió forinttal több mint tavaly - emelte ki Lázár Attila.

Hozzátette: a mezőgazdasági vadkárra fordított kiadás összege egy év alatt 353 millió forintról 348 millió forintra mérséklődött, míg az erdei vadkár felére, 10,6 millió forintra csökkent. Kitért arra is, hogy a csapadékszegény, viszonylag kemény téli időszakban nagyobb figyelmet kellett fordítani a vadetetésre: az etetőkbe 3,8 ezer tonna szemes-, és 1,1 ezer tonna lédústakarmányt szállítottak.

A közel két hónapon át tartó fagyos, hideg idő segítette a társasvadászatokat: a vaddisznók a szórók környékére koncentrálódtak, így hajtó- és a terelővadászatok sikeresek voltak, mintegy 9,9 ezer vaddisznó került terítékre.

A tervezett 6 ezer gímszarvasból 5,3 ezret sikerült elejteni, az 5,5 ezer őzből pedig közel 5,1 ezret.

A tendencia továbbra is a nagyvad létszámának csökkentése Zala megyében, így a kilövési tervek a 2017/2018-as vadászati évben kismértékben emelkedhetnek - mondta összegzésként Lázár Attila.

Emlékeztetett, hogy az elmúlt időszak legnagyobb feladata a vadászterületek kialakítása volt. A zalai vadászterületek száma március elsejétől 55-re emelkedett, a vadgazdálkodók a 20 évre szóló vadgazdálkodási üzemterv szerint végzik tevékenységüket.

Hegyi szállásra terelték a juhokat Csíkban (MTI)

       A csíksomlyói juhtartó gazdák összegyűjtik az állataikat és azokat pásztorokra bízzák, akik egész nyáron a hegyi legelőkön tartják és gondozzák a juhokat - MTI Fotó: Veres Nándor

       Terelik a juhokat az esztenához Csíksomlyónál - MTI Fotó: Veres Nándor

       Csibi János felelőspásztor vezeti az állatokat az esztenához a Csíkszeredához tartozó Nagy-Somlyó hegy oldalában lévő erdőn keresztül - MTI Fotó: Veres Nándor

          Pásztorok fejés közben az esztenán, a hegyi szálláson az erdélyi Csíkszeredához tartozó Csobotfalva közelében, 2017. április 25-én - MTI Fotó: Veres Nándor

Látogatóközpont épül Dömösön (MTI)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park látogatóközpontot épít a dömösi hajóállomás közelében fekvő 2,5 hektáros területen 1,3 milliárd forint ráfordítással - jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára 2017. április 26-ai dömösi sajtótájékoztatóján.

V. Németh Zsolt hozzátette, ebben az uniós ciklusban 61 milliárd forint értékben valósulnak meg természetvédelmi beruházások. A Nemzeti Parkok fejlesztésének köszönhető, hogy országosan 1,6 millió ember kereste fel 2016-ban ezeket az intézményeket - tette hozzá.

Völner Pál (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője elmondta, a dömösi látogatóközpont megépítése illeszkedik a Dunakanyar fejlesztési koncepciójába, melynek keretében az erdészet felújította a Rám-szakadék turista útvonalait, megújult a dömösi hajóállomás és hamarosan elkészül a Duna-menti Euro Velo kerékpárút.

Medve támadás az udvaron Erdélyben (MTI)

Medve támadt április 25-én délután egy a szülői háza udvarán játszó 12 éves kislányra az erdélyi Ratosnyán (Rastolita) - közölte az Agerpres hírügynökség. A mellkasán megkarmolt kislányt a szászrégeni kórházba szállították, állapota stabil, nem szenvedett súlyos sérüléseket - írja 2017. április 25-én az MTI.

Lucian Goga, Maros megye prefektusa az Agerpresnek elmondta, hogy a ház, melynek udvarán a medvetámadás történt a település szélén, az erdő közelében áll. A kislányra támadó medve a hatóságokat is próbára tette, mert menekülés közben belegabalyodott a telket határoló szögesdrótkerítésbe.

Ezért a helyszínre rendelték a Maros megyei katasztrófavédelem szakembereit és a szomszédos vadászterület adminisztrátorát, hogy altatólövedékkel ártalmatlanítsák a környezetét veszélyeztető vadállatot. A szakemberek helyszínre érkezéséig a csendőrség biztosította a területet.

Az állatot végül az esti órákban sikerült kiszabadítani, és - mert nem bizonyultak súlyosaknak a sérülései - visszaengedték az erdőbe.

Föld Fesztivál az állatkertben (MTI)

Április 21-én, pénteken kezdődik a Fővárosi Állat- és Növénykertben az ötnapos Föld Fesztivál, amelynek keretében a látogatók megismerkedhetnek a mentett állatokkal, interaktív talajtani bemutatón vehetnek részt, sőt a Nagyszikla oldalán is leereszkedhetnek.

Az Állatkert szokásos látnivalói és főszezoni kínálata mellett a Föld Fesztivál öt napján 10 és 16 óra között hét helyszínen lesznek a fesztiválhoz kapcsolódó programok és bemutatók. A programsorozaton bemutatkozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park élővilága és felszín alatti kincsei, az érdeklődők elkalandozhatnak a kínai kalligráfia világában, megismerkedhetnek a mentett állatokkal, illetve az állatmentéssel, a tavaszi madárvédelemmel, a hazai botanikus kertekkel és az alternatív energiaforrásokkal is.

Lesz távcsöves madármegfigyelés és kézműves foglalkozás is - tájékoztatta az állatkert közleményben az MTI-t csütörtökön. A Föld napjához kapcsolódó ötnapos fesztivál lényegében a Föld napjának kibővítése, amelyet ebben a formában 2008 óta rendeznek meg a városligeti intézményben. Az Állatkert, valamint az általa létrehozott Magyar Madármentők Alapítvány mellett több partnerszervezet is részt vesz a fesztiválon.

Köztük van például a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a FÖRI Természetvédelmi Őrszolgálata, az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézete és a Magyar Talajtani Társaság, az ELTE Konfuciusz Intézete, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Pest Környéki Madarász Kör, az Excelsior Hegymászó Sportegyesület, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület és az Ökocsiga Közhasznú Egyesület is.

A Föld Fesztivál részletes programja az Állatkert honlapján (www.zoobudapest.com) olvasható.