Kampány az uniós agrárpolitika megújítására (MTI)

Élő Vidék címmel indult kampány az Európai Unió (EU) közös agrárpolitikájának (kap) megújítása érdekében, amelyben online kérdőív kitöltésével segíthetik az uniós állampolgárok a 2021 utáni mezőgazdasági támogatási rendszer kialakítását.

A kampányba Magyarország is bekapcsolódott - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, és WWF Magyarország közös közleményében, amelyet kedden jutattak el az MTI-nek.

A konzultációt az Európai Bizottság indította, azért, hogy az emberek elmondhassák mit gondolnak a mezőgazdaságról, az élelmiszerbiztonságról, az egészséges környezetről, a természeti erőforrások megőrzéséről és arról, hogyan állítható meg a vidéki térségek elszegényedése.

Az online kérdőív május 2-ig elérhető - tették hozzá. A természetvédelmi szervezetek szerint egy olyan agrártámogatási rendszerre van szükség, amely megfékezi a mezőgazdasági területeken a természeti erőforrások túlzott igénybevételét, megállítja a természeti sokféleség csökkenését, a talaj végleges leromlását és a vizek elszennyezését.

Ezért szorgalmazzák egy méltányos támogatási rendszer kidolgozását, amely az élelmiszer-önrendelkezés megvalósításán túl érdemben járul hozzá a vidéki megélhetés biztosításához és az európai és globális társadalmi aránytalanságok kiegyenlítéséhez.

Kiemelték: a kap átalakítására azért van szükség, mert bár az EU-ban a közös agrárpolitika felelős a mezőgazdasághoz kötődő környezeti közjavak védelméért, mégis a kifizetések nem lassítják a kedvezőtlen irányú folyamatokat, hanem sokszor előidézik azokat, például: az erőltetett művelésben tartást, a természetes élőhelyek túl használatát és a megnövekedetett növény védőszer- és műtrágyahasználatot.

További információ a www.magyartermeszet.hu/elovidek honlapon olvasható.

Virágvasárnap van: vers a barkáról

Tarka a barka

  Tarka a barka, nyulacska farka,
  fénylő tükre: kikeleti szürke.

     Tarka a barka, méh legel rajta,
     virágpor sárga: száll a világra.

   Tarka a barka, poszáta hangra,
   hajtása zöldül: tavaszra készül.

   Tarka a barka, hull az avarra,
   április, végzet: barna enyészet…

Vadászati törvény, tájegységi vadgazdálkodás (MTI)

Jó irányba induló folyamatnak nevezte Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára az új vadászati törvényt, a végrehajtási rendeleteket, a tájegységi vadgazdálkodást és a tájegységi fővadászok kinevezését - közölte az FM az MTI-vel 2017. április 6-án.

A minisztérium tájékoztatása szerint az államtitkár a szerdán a Veszprémben megrendezett vadgazdálkodási fórumon hangsúlyozta, hogy a magyar vadgazdálkodásnak és a magyarországi vadállománynak újra a világ élvonalába kell tartoznia, a kormány és a szaktárca pedig mindent megtesz az ágazat fejlődése érdekében.

Bitay Márton elmondta azt is, hogy a múlt hónapban kezdődött új - a vadászati törvény értelmében immáron 20 éves - üzemtervi ciklusra kijelölték a vadászterületeket, megválasztották és bejegyezték a vadászatra jogosultakat, március 21-ig a több mint 1300 lejáró üzemtervű vadászterület majdnem mindegyikében megtartották a tulajdonosi gyűlést.

Bajdik Péter, az FM Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztály vezetője kiemelte, hogy a 2015 novemberében módosított vadgazdálkodási törvény legjelentősebb újítása a tájegységi vadgazdálkodás rendszerének kialakítása - írta a minisztérium.

A közlemény felidézte, hogy a tájegységi fővadászok feladata a fenntartható és szakszerű vadgazdálkodás, valamint a vadvédelem biztosítása, legfőbb céljuk pedig a vadgazdálkodás színvonalának javítása a hatékony szaktanácsadási és szakirányítási rendszeren keresztül.

Tavaszi emlékhadjárat Tápióbicskén (MTI)

          Lovas katonai hagyományőrző a 29. Tavaszi emlékhadjárat sorozat rendezvényén, a tápióbicskei csata 168. évfordulója alkalmából rendezett hadijátékon 2017. április 4-én

         Katonai hagyományőrzők összecsapása Tápióbicskén: az 1848-49-es szabadságharc egyik győztes ütközetét vívta magyar honvédsereg 1849. április 4-én

          Katonai hagyományőrzők - MTI Fotó: Ujvári Sándor

Visszalépés az erdőtörvény módosítása (MTI)

Természetvédelmi szervezetek szerint az erdőtörvény módosításának tervezete visszalépés az erők védelmi és közjóléti funkcióiban - írja 2017. április 3-án az MTI.

A WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hétfőn az MTI-nek küldött közös közleményükben hangsúlyozzák, a hatályos, 2009-es erdőtörvény jól felépített koncepció mentén több terülten jobb szabályozást hozott, megmaradtak az erdőgazdálkodók alapvető köztelezettségei, a közérdekű korlátozások hagyományos rendszere.

Előrelépés volt a természetességi kategóriák bevezetése, vagy a folyamatos erdőborítás melletti "örökerdő" gazdálkodást lehetővé tévő nem-vágásos üzemmódok létrehozása - közölték.

A civilszervezetek szerint a tervezetben a lazító jellegű módosítások az erdők intenzívebb gazdasági hasznosítását tennék lehetővé, ugyanakkor a védelmi és közjóléti funkciók terén visszalépés várható.

Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi programjának vezetője a közleményben elmondta: a módosítás elsősorban arra irányul, hogy az erdők gazdasági célú hasznosítása kevésbé szigorú körülmények között történhessen.

Újjáélednek a vándortábor-programok (MTI)

A kormány idén nyártól újjáéleszti a vándortábor-programokat, ennek keretében július és augusztus között gyalogos- és vízivándor-táborokat indítanak felső tagozatos, illetve középiskolás diákok számára - írja az MTI. A programot bemutató sajtótájékoztatón Révész Máriusz, a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos elmondta, az új rendszer leegyszerűsíti a tanárok munkáját, a gyerekek és a szülők számára pedig anyagi szempontból is vonzó lehetőséget nyújt.

Hozzátette, nagy hangsúlyt fektetnek a kísérő tanárok képzésére, amelyben a Testnevelési Egyetem (TF) nyújt kiemelt támogatást. Révész Máriusz kiemelte, egy hétnapos gyalogos vándortábor 21 ezer forintba kerül egy diák részére - szállással, napi egyszeri meleg étkezéssel -, míg a hatnapos vízitúrák 17 500 forintba. A gyalogos útvonalakat Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára mutatta be.

Öt útvonalat jelöltek ki, a Pilisben (Visegrád-Csobánka 86 km), a Mecsekben (Pécs-Pécsvárad 78 km), a Mátrában (Sirok-Tar, 62 km), a Börzsönyben (Diósjenő-Bernecebaráti 55 km) és a Bakonyban (Bakonybél körtúra 65 km).

Hozzátette, egy-egy vonalon három, négy vagy öt táborhely lesz. A vízi útvonalakat a Magyar Kajak-Kenu Szövetség segítségével alakították ki, és Kammerer Zoltán, háromszoros olimpiai bajnok kajakos mutatta be: a Dunán (egy 110 és egy 80-100 km-es) és a Tiszán (egy 141 és egy 106 km-es) egyaránt két-két vándortúrát indítanak.

Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke hangsúlyozta, könnyen és jól össze tudták hangolni a gyalogos és a vízi vándortáborokat, nekik mindössze annyi a feladatuk, hogy erre az időszakra életre szóló élményt adjanak a gyerekeknek.

A szervezet első embere megjegyezte, egy kis meglepetéssel is szolgálnak a fiataloknak, ugyanis elkészült az az applikáció, amellyel meg lehet tervezni a túrát, s akár a várható időjárásról, a vízállásról vagy a közeli turisztikai látványosságokról is be tudnak szerezni különböző információkat.

Mocsai Lajos, a TF rektora elmondta, első körben a gyalogos, illetve a vízi vándortáborokra is 500-500 pedagógust készítenek fel, akiknek az elméleti képzése az egyetemen zajlik, majd a szakszövetségek (az erdészeti és a kajak-kenu) segítségével tesznek szert a gyakorlati tudásra. Megjegyezte, a vándortáborok több szempontból is rendkívüliek, hiszen a gyerekek földrajzi, történelmi és kulturális szempontból is megismerik az országot, másrészt pedig komoly fizikai igénybevételnek teszik ki magukat.

A vándortáborokra 20-40 fős diákcsoportok jelentkezését várják, maximális létszám esetén négy pedagógus kíséri majd a gyermekeket, ők bruttó tízezer forintos napidíjat kapnak.

Felhőalapú erdészeti alkalmazást fejlesztenek (MTI)

Egy távérzékelésre épülő, felhőalapú fatömegbecslési és erdészeti nyilvántartási rendszer fejlesztésén dolgozik a bonyhádi Pannónia Kft., a projekt költségvetése több mint 400 millió forint. A cég a kutatás-fejlesztési projektet a Széchenyi 2020 program 255 millió forintos támogatásával valósítja meg - írták az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

A vállalkozás olyan szolgáltatás fejleszt ki, amely a weben keresztül, terepen is elérhető információkat nyújt az erdőkről légi- és földi távérzékelt adatok felhasználásával. A közlemény szerint az alkalmazással pontosan meghatározhatók lesznek az erdőrészlet-határok, a fatömeg, a fafajok, az egyes fák pozíciója, magasságuk, a vízhiány és a száraz egyedek aránya.

           Bükkös a Medves-vidéken (Illusztráció.) - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Fel lehet majd térképezni a kártevőket, betegségeket, az erdő erózió-veszélyeztetettségét, illetve fel lehet majd mérni a jég- és viharkárok okozta erdőpusztulást és vizsgálni a fák növekedését.

A tavaly októberben kezdődött és várhatóan az év végére befejeződő kutatás-fejlesztés eredményeképp egy okostelefonra vagy más eszközre telepíthető applikációval a jelenlegi becslési módszereknél pontosabban meg lehet mérni azt, hogy egy adott területen mennyi fa található, így a hatóság és a vásárlók is pontos képet kaphatnak a faállományról - közölték.

Az 1993-ban alapított üzemanyag-kereskedelemmel és fakitermeléssel foglalkozó vállalkozás - amely 2015-ben 855 millió forint nettó árbevételt ért el -, a projektnek köszönhetően tíz munkahelyet tart meg, és további hat kutató-fejlesztőnek hoz létre állást.

Jubilál a Bükki Nemzeti Park (MTI)

Az erdők óvásáról, a természet védelmének fontosságáról, az emberek felelősségéről beszélt Áder János a lillafüredi Palotaszállóban csütörtökön a Bükki Nemzeti Park megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából megtartott ünnepségen - írja 2017. március 30-án az MTI.

A köztársasági elnök egyebek mellett arról szólt, hogy a természet nemcsak erőforrás és a gazdálkodás terepe, hanem nemzeti kincs. Mint mondta: az embernek jobban látnia kell tettei következményeit, alázatosabban kell viszonyulnia környezetéhez, és végérvényesen le kell számolnia azzal, hogy joga és lehetősége van a természettől számolatlanul elvennie annak javait.

Emlékeztetett arra, hogy annak idején az ember megjelenésével a természet időszámítása megváltozott, a "modern ember" visszafordíthatatlan károkat okoz a természetben, ám ha időben ráébred tettei súlyára, történhet másként is.

         Áder János köztársasági elnök (balra) és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a lillafüredi vízesésnél a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság alapításának 40 éves évfordulója alkalmából tett látogatásukon 2017. március 30-án - MTI Fotó: Vajda János

Negyven év éppen elég lehet arra, hogy megmentsünk valamit abból, ami veszni látszik, annak a szemléletnek, amely a Bükki Nemzeti Parkban megvalósult, a magyar erdők őskorában kell keresni az eredetét.

Utalt arra, hogy az első erdőtörvényt 1879-ben alkották, ez sok vonatkozásban határozottan a magánerdők fölé helyezte a közérdeket, kimondta, hogy az erdő mindenkor maradjon nemzeti vagyon, bárki legyen is ezen természeti érték tulajdonosa. Az ilyen területek gazdája közös értékeket gondoz, ezért köteles a közösség és a jövő szempontjait is érvényesíteni.

Áder János azt is mondta: trianoni diktárum után új és fájdalmas helyzettel kellett megbirkózni, az ország elvesztette erdőterületének 85 százalékát, a kevesebb erdővel való gazdálkodás és a természeti értékek védelme óriási feladattá vált.

Hozzátette: 1935-ben egy újabb erdő és természetvédelmi törvényt fogadott el az akkori parlament, ez egyebek mellett fajokat, lelőhelyeket, területeket óvott és védett, és ennek érdekében már az állami kisajátításokat is lehetővé tette. "A természettel való együttélésünk lényege éppen az, hogy semmi sem létezhet a maga valójában a másik nélkül, a földtani, a növény- és állattani, a kultúrtörténeti értékek szorosan kapcsolódnak egymáshoz" - szögezte le a köztársasági elnök, aki felsorolta a Bükk számos látványosságát, természeti kincseit, állat- és növényfaját.

Ez valamennyiünk közös öröksége, "amelyeket jó gazdaként kell továbbadnunk az utánunk jövőknek" - hangoztatta Áder János, és boldog születésnapot kívánt a Bükki Nemzeti Parknak.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter először bükki személyes élményeit osztotta meg az ünneplőkkel. Kiemelte, hogy az Európai Táj Egyezmény céljainak megvalósítását szolgálja a tíz évre szóló nemzeti tájstratégia, amely a minisztérium koordinálásával, több ágazat együttműködésével készült el, és márciusban fogadta el a kormány.

Hangsúlyozta: kiemelt szándék és cél, hogy a táj védelme, kezelése, tervezése társadalmilag elfogadott közügy legyen, "közös felelőség Magyarország zöldjének védelme."

A Bükki Nemzeti Park az ország harmadik nemzeti parkjaként alakult meg, ugyanakkor az első volt, amely hegyvidéki, erdős területet foglalt magába. Mai területe meghaladja a 43 ezer hektárt.

A park rendeltetését a védetté nyilvánító határozat így fogalmazza meg: védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező természeti tulajdonságait, és őrizze meg jelentős természeti értékeit, a különböző sziklaalakzatokat, barlangokat, töbröket, forrásokat és vízfolyásokat, a kárpáti flóraelemekben gazdag hegyi réteket, legelőket, a jellegzetes és ritka erdő- és állománytípusokat, a természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat.

Vádemelési javaslat a gödöllői orvvadászok ügyében

Orvvadászat bűntett és lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást a Gödöllői Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán S. István 42 éves és Cs. Ferenc 40 éves gödöllői lakosok ellen - írja közleményében a police.hu.

A két férfi 2015 októberétől kezdődően több alkalommal vadászott engedély nélkül – illegálisan tartott fegyverekkel – Gödöllő területén úgy, hogy a vadakat etetéssel az általuk kiválasztott területre szoktatták. A lelőtt állatokat ezt követően értékesítés céljából feldolgozták.

A gyanúsítottakat a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Felderítő Osztályának munkatársai 2016. március 11-én az éjszakai órákban érték tetten és vonták intézkedés alá egy gödöllői erdőben. A 40 éves férfit a helyszínen elfogták, azonban a 42 éves S. István a helyszínről elmenekült. Őt néhány órával később a lakásán fogták el a Terrorelhárítási Központ műveleti egységének munkatársai.

A két férfit a Gödöllői Rendőrkapitányságra állították elő, ahol – őrizetbe vételük mellett - gyanúsítottként hallgatták ki őket. A lakásaikon megtartott házkutatás során több, engedély nélkül tartott fegyvert, lőszereket, fagyasztott vadhúst, távcsöveket és lámpákat foglaltak le a rendőrök.

A bűncselekménnyel összefüggésben a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki K. György 60 éves gödöllői lakost is. A férfit - elfogását megelőzően - telefonon hívta fel S. István és megkérte arra, hogy a nála tárolt agancsokat és engedély nélkül tartott fegyverét a rendőrök kiérkezése előtt rejtse el.

K. György ekkor egy hátizsákot átdobott a szomszédja telkére, amelyet a helyszínre érkező rendőrök megtaláltak és a benne lévő fegyverrel és lőszerekkel együtt lefoglaltak.

Az illetékes bíróság 2016. március 14-én elrendelte S. István előzetes letartóztatását. A gyanúsítottak ellen folytatott eljárást a nyomozó hatóság a napokban lezárta, a keletkezett iratokat vádemelési javaslattal küldte meg az illetékes ügyészségnek.

Ötvenmillió forintos haltelepítés a Tisza-tavon (MTI)

Az elmúlt évihez hasonló összeget, mintegy ötvenmillió forintot fordít idén halasításra a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. - közölte a cég ügyvezető igazgatója 2017. március 18-án az MTI-vel.

Hegedűs Gábor elmondta: a társaság saját költségvetéséből telepítésre szánt összeg ugyan változatlan, ám amennyiben a hal áfájának a szaktárca által bejelentett csökkentése megvalósul, a forgalmi adó-különbözet összegét is a tározó halállományának gyarapítására fordítják.

Az ügyvezető közölte: míg tavaly 130 mázsa kétnyaras és 270 mázsa háromnyaras pontyot telepítettek, addig idén terveik szerint 130-130 mázsa egy- és kétnyaras, valamint 140 mázsa horogérett ponty kerül a tározóba. Emellett 2017-ben előnevelt csukából a korábbival megegyező 400 ezer, egynyaras compóból azonban a múlt évi négyszerese, mintegy 400 kilogramm, 100 ezer hal kihelyezését tervezik.

Az ügyvezető kiemelte: a kft. gazdálkodása stabil, a társaság éves nettó árbevétele 2016-ban 250 millió forint körül alakult és az idén is hasonló összeg szerepel a tervekben.

A pénzből a halasításon kívül egyebek mellett jól működő, korszerűen felszerelt és hatékony halőri szolgálatot tartanak fenn, gyérítik a tó túlszaporodott törpeharcsa-állományát, ökológiai vizsgálatokat végeznek, és folytatják a pecasuli-programot.