Halászattörténeti kiállítás nyílik Kaposváron (MTI)

A kisszerszámos halászattal ismerteti meg az érdeklődőket a Rippl-Rónai Múzeum legújabb időszaki kiállítása, amely március 22-én nyílik a kaposvári Fekete István Látogatóközpontban - írja 2017. március 17-én az MTI.

           Halszárítás Siófokon 1908-ban - Forrás: Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége, Fortepan

A halászati eszközöket és vízi élőlényeket interaktív eszközök segítségével is bemutató, szeptember 3-ig látogatható tárlat a Karó közt a potyka címet kapta, ami arra utal, hogy ha már a varsa karói közé került a ponty, biztos volt a veszte - olvasható a múzeum tájékoztató anyagában.

          Halász teszi-veszi hálóval 1905 körül, a helyszín ismeretlen - Forrás: Fortepan

Kiemelték, hogy a nagyközönség a varsa mellett megtudhatja, mire szolgál a kuttyogató, a kece, a csikkas, továbbá megszemlélhet hal- és növénypreparátumokat.

           Halászok 1941-ben - Forrás: Berko Pál, Fortepan

A kisszerszámos halászok egyedül, gyakran kiegészítő tevékenységként, könnyen szállítható és olcsó felszereléssel halásztak, munkájukhoz furfangra és terepismeretre volt szükség - jegyezték meg a közleményben.

           Siófoki halászok 1908-ban - Forrás: Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége, Fortepan

A szervezők kitértek rá, a halász csak akkor lehet sikeres, ha ismeri a halak élettanát, életmódját, nem véletlen, hogy eszközeiket Herman Ottó természettudós a halak biológiai sajátosságaira alapozva rendszerezte A magyar halászat könyve című, 1887-ben megjelent munkájában.

Pisztora Zsófia, a kiállítás kurátora az MTI megkeresésére elmondta, a cél egy minden korosztály számára érdekes és izgalmas tárlat létrehozása volt a Deseda-tónál található látogatóközpontban. Hozzátette: a kiállítás anyagának nagy része a Rippl-Rónai Múzeumé, de kaptak kölcsön tárgyat a pécsi Janus Pannonius Múzeumtól, s fotókat a Néprajzi Múzeumtól, továbbá a Balatoni Múzeumtól.

          Halászattörténeti bemutató a millenniumi kiállításon Budapesten, a Városligetben - Forrás: Fodor István, Fortepan

Hatvanperces sötétség, eskütétel a Föld Óráján (MTI)

A mozgalom szimbólumának számító hatvanpercnyi sötétség vállalása mellett idén egy, a fenntartható életmódot szolgáló komoly elköteleződésre szólítja fel a résztvevőket a március 25-i Föld Órája elnevezésű kezdeményezés magyarországi főszervezője, a WWF Magyarország.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) 2007-ben indult kezdeményezése mára a világ legnagyobb önkéntes akciójává nőtte ki magát. Tavaly 178 ország vett részt a mozgalomban, amelynek célja az energiatakarékosság - hangsúlyozták az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményükben a szervezők.

A kezdeményezés magyarországi oldalán, a foldoraja.hu weboldalon már gyűlnek a regisztrációk. A feliratkozók idén nem csupán a hatvanperces sötétségre mondanak igent, hanem egy komoly elköteleződésre is, amely a fenntartható életmódot alapozza meg - áll a dokumentumban.

A Föld Órája-eskü mellett a WWF Magyarország mindenkit arra szólít, hogy valódi tettekkel járuljon hozzá a világméretű mozgalom hatásához: magánszemélyek mellett vállalatok, önkormányzatok és intézmények egyaránt részt vehetnek az akcióban, feltölthetik az oldalra saját kezdeményezéseiket, hogy ezzel erősítsék Magyarországon az éghajlatvédelmi küzdelmet.

Idén március 25-én, szombaton este fél kilenc és fél tíz között "kapcsolunk le" egy órára, hogy közösen világítsunk rá az éghajlatváltozás elleni fellépés szükségességére és a figyelmet azokra a természeti értékekre irányítsuk, amelyek megóvásán az emberiség túlélése múlik - emelte ki közleményében a szervezet. Az elmúlt tíz évben az éghajlatváltozás még komolyabb mértéket öltött.

A 2016-os év rekordokat döntött több szempontból: a legforróbb év volt az átlaghőmérsékletet tekintve, a jégtakaró a sarkvidéken az eddigi legkisebbre zsugorodott és melegrekord dőlt meg a világ számos pontján. A Föld Órája résztvevőinek száma 2016-ra elérte a 2,4 milliárd főt, több mint hétezer település bevonásával. Az akció az elmúlt években olyan sikereket aratott, amelyek hosszú távon határozzák meg az emberiség jövőjét.

Galápagos szigetén betiltották az eldobható műanyagzacskók használatát, Indiában és a Fülöp-szigeteken számos család otthonában a napenergia biztosítja a világítást. Argentína partjainál 3,4 millió hektáros tengervédelmi terület óvja a tengeri élővilágot, Uganda szívében megalapították az első Föld Órája erdőt helyi közösségek segítségével.

Március 25-én, a lekapcsolás napján a WWF Magyarország saját, rendhagyó programmal készül. A bővülő programokról a foldoraja.hu oldalon lehet tájékozódni.

Veszprém megyei vadorzók rendőrkézen (MTI)

Öt gyanúsított ellen indítottak nyomozást a veszprémi rendőrök: összehangolt akcióban fogták el őket - írja a police.hu a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság információjára hivatkozva.

    A Veszprémi Rendőrkapitányság egy 42 és egy 33 éves veszprémi, egy 40 éves és 48 éves hajmáskéri, valamint egy 29 éves pincehelyi lakos ellen folytat nyomozást.

   A 42 éves veszprémi, továbbá a két hajmáskéri lakosok a megalapozott gyanú szerint ez év március 2-át megelőző időszakban Veszprém megye erdőterületein több alkalommal engedély nélkül vadat ejtettek el, tiltott vadászati eszközzel, valamint illegálisan szervezett és tartott lőfegyverrel.

    A vadhús egy részét feléltek, más részét eladták. A 42 éves veszprémi lakos 2017. február 3-án egy veszprémi mezőgazdasági telephelyre a kerítésen átmászva bejutott, onnan három kültéri kamerát lopott el, csaknem 150 ezer forint értékben. A kamerákat egy 29 éves pincehelyi lakosnak adta el.

   A 42 éves férfi 33 éves társával együtt 2016. december 15-e és 22-e között egy Balaton parti élménypark területén található quadról lopott el mintegy 2 millió forint értékű alkatrészt.

  A Veszprém megyei rendőrök összehangolt akció keretében fogták el a 42 éves veszprémi férfit, akit gyanúsítottként hallgattak ki, majd őrizetbe vettek. A nyomozók előterjesztést tettek előzetes letartóztatásának indítványozására, melyet az illetékes bíróság elrendelt.

     A 40 éves hajmáskéri lakosnak - miután a rendőrök elfogták, előállították és gyanúsítottként kihallgatták - az illetékes bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A 33 éves veszprémi, a 48 éves hajmáskéri és a 29 éves pincehelyi lakosok gyanúsított kihallgatásukat követően szabadlábon védekeznek.

A büntetőeljárás során a nyomozók több mint 10 helyszínen tartottak házkutatást, ahol közel 100 olyan tárgyat foglaltak le – köztük golyós lőfegyvert, lőszert, éjjellátó készüléket, töltényeket, számszeríjat, íjat, nyílat, zsigerelőkést, álcaruhát, vadhúst -, melyeket a gyanúsítottak a bűncselekmények elkövetéséhez használtak, illetve bűncselekményekből származnak.

   A Veszprémi Rendőrkapitányság a gyanúsítottak ellen több rendbeli orvvadászat bűntett, lopás bűntett, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett, orgazdaság bűntett, valamint a 42 éves veszprémi lakossal szemben kábítószer birtoklása vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást.

  A fentiekeől március 3-án a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság színháztermében dr. Ipsits Csaba rendőr ezredes, a Veszprémi Rendőrkapitányság vezetője, Hebling Ernő címzetes rendőr alezredes és Zanati Gyula címzetes rendőr őrnagy számoltak be a média képviselőinek - írja a közlemény.

Hagyományos háziállataink tájvédelmi jelentőségűek (MTI)

A hagyományos, rég honosult állatfajtáink - mint a mangalica is - kiemelt tájvédelmi jelentőséggel bírnak, részét képezik a magyar tájnak, néprajzi hagyományok kötődnek hozzájuk, nemzeti identitásunk részei és Magyarország szimbólumai - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára 2017. február 11-én, a X. Budapesti Mangalica Fesztivál megnyitóján.

            Szép, szőke mangalica portéja - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Nagy István kiemelte: a minisztérium nemcsak a mostani esemény megrendezését támogatta, hanem évek óta együttműködik a fajta megőrzése, és a mangalicatermékek népszerűsítése, piaci pozícióinak erősítése érdekében a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével.

Az együttműködés kézzel fogható eredménye, hogy míg a közös munka kezdetén a tenyészetek száma 180, a mangalicakocáké 7500 volt, ma már mintegy 250 tenyészet működik az országban, és a kocaállomány megközelíti a 10 ezret - mondta, hozzátéve: évente mintegy 60 ezer hízót állítanak elő az országban, a termelők számára biztos megélhetést jelent a mangalicatartás.

Jelezte: a kormány kiemelt figyelmet fordít a sertéságazat támogatására. Példaként hozta, hogy a 2015-ben indult Több munkahelyet a mezőgazdaságban program keretében a sertéshízó állatjóléti támogatás keretösszegét folyamatosan emelték, és bevezették a koca állatjóléti támogatást.

A szaktárca más programokkal is hozzájárul a magyar termékek népszerűsítéséhez, ilyen a kiváló magyar élelmiszer védjegy és a kiváló minőségű sertéshús (KMS) program.

Tóth Péter, Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete elnöke az MTI-nek elmondta: az FM évente mintegy 100 millió forinttal támogatja az egyesület termékfejlesztő és termékbevezető tevékenységét, a minőségbiztosítási rendszer működtetését, valamint a mangalicatermékek bel- és külföldi piaci megjelenését.

Tájékoztatása szerint a mintegy 60 ezer mangalicahízóból 40 ezret háznál vágnak le, 20 ezret pedig a vágóhidakon. Ez utóbbi mennyiséget legalább 30 ezerre emelnék a tervek szerint. A vágóhidakon levágott hízók 75-80 százalékát exportálják, főként Spanyolországba, jelentős vásárlók még az ázsiai államok - Japán, Szingapúr, Hongkong és Tajvan -, valamint a nyugat-európai országok.

Tavaly megkezdődött a mangalicatermékek bevezetése az Amerikai Egyesült Államokba is. Jelenleg a tenyésztők árbevétele éves szinten 3,6-4,0 milliárd forint, a termékek eladását is hozzászámítva az éves árbevétel 9-10 milliárd forintra tehető. Ebből az exportbevétel 25-30 százalékot tesz ki - mondta Tóth Péter.

A fesztivál résztvevőit üdvözölte Vadzsima Takehiko, a budapesti japán nagykövetség tanácsosa, aki elmondta, hogy a mangalicatermékek annyira népszerűek a távol-keleti szigetországban, hogy már manga is készült a mangalicáról.

Apróvadra orvvadásztak, természetvédelmi területen

Saját készítésű csapdákkal fogott apróvadakat három férfi a Vésztő határában lévő természetvédelmi területen - írja a police.hu a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság információjára hivatkozva.

        Mezei nyulakra, fácánokra vadászott engedély nélkül, saját készítésű csapdákkal három férfi Vésztő határában. A természetvédelmi területre december végén helyeztek ki több olyan eszközt, amivel az állatokat el tudták fogni. A nyulakat és fácánokat egymás között elosztották.

      A Szeghalmi Rendőrkapitányság munkatársai a három vésztői férfit február 2-án előállították és kihallgatták, ellenük orvvadászat és lopás bűncselekmény gyanúja miatt is büntetőeljárás indult.

       Az apróvad elejtéséhez használt eszközöket a nyomozók lefoglalták.

Elütötte a vonat az őzet: aki elvitte, lopásért felel

Ellopott egy elgázolt őzet egy 39 éves nógrádszakáli férfi, akit a rendőrök tetten értek: a Szécsényi Rendőrkapitányság lopás vétség megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a 39 éves L. Cs. ellen - írja a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság információjára hivatkozva a police.hu.

A nyomozás adatai szerint február 9-én délután a Szécsény és Ipolytarnóc között közlekedő vonat elütött egy őzet. Az állat elpusztult, a gyanúsított pedig hazavitte, feldarabolta, és fogyasztásra előkészítette a húsát.

A rendőrök a férfit lakásán tetten érték, a rendőrkapitányságra előállították, ahol gyanúsítottként kihallgatták. Az eltulajdonított vadhúst lefoglalták.

Természetvédelmi célok: források a nemzeti parkoknak (MTI)

Természetvédelmi célú fejlesztésekre 2020-ig 36 milliárd forint európai uniós forrás áll a tíz magyarországi nemzeti park rendelkezésére - mondta a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) igazgatója 2017. február 10-én Pécsett.

Závoczky Szabolcs erről a DDNPI mintegy 170 millió forintból megvalósuló, a mecseki barlangok környezetvédelmi célú átalakításáról és felújításáról tartott sajtótájékoztatón beszélt. Kiemelte: a 36 milliárd forintból mintegy 1,5 milliárdot a DDNPI használhat fel.

E fejlesztések fontos lépésének nevezte az abaligeti és tettyei mésztufa barlangban folyó átalakításokat, amelynek során korszerűsítik a két barlang világításrendszerét. A jelenlegi eszközöket energiatakarékosabb, kisebb hőkibocsátású és mérsékeltebb fényszennyezést okozó LED-es világítótestekre cserélik.

A tettyei mésztufa barlang a térség természeti és várostörténeti emlékeit bemutató kiállítását teljesen megújítják - ismertette az igazgató. Hozzátette: a barlangot várhatóan május második felében nyitják meg újra a látogatók előtt.

A munkálatok miatt jelenleg szintén nem látogatható abaligeti barlangban a patakot, a barlang levegőjét, élővilágát valamint a kőzetek mozgását figyelő monitoringrendszer épül ki. Mindkét helyszínen végeznek majd kőzetmegerősítési munkákat is.

Závoczky Szabolcs kitért arra is, hogy a projekt keretében a nyugat-mecseki karszt mintegy kétszáz különböző nagyságú és méretű barlangjából - főként a denevérek élőhelyének védelmében - a legveszélyeztetettebb képződményeket lezárják. Jelezte azt is, hogy a lezárt barlangokat nemzeti parki engedéllyel lehet majd látogatni.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztató szerint a Villányi-hegység területén található más kisebb barlangokat is bezárnak baleset-megelőzési és élőhelymegőrzési céllal a projekt keretében, valamint bezárják a Szársomlyón az egykori bauxitbányászatból megmaradt tárókat, járatokat is.

A mintegy 100 ezer hektár védett terület - köztük a Gemenc, Béda-Karapancsa és a barcsi ősborókás - természetvédelmi kezelését végző nemzeti park területén több mint kétszázötven barlang található. Az abaligeti barlang több mint 51 ezer, a tettyei mésztufa barlang pedig több mint 10 ezer látogatót vonz évente.

Hurokkal fogták a gímbikákat

A tornaszentjakabi erdőben kihelyezett hurokkal fogtak el több szarvasbikát azok a szini férfiak, akik végül rendőrkézre kerültek - írja 2017. február 10-i közleményében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság.

         Lakossági bejelentésre az Edelényi Rendőrkapitányság bódvaszilasi őrsének munkatársai azonosították, majd elfogták azokat a férfiakat, akik február 8-a előtt Tornaszentjakab külterületén, Saskúton legalább húsz dróthurkot helyeztek el.

         Négy szarvasbikát fogtak meg így, az állatok tetemeit a helyszínen hagyták, de az agancsokat elvitték.

     A rendőrség orvvadászat bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást Sz. Csaba 36 éves és V. elemér 25 éves szini lakosakkal szemben.

Új irányítási rendszer a magyar vadgazdálkodásban (MTI)

Új irányítási rendszert, a tájegységi fővadászi intézményrendszert hozták létre az új vadászati törvény alapján annak érdekében, hogy a magyar vadgazdálkodás világszínvonalú legyen - mondta a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára február 9-én Budapesten egy szakmai tanácskozáson, a FeHoVa-n.

                  Kan - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Bitay Márton a Vadgazdálkodás időszerű kérdései című konferencián emlékeztetett: a tavaly elfogadott új vadászati törvény alapján a jövőben a magyar vadgazdálkodási, vadászati tevékenység feletti szakmai felügyeletben a vadászati hatóság mellett a tájegységi fővadászok is részt vesznek.

       Dámtehén - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A tájegységi fővadászi intézményrendszer a szaktárca hivatali szerkezetébe tagozódott be. A tájegységi vadgazdálkodás teremti meg annak az alapját, hogy Magyarországon az egyes földrajzi tájak adottságainak megfelelő vadgazdálkodás folyjon, és a 2021-ben megtartandó budapesti vadászati világkiállításra érkező látogatóknak valóban világszínvonalú vadgazdálkodást lehessen bemutatni - mondta Bitay Márton, aki szerint ehhez - ha szükséges - a fővadászoknak a konfrontációt is fel kell vállalniuk a most még kedvezőtlen gyakorlat jobbá tétele érdekében.

                                          Bika - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke aláhúzta: az új vadászati törvény hatályba lépése után a földtulajdonosok nagy része döntött a képviselet formájáról; megtörténtek az esetlegesen szükségesnek tartott határmódosítások is a vadászterületeken, emellett a vadászati jog gyakorlásának és hasznosításának feltételrendszeréről is határoztak. Mindez azért volt fontos, mert március 1-jén kezdődik az új 20 éves vadászati periódus, ami lehetővé teszi a hosszú távú vadgazdálkodás feltételeinek megteremtését.

          Őzgida - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A NAK elnöke szerint a tájegységi vadgazdálkodás tovább javítja majd a magyar vadgazdálkodás színvonalát, ami várhatóan pozíciójavulást jelent majd a piacon a "vendégvadászokért folytatott küzdelemben".

A NAK elnöke a további jogalkotási feladatokról szólva megjegyezte: várhatóan az erdőtörvény még az idén az Országgyűlés elé kerül.

         Jerke - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke a vadgazdálkodás szempontjából fontosnak nevezte a Vadgazdálkodási Alap létrehozását. Ez többletforrást jelent majd, amit pályázati úton lehet elnyerni. A pénz odaítélésében a kamara országos és megyei szervezetei is részt vesznek, azt pedig, hogy milyen célra lehet a forrásokat fordítani, az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége határozza meg minden évben a tervek szerint. A források felhasználását szigorúan ellenőrzik majd - közölte az elnök.

Látogatórekord a Budakeszi Vadasparkban (MTI)

Több mint 164 ezres rekord látogatószámmal zárta az elmúlt évet a Budakeszi Vadaspark - írja az MTI. Az intézményben 2016-ban szinte egyetlen hétvége sem telt el kiemelt program, tematikus szakvezetés vagy látványetetés, különböző, kisebb-nagyobb állatokat bemutató előadás nélkül, de nagy hangsúlyt helyeztek az interaktív foglalkozásokra és a környezetvédelmi oktatásokra is - olvasható a park közleményében.

             Simogató a Budakeszi Vadasparkban - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Tavaly kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a vadasparki funkciókon túl vonzó családi kikapcsolódást nyújtó ökoturisztikai központ legyen a park, tematikus előadásaikkal és fejlesztéseikkel pedig hozzájáruljon a környezetvédelem és a kulturális ismeretek terjesztéséhez, a környezet és az állatvilág iránti felelősségteljes magatartás kialakításához.

       Farkas a fa mögött - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A szakvezetésekre az előző évhez képest csaknem 25 százalékkal több óvodai és általános iskolai csoport jelentkezett, míg a 2016-ra meghirdetett Erdei Iskolai szolgáltatást 561 diák és kisiskolás vette igénybe.

           Gímborjú - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A nyári és őszi napközis táborokban 204 gyerek vett részt. Mindezeken túl 2016-ban különleges szarvasok is érkeztek a vadasparkba, őstulok borjak és öt vadmalac született, új fafajleíró táblákat helyeztek ki, de megújult a vadaspark madárrészlege, elindult a kuvikvédelmi program, illetve az év ökoturisztikai létesítményei között is díjazták a kertet.