Fénylik Vince, megtelik a pince?

        Január 22-ike van, Vince napja. A megfigyelés szerint: "hogyha fénylik Vince, megtelik a pince!" Mifelénk szép, napsütéses a reggel, kellemes, a januárhoz méltó idő van, tehát, ha a szólás megállja a helyét, jó lesz az idei bortermés.

   Más kérdés, hogy említést érdemlő szőlő nincs a környékünkön... Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Január - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           Búbos cinege. Nagy öröm volt találkozni vele, utoljára a Magas-Tátrában láttam, 2011 szeptemberében. Szén-, kék-, barát és fenyvescinegék, csuszkák társaságában volt Salgótarján közelében, Eresztvényben - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

A balin az év hala 2018-ban

Szoros versenyben győzött a balin az év hala közönségszavazáson Eger, 2018. január 1., hétfő (MTI) - Az elmúlt évek legszorosabb versenyében a balin (Leuciscus aspius) kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság hagyományosan meghirdetett és szilveszter éjjel lezárult év hala közönségszavazásán - közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Harka Ákos tájékoztatása szerint a 2010 óta minden évben megtartott verseny idei fordulóját 2017 őszén hirdette meg a társaság. Az internetes szavazáson ezúttal 5771-en adták le voksukat a három jelöltre, melynek végeredményeként 38 százalékos támogatottsággal diadalmaskodott a balin, 33 százalékkal második helyen végzett domolykó (Leuciscus cephalus) és 29 százaléknyi szavazatot kapott kövicsík (Barbatula barbatula).

          Balin (Leuciscus aspius) a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum akváriumában. A balin lett az év hala a Magyar Haltani Társaság közönségszavazásán MTI Fotó: Komka Péter

A Magyar Haltani Társaság elnöke az idei év hala címet elnyert balinról szólva kiemelte: a Magyarországon őshonos faj egyedei szép formájúak, nyúlánk, mérsékelten magas, oldalról lapított testüket apró, ezüstszín pikkelyek fedik. Bár fogaik nincsenek, de ragadozók, és menekülő zsákmányuk megragadását gyorsaságuk mellett kissé fölfelé hajló alsó állkapcsuk segíti.

A balin úszóinak alakja és elhelyezkedése szabályos, a mélyen bemetszett farokúszó szürkés, az alsók vörhenyesek - tette hozzá jelezve, hogy nagyra növő fajról van szó, melynek hazánkban horgászbottal eddig kifogott legnagyobb példánya 10,54 kiló volt.

Elmondta, hogy a balin főként a nagyobb folyók nyílt vizét kedveli, ahol kedvenc táplálékhala, a küsz is csapatokban jár. A kis folyóknak inkább csak az alsó, torkolathoz közeli szakaszán fordul elő. Jó alkalmazkodóképességét mutatja ugyanakkor, hogy megél a nagyobb állóvizekben, sőt még a félsós tengeröblökben is, de a vízszennyezésre érzékeny.

A balin az Európai Unió közösségi jelentőségű hala, a fennmaradását szolgáló, úgynevezett Natura 2000-es területek egyik jelölőfaja. Magyarországi állományai stabilak, ezért horgászata a szabályok betartása mellett engedélyezett - húzta alá.

        Balin (jobbra) MTI Fotó: Komka Péter

Harka Ákos rámutatott: a közönségszavazás lezárult ugyan, hiszen az év halára 2017. december 31-én éjfélig lehetett voksolni a Magyar Haltani Társaság honlapján, ám az oldalon jelenleg is megtalálhatók a versengők képei mellett a három faj környezeti igényeiről, hazai elterjedéséről és jelentőségéről szóló információk.

Felidézte: a korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, a kecsege, a compó, míg tavaly a harcsa érdemelte ki az év hala címet. Az eddigi gyakorlatot követve a mostani győztes sem kap aranyérmet, jutalma csupán annyi, hogy nagyobb figyelem övezi a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben - fogalmazott.

Hangsúlyozta: kezdeményezésük elsődleges célja minél szélesebb körben ismertté tenni és népszerűsíteni őshonos halainkat.

Terjed az afrikai sertéspestis Kelet-Morvaországban (MTI)

Újra terjed az afrikai sertéspestis a kelet-morvaországi Zlín régióban - jelentette a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24) január 6-án az MTI tudósítása szerint.

A közlés szerint a helyi lakosság az utóbbi napokban legalább hét vaddisznótetemet talált azon a területen kívül, amelyet tavaly nyáron elektromos kerítéssel vettek körül. A zárt terület mintegy 40 négyzetkilométer nagyságú és tucatnyi települést foglal magába.

Az állatok feltehetően a járványnak estek áldozatul. Zbynek Semerád, az állami állategészségügyi felügyelőség elnöke pénteken a mezőgazdasági minisztérium, a felügyelőség, a helyi szervek és a zlíni vadásztársaságok képviselőinek ülése után újságíróknak elmondta: haladéktalanul újabb védelmi intézkedéseket hoznak, hogy megakadályozzák a járvány továbbterjedését.

            Hóban (Illusztráció) - Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Így egyebek között napokon belül elrendelik a Zlíni régió lakosság által tenyésztett sertéseinek összeírását, esetleg a levágásukat, valamint a lakossági sertéstartás ideiglenes megszüntetését. A hatóságok újra vadászokat küldenek a régióba, hogy az elkóborolt vaddisznókat kilőjék.

A lezárt terület településein a háztáji tenyésztésben lévő sertések levágását már novemberben elrendelték. Most ezt az intézkedést várhatóan más településekre is kiterjesztik, kivéve a tenyésztési törvény alapján működő sertéstelepeket. A védelmi intézkedésekre eddig mintegy 50 millió koronát (580 millió forint) költött az állam. A zárt területen eddig 567 vaddisznót lőttek ki, közülük 15-nél állapítottak meg afrikai sertéspestist.

A vadászok szerint a területen még legalább néhány száz állat tartózkodik. A régióban nagyon elszaporodtak a vaddisznók, a vadászok eddig összesen legalább kétezer állatot lőttek ki.

Az afrikai sertéspestissel fertőzött első vaddisznókat tavaly június második felében fedezték fel a Zlíni régióban. Augusztusban a fertőzés gócpontjának számító több mint 40 négyzetkilométernyi területet 73 centiméter magas drótkerítéssel vették körbe, amelybe áramot vezettek.

Zdenek Hlustík, a regionális vadászszövetség elnöke akkor úgy nyilatkozott, reményeik szerint a villanykerítéssel és a további óvintézkedésekkel sikerül megakadályoznunk a sertéspestis továbbterjedését. A területet drónokkal ellenőrizik és felügyelik.

A hatóságok intézkedéseinek kiemelt célja, hogy megakadályozzák a kór átterjedését a háziállatokra is. Az afrikai sertéspestist a szabadon élő állatok terjesztik, az emberekre nem jelent veszélyt.

Bivalyhajtás a Kiskunsági Nemzeti Parkban (MTI)

         Bivalycsordát hajtanak át a Kiskunsági Nemzeti Park területén, a Kelemen-széki vizes területeken, Fülöpszállás közelében 2018. január 4-én. A mintegy 120 állatot a szabadszállási Zab-széki téli szállásukról a fülöpszállási Kígyós-háti állattartó telepre hajtották - MTI Fotó: Ujvári Sándor

Január - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

        - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

          - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

Vadludak a Kis-Balatonon, Zalavárnál (MTI)

                    Vadludak repülnek naplementekor a Kis-Balaton felett Zalavár közelében 2017. december 6-án - MTI Fotó: Varga György

Új növény- és állatfajokat fedeztek fel a Mekong vízgyűjtő területén

Száztizenöt új növény- és állatfajt, köztük egy thaiföldi élelmiszerpiacra keveredett csigaevő teknőst, és egy Star Wars-filmekbe illő patkósdenevért fedeztek fel a kutatók 2016-ban a délkelet-ázsiai Mekong-folyó mentén - írja az MTI a Természetvédelmi Világalap (WWF) Stranger Species (Különös fajok) című új jelentésére hivatkozva.

A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete szerint a Kambodzsát, Laoszt, Mianmart, Thaiföldet és Vietnamot magába foglaló régióban 88 növény-, 11 kétéltű-, 11 hüllő-, 3 emlős- és 2 halfajt azonosítottak újként a tudósok - olvasható a WWF honlapján.

A lenyűgöző és eddig ismeretlen élőlények listáján szerepel egy hegyi patkósdenevér (Rhinolophus monticolus), amelyet Laosz és Thaiföld hegyes vidékeinek örökzöld erdőségeiben fedeztek fel és tíz év alatt sikerült új fajként azonosítani.

A patkósdenevérek az orrukon lévő, lebenyes, patkóalakú bőrfüggelékről kapták a nevüket. A vietnami krokodilgyík (Shinisaurus crocodilurus vietnamensis) Dél-Kína és Észak-Vietnam távoli édesvizeiben és örökzöld erdőségeiben honos. Az élőhelypusztulás, a szénbányászat és a kisállatkereskedelem miatt azonban mindössze nagyjából 200 egyednek van esélye a túlélésre Vietnamban.

Egy északkelet-thaiföldi élelmiszerpiacon bukkantak rá a kutatók egy csigaevő teknősre (Malayemys isan), amelyet egy közeli csatornából halászott ki egy boltos. A hüllőre komoly fenyegetést jelent a helyi infrastruktúra, ezért törvényi védelemre szorul Thaiföldön.

Az élénk színű Odorrana mutschmannit négy másik békafajjal együtt fedezték fel egy észak-vietnami karszterdőben, amely a kőfejtési munkálatok és az útépítések miatt maga is védelemre szorulna.

Két új vakondfajjal (Euroscaptor orlovi és Euroscaptor kuznetsovi) is gyarapodott a világ emlősfajainak listája. Az állatokra Észak-Vietnam patak- és folyóhálózata mentén bukkantak a szakemberek.

A Természetvédelmi Világalap szerint az új fajok felfedezésének örömét beárnyékolja, hogy igen kritikus időszakban sikerült azonosítani őket. A szervezet legutóbbi Élő bolygó-jelentése (Living Planet Report) szerint 1970 és 2012 között 58 százalékkal csökkent a világ hal-, madár-, emlős-, kétéltű- és hüllőállománya, és ha az emberiség nem változtat a csökkenés mértékén, akkor ez 2020-ra elérheti a 67 százalékot.

A Mekong-folyó vízgyűjtő területére óriási nyomás nehezedik a térségben zajló bányászat, út- és gátépítések miatt, amelyek fenyegetést jelentenek a régiót egyedülállóvá tevő természeti adottságokra. A bozóthús iránti keresletet kiszolgáló orvvadászat és az illegális vadkereskedelem a térség vadállományára is fenyegetést jelent, ami azt jelenti, hogy sok faj még azelőtt kipusztulhat, hogy felfedeznék.

Óvják a Bükkben a kaptárköveket (MTI)

Szomolya. A kaptárkövek megóvására koncentrál a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNP), amely erre 180 millió forintot nyert uniós pályázaton - közölte a park az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint kaptárkövek több bükki településen láthatók, leginkább a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szomolyán és a bükkaljai kultúra részeként a hungarikumok listájára is felkerültek.

A BNP közlése szerint programot indítottak azért, hogy a kaptárköveket, fülkéket minél jobban megközelíthessék a turisták, az erdőt járók. A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak. A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is, de a legtöbb, 38 Eger környékén, a Bükkalján található.

A 2018 végéig tartó projekt keretében 21 helyszínen végeznek el különböző állagmegóvó munkákat a park szakemberei. A kaptárkövek védetté nyilvánításáról 2014 októberében döntött a kormány.

December - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

     - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

       - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán

           - Fotó: Andrásfalvi-Faragó Zoltán