Megtalálták Közép-Európa legrégibb faszerkezetes kútját (MTI)

Több mint 7000 éves faszerkezetes kutat találtak a régészek a kelet-csehországi Ostrov település közelében, ahol két éve folynak a D35-ös autópálya építésének előkészítő ásatásai - közölte az iDnes című prágai hírportál az MTI információja szerint.

Cseh szakértők a portállal azt közölték, hogy valószínűleg ez a legrégibb faszerkezetes kút Közép-Európában. "Szakértői vizsgálatok alapján a mai Csehország területén talált legrégibb kútról van szó, ami ráadásul a legrégibb, Európában azonosított faszerkezetes építmény" - nyilatkozott Jaroslav Peska, az olmützi Régészeti Központ igazgatója újságíróknak.

Megjegyezte: az összes eddig ismert hasonló régészeti lelet legalább száz évvel fiatalabb, mint a most talált faszerkezetes kút. Michal Rybnícek, a brnói Mendelejev Egyetem szakértője szerint a kút négy sarokoszlopára felhasznált tölgyfákat Kr. e. 5259-ben vagy 5258-ban vágták ki, a deszkák anyaga pedig 5255–5226 között kivágott fákból való.

A kút szerkezete tölgyfából készült és négyszögletes alakú. A négy sarokoszlopba minden oldalról hét sor deszkát illesztettek be. A régészek az egész szerkezetet körülásták, biztosították, majd egészben emelték a felszínre.

Csehországban ezt a módszert most alkalmazták első ízben - tette hozzá Jaroslav Peska. A régészek a környéken több más faszerkezetű kutat is találtak.

Tavaly nyáron a szolnoki Damjanich János múzeum régészei jelentették be, hogy Tiszakürt határában egy Kr.e. 5600–5400-ból, vagyis a középső újkőkor elejéről származó faszerkezetes kútra bukkantak. A magyar régészek az M44-es út nyomvonalán egy 7500 éves újkőkori település feltárásán dolgoznak.

Ötvenezer középfeszültségű oszlop vált madárbaráttá (MTI)

Az elmúlt évtizedekben mintegy ötvenezer középfeszültségű oszlop vált madárbaráttá Magyarországon a Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) jóvoltából, valamint a vállalat munkatársai Békéscsabán egy gólyafészket is áthelyeztek annak érdekében, hogy a madarak biztonságosabb körülmények között élhessenek a területen – írja 2019. február 22-én az MTI.

A vállalat közleménye szerint a fészek áthelyezését egy magánszemély kezdeményezte, a munkavégzés a Körös-Maros Nemzeti Park szakmai felügyelete mellett történt. A fészket egy emelőkosaras daru segítségével sértetlenül sikerült leemelni és áthelyezni a szemben lévő, fészektartóval ellátott oszlopra.

A gólyapár korábbi otthonául szolgáló kisfeszültségű hálózati oszlopra felkerült egy beszállásgátló szerkezet, ami megakadályozza, hogy a visszatérő madarak újra azt válasszák lakhelyül, így jó esély van arra, hogy a közeli oszlopra elhelyezett sértetlen fészket elfogadják majd a hamarosan érkező gólyák és a költési időszak nyugalomban telik számukra.

Az NKM Áramhálózati Kft. folyamatosan figyelemmel kíséri azt, hogy mely területeken, milyen módon tudja élhetőbbé tenni a madarak élőterületét. A tavalyi évben a Pusztaszeri Tájvédelmi körzetben például földkábelre cserélték a légvezeték egy részét, hogy megóvják a madarakat az áramütéstől.

A földkábel telepítési eljárás során a szakemberek figyelembe vették az élőhely adottságait és annak védelmét. A munka a termő- és altalaj elkülönítésével, a visszatöltés során pedig a talajrétegenként történő tömörítésével történt.

Elkészült a 2019-es sasleltár (MTI)

Elkészült a Kárpát-medence idei közös téli "sasleltára" - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel 2019. február 6-án. Immáron 16. alkalommal szervezte meg a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel közösen a Magyarországon telelő sasok éves számlálását az MME.

Az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében második alkalommal a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így ismét elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli "sastérképe" is.

Az egy időben történő megfigyelések miatt "sasszinkronnak" nevezett számláláson 488 felmérő vett részt. A magyar, szlovák, cseh, osztrák, szerb és román szakemberek a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérték, így a sasleltár a lehető legpontosabb képet adja a Kárpát-medencében tartózkodó sasfajokról, és ezek egyedszámáról - írja a közlemény.

A magyarországi megfigyelések összesen több mint 15 ezer négyzetkilométert, vagyis az ország területének 17 százalékát fedték le. A sasszinkron ideje alatt Magyarországon összesen 725-748 rétisast és 397-411 parlagi sast sikerült megfigyelni. A hat résztvevő közép-európai országban összesen 992-1060 rétisast és 509-538 parlagi sas észleltek.

A fokozottan védett státuszukhoz viszonyítva magasnak tűnő számok ellenére az MME szerint a sasok még ma is nagyon ritkák. A fenti adatok alapján a felmérés alatt bejárt sastelelőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 4,5 rétisas és 2,5 parlagi sast sikerült megfigyelni.

Azaz a "legjobb" sasélőhelyeken is átlagosan háromezer focipályányi területet bejárva lehetett találkozni egyetlen rétisassal, míg a parlagi sas esetében ehhez már hétezer focipályányi területet kellett átlagosan átvizsgálni. A két sasfajra vonatkozó régiós összesítés mellett a magyarországi felmérés a korábbi évekhez hasonlóan az összes ragadozómadár-fajra kiterjedt.

A réti- és a parlagi sasok mellett három szirti sast és három fekete sast, valamint további 13 ragadozómadár-faj mintegy 11 ezer példányát is megfigyelték a szakemberek.

A megfigyelők egyetlen barna kányát, 23 vörös kányát, 945 kékes rétihéját, 63 barna rétihéját, 274 karvalyt, 20 héját, mintegy nyolcezer egerészölyvöt, 260 gatyás ölyvöt, kettő pusztai ölyvöt, 1260 vörös vércsét, 52 kerecsensólymot, 67 vándorsólymot, 160 kis sólymot észleltek a leltár készítése idején.

A nappali ragadozó madarak mellett baglyokat (öt réti fülesbagoly, 26 kuvik, egy uráli bagoly) és ragadozó életmódú énekesmadarakat (480 holló, 270 nagy őrgébics) is számba vettek - olvasható a közleményben.

Erdőtörvény: az Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman (MTI)

Alkotmányossági aggályok miatt az Alkotmánybírósághoz fordult Székely László ombudsman, mert álláspontja szerint az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítják a természetvédelmi célokat - tájékoztatta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2019. január 29-én az MTI-t.

Közölték: több országos természetvédelmi szervezet beadványa alapján Bándi Gyula biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója megvizsgálta az erdőtörvény előírásait. Mivel szerinte a jogszabály több ponton a visszalépés tilalmába ütközik, valamint a sérti a jogbiztonságot, kezdeményezte, hogy az alapvető jogok biztosa forduljon az Alkotmánybírósághoz a törvény több rendelkezésének megsemmisítése, az alkotmányos követelmények meghatározása miatt.

Az ombudsman egyetértett helyettese szakmai álláspontjával, amelynek fő megállapítása, hogy az erdőtörvény módosítása mind mennyiségi, mind minőségi értelemben csökkenti a védett és Natura 2000 területen álló erdőkre előírható természetvédelmi célú korlátozásokat - olvasható a közleményben.

Részletezték: az Alaptörvényből fakadó kényszerítő okok híján a kifogásolt törvényi előírások - a többi között - az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítják a természetvédelmi célokat.

A természetvédelem "látszólagos elsődlegessége" mellett megengedik a gazdasági érdek tényleges érvényesítését és csökkentik a helyi védett természeti területek védettségi szintjét, alapjaiban változtatják meg a védelem eljárási garanciáit.

Az uniós jog által meghatározott Natura 2000 fogalmától eltérő módon leszűkítik az e hálózathoz tartozó erdők védelmét és a szükségesség-arányosság tesztjével nem igazolható módon korlátozzák a természeti értékek védelmét szolgáló természetvédelmi előírások érvényesítésének lehetőségét.

Mindezek miatt a biztos indítványában kezdeményezte az erdőtörvény azon bekezdéseinek megsemmisítését, amelyek új rendelkezéseket bevezetve csökkentették a védelmi szintet, vagy amelyek módosítással nem helyrehozhatók; valamint indítványozta a módosított, hatályos szöveg egyes részeinek törlését.

Nyílt levélben szólították fel Japánt a bálnavadászat leállítására (MTI)

Környezetvédők, a szórakoztatóipar sztárjai nyílt levélben követelték Abe Sindzo japán kormányfőtől, hogy hazája másítsa meg döntését a kereskedelmi célú bálnavadászat felújításáról, mivel az "egy kegyetlen, ódon tevékenység, amelynek semmi helye a 21. században" – írja 2019. január 25-én az MTI.

A levélaláírók, köztük Jane Goodall primatológus, Chris Packham természettudós, Ricky Gervais, Stephen Fry színészek és Joanna Lumley színésznő, bejelentették, hogy szombatra békés tüntetést szerveznek Japán londoni nagykövetsége elé. "A világ legnagyobb megdöbbenésére Japánnak szándékában áll felújítani a bálnák leölését, Nem felháborodásról szóló nyilatkozatokra van szükségünk, Japánnak ártó szankciók kellenek.

Ha a megbélyegzés nem működik, gazdasági fájdalmakat kell okozni Japánnak" - idézte a nyílt levelet a The Guardian című brit napilap honlapja. A japán bálnavadászok egyesülete csütörtökön jelentette be, hogy halászhajóik egy csoportja július 1-jén fut ki a tengerre, hogy 31 év után újra megkezdje a kereskedelmi célú bálnavadászatot.

A Csendes-óceán partján fekvő hat város, köztük a bálna- és delfinvadászat fellegváraként elhíresült Taidzsi bálnavadászai öt hajóval közös flottát indítanak útnak július első napján, egy nappal azután, hogy a szigetország hivatalosan is kiválik a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC).

A japán kormány december végén jelentette be, hogy kilép a vadászati moratóriumot elrendelő szervezetből, mert fel akarja újítani kereskedelmi célú bálnavadászatát. Az újonnan felálló flotta egy héten át csukabálnára vadászik a Taidzsihez közeli vizeken, Vakajama prefektúra partjainál, később Baird-féle csőröscetre és északi simabálnára Csiba prefektúra partjainál, Tokiótól keletre.

Később döntik el, hogy hány bálnát ölnek le és hogyan osztoznak a zsákmányon. 1986 óta Japán 8201 csukabálnát ejtett el az antarktiszi vizeken, de az utóbbi években visszafogta magát az egyre hangosabb nemzetközi tiltakozások hatására és azért, mert csökkent Japánban a bálnahús iránti kereslet. Manapság a bálnahúst főleg az idősebb japánok fogyasztják nosztalgiából.

Bálnavédők szerint lehetséges, hogy a bálnavadászat hosszabb távon nem bizonyul jó üzletnek, mert a fiatal japánok már nem igazán tekintenek élelemként a bálnákra.

Február – Néhányan az etető látogatói közül

        Széncinege, a leggyakoribb faj az etetőmön – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

             Ahol cinegecsapat jár, közéjük keveredik általában két csuszka is, mert a párok télire sem bomlanak fel. Sajnos idén az etetőmet elkerülték – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

       Nagy fakopáncs hím, a tojónak nincs piros sapkája – Fotó: Zoltán Andrásfalvi-Faragó

Vadmadárkórház: több száz szárnyast láttak el (MTI)

Tavaly több mint hatszáz madarat gyógyítottak a székesfehérvári Vadmadárkórházban - mondta az intézmény vezetője az MTI híre szerint. Berkényi Tamás állatorvos, a Vadmadárkórház alapítója jelezte: csökkent a hozzájuk érkező fiókák száma, mert több szakmai szervezettel együtt próbálják arról meggyőzni az embereket, hogy egy egészséges fiókát nem kell feltétlenül behozni a kórházba. Ehelyett inkább a komolyabb, bonyolultabb műtétekre helyezték a hangsúlyt.

Közölte: fő céljuk, hogy egy sérült madarat minél hamarabb visszajuttathassanak a természetbe. Hozzátette: nem csak madarakkal foglalkoznak, sokféle vadállat érkezik hozzájuk. Mint mondta, van egy programjuk, amely arról szól, hogy azokat a madarakat, amelyeket nem tudnak visszaengedni a természetbe maradandó sérülésük miatt, egyfajta közvetítőként használják a gyerekek szemléletformálásban, tanításában

. Ennek része a környezeti nevelés is, de nemcsak arról beszélnek, hogy egy adott madár milyen sérülésekkel került be hozzájuk, hanem arról is, hogy annak a madárnak segítségre van szüksége, azt a madarat megmentik, tehát hogy általában is segíteni kell annak, aki rászorul.

Berkényi Tamás szólt arról is, hogy az elmúlt években foglalkoztak Down-szindrómás gyerekekkel, velük közösen hoztak létre egy madaras oktatási programot. Tavaly pedig pszichés zavarokkal küzdő gyerekekkel is elkezdtek foglalkozni, szintén a madarak segítségével.

Zöldikék és széncinege a napraforgótányéron (MTI)

      Zöldikék (Chloris chloris) és egy széncinege (Parus major) a hóesésben Pilisszentkereszt közelében. A madarak egy napraforgó tányérján táplálkoznak – MTI-fotó: Kovács Attila

Egerészölyv télidőben (MTI)

         Egerészölyv (Buteo buteo), a leggyakoribb hazai ragadozó madár hóesésben Pilisszentkereszt közelében 2019. telén – MTI-fotó: Kovács Attila

Gólyatöcs, a 2019-es év madara (MTI)

A gólyatöcsöt, vagy régi nevén a székigólyát választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét – írja az MTI.

A négy évtizede futó programon a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: a gólyatöcs mellett a gulipánra és a nagy pólingra - közölte az MME szerdán az MTI-vel. A szavazásban győztes gólyatöcs régi nevén a székigólya, hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével egy miniatűr fehér gólyához hasonlít.

Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen előfordul. Főleg vízi rovarokkal és más gerinctelenekkel, elsősorban alacsonyabb rendű rákokkal táplálkozik. Március-áprilisban érkezik a trópusi Afrikából, a költési időszak végén kel útra, többségük augusztusban el is hagyja Magyarországot.

Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 centiméter mély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud.

Vonulási időszakban bármely sekély vizű élőhelyen: halastócsapolásokon, belvizes szántókon, gyepeken is megtalálhatóak. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja fészkelőhelyként.

Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között alakul. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Mint írják, a szikes tavakat (a "székeket") kedvelő életmódja miatt kedvezőtlenül hatott a fajra ennek az élőhelytípusnak a jelentős felszámolódása az 1980-as évek végétől. A klímaváltozás, a szárazodó tavaszok jelentősen befolyásolják az adott évi költőpárok számát.

Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot.

Fotók forrása: Pixabay